Amerikai légi utántöltő repülőgépek, vadászgépek telepítését, felderítő eszközök ideiglenes romániai állomásoztatását hagyta jóvá március elején a román Legfelsőbb Védelmi Tanács. A testület monitorozó berendezések és a dél-romániai Deveselu településen található amerikai ballisztikusrakéta-elhárító rendszer működésével kapcsolatos műholdas kommunikációs berendezések befogadásához is hozzájárult. A megállapodás értelmében legfeljebb 500 amerikai katona állomásozhat a romániai bázisokon. A washingtoni kérés a Közel-Keleten zajló műveletek, így az Irán elleni akciókat célozza.

Pataky István, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban elmondta: Románia az egyik fontos stratégiai partnere az Egyesült Államoknak, és

már eddig is voltak amerikai katonák a romániai bázisokon,

de mindezzel együtt március 11-én komoly fordulat következett be a Legfelsőbb Védelmi Tanács döntésével. A Pentagon közben BRAVO-szintre emelte a biztonsági készültséget a deveselui támaszponton az iráni konfliktus eszkalálódása miatt. A BRAVO az amerikai katonai rendszer második riasztási szintje.

A maszol.ro internetes portál főszerkesztő-helyettese megjegyezte: egyelőre nincs szó arról, hogy az amerikaiak romániai területekről indítanának támadást iráni célpontokra. Ugyanakkor kiemelte, hogy a román parlament is jóváhagyta a különböző amerikai repülőgépek, haditechnikai eszközök romániai telepítését, amit egyesek úgy értelmeznek, hogy

még azt sem lehet teljesen kizárni, hogy eljön az a pillanat, amikor Washington úgy dönt, Romániából mér csapásokat Iránra.

Pataky István felhívta a figyelmet, hogy az Irántól körülbelül 2500 kilométerre található dél-romániai Deveselu fontos helyszíne a NATO ballisztikus rakéták elleni védelmi rendszerének, mivel a kontinentális Európa két olyan létesítményének egyike, ahová telepítették az Aegis Ashore ballisztikus rakétavédelmi rendszert. Az elemző hozzátette: kifejezetten az iráni fenyegetés miatt telepítettek rakétapajzsot Dél-Romániában.

Tavaly nyáron a Fekete-tenger partján elhelyezkedő Kogalniceanu bázist használták az amerikaiak a Midnight Hammer művelet során Irán ellen.

Pataky István elemzésében felidézte, hogy 2016-ban, miután a deveselui rendszer működőképessé vált, Bob Work, az Egyesült Államok akkori védelmi miniszterhelyettese kijelentette, hogy a Romániában található rakétapajzs egy Irán elleni védelmi rendszer. 2024 áprilisában az Irán által izraeli kijelölt célpontok ellen indított ballisztikus rakéták közül többeket olyan elfogórakétákkal semmisítettek meg, amelyek hasonlóak a deveselui rakétapajzs rendszerében alkalmazottakhoz.

A mostani amerikai–román együttműködés mindenképpen pozitív változásnak tekinthető a két állam vezetésének viszonyában, hiszen bár régóta stratégiai partnerei egymásnak,

a román–amerikai kapcsolatok befagytak, miután orosz beavatkozás és manipuláció gyanúja miatt érvénytelenítették a romániai elnökválasztás 2024 őszén megtartott első fordulóját.

Pataky István felidézte, hogy ezt akkor a Trump-kormányzat a demokráciába való beavatkozásként értékelte. Az utóbbi időben Washington többször is Bukarest szemére hányta, hogy mennyire antidemokratikus cselekedet volt a választás érvénytelenítése, sőt még azzal is megvádolták a román vezetőket, hogy összejátszottak az amerikai Demokrata Párttal.

A viszony annyira elmérgesedett, hogy az amerikaiak levették a vízumkötelezettség nélküli országok listájáról Romániát, így jelenleg a román állampolgároknak vízumot kell igényelniük, ha az Egyesült Államokba akarnak utazni. Ugyanakkor ez a konfliktus nem befolyásolta azt, hogy Románia a biztonságpolitikában továbbra is nagymértékben támaszkodik az USA-ra. Nicusor Dan román elnök ennek megfelelően megfigyelőként jelen volt a Donald Trump által kezdeményezett Béketanács alakuló ülésén, majd nem sokkal később a románok igent mondtak arra az amerikai kérésre, hogy repülőgépeket, haditechnikai eszközöket szállíthassanak Deveseluba. Ahogy Pataky István fogalmazott, így

Románia amerikai hídfőállássá vált az iráni konfliktusban, ami elég jelzésértékű, ha azt vesszük figyelembe, hogy korábban Donald Trump milyen kritikákkal illette a NATO egyes tagállamait.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője kiemelte: a jelenlegi geopolitikai helyzetben kifejezetten erős pozícióba került Románia, ami „elhozhatja a román–amerikai kapcsolatok újbóli felmelegítését”, és talán túllépnek a felek azon a problémán, amit az eltörölt romániai elnökválasztás okozott.

Pataky István úgy látja, Románia „geopolitikailag felerősödött”, és ezt az iráni konfliktus még inkább indukálja, mint az orosz–ukrán háború. Mint fogalmazott, bár Bukarest támogatja Ukrajnát, de inkább „az óvatos duhaj szerepét játssza”, ugyanis nagyon keveset tudni arról, hogy konkrétan mivel, milyen eszközökkel segítette az ukránokat. Igazából csak annyit tudni, hogy egy Patriot légvédelmi rendszert adtak át nekik. Az elemző szerint csak Volodimir Zelenszkij nyilatkozataiból lehet arra következtetni, hogy Románia „eltitkoltan ugyan, de erőteljes támogatást nyújt fegyverkezés terén is Ukrajnának”.

Pataky István elemzése szerint Románia politikai hasznot remél a mostani együttműködéstől az USA-val. A Donald Trump hatalomra kerülése után befagyott román–amerikai viszony olvadni kezdett, miután Nicusor Dan román államfő igent mondott az amerikai elnök meghívására, és megfigyelőként részt vett a Béketanács ülésén. A romániai támaszpontok gyors átengedésével Bukarest abban bízik, hogy ismét a stratégiai partnerséghez illő szintre emelkedik a kapcsolat az Egyesült Államokkal.