Levelek Orbán Viktorhoz, ez a címe annak a kiadványnak, amely 144 politikus, közéleti személy, tudós, művész és sportoló miniszterelnöknek írt sorait vonultatja fel; mint Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár az InfoRádióban elmondta, leginkább az volt a válogatás szempontja, hogy bemutassák azt, hogy a kormányfőnek milyen kiépített kapcsolatrendszere van a nagyvilágban.

„A kínai elnöktől a japán császáron és a római pápán át az amerikai elnökig bezárólag; szerettük volna bemutatni, hogy Magyarország miniszterelnöke az országot képviselve mindenkivel korrekt kapcsolatot tart fönn, és ezeknek a tárgyi bizonyítékai ezek a levelek” – mutatott rá.

A könyvbe került leveleket 60 ezer írásból kellett kiválasztani, ezt a munkát Heil Kristóf Mihály jogtörténész és Nagy János végezte el, utóbbi portfóliójához tartozik a miniszterelnök levelezése lassan több mint tíz éve.

Hogy hogyan lehet egy levelezésből kiszűrni, hogy diplomáciai udvariaskodás vagy őszinte sorok-e a tartalma, arról azt mondta: a diplomáciai leveleknél szófordulatok vannak, amelyeket jól fel lehet ismerni, ez a könyvben is szerepel, és vannak olyanok, amelyek személyesebbek, konkrétabbak.

„Nagyon érdekes látni, hogy kézzel kiegészítik a diplomáciai, formális leveleket is, például Silvio Berlusconi, a néhai olasz miniszterelnök is ezt tette. Ráadásul a levelek mellett ott szerepel Orbán Viktornak a megjegyzése, hogy az adott személyről, az adott levélről, témáról milyen gondolatok vannak most 2026-ban” – fűzte hozzá Nagy János.

Szerinte egy rendkívül izgalmas, látványos, szép albumot sikerült létrehozni, bátorít mindenkit, aki szeretné megismerni, hogy vegye kézbe, lapozgassa, feledkezzen bele.

Nagy János ígéri, a könyv nem egy olyan album, amely azt mutatja be, hogy a világ vezetői a miniszterelnököt hogyan dicsérik, inkább olyan, amely arról szól, hogy a miniszterelnök levelezésben van például Soros Györggyel, Barack Obamával vagy Blaskó Péterrel, akik mind párbeszédben vannak a miniszterelnökkel, mert „azt látjuk, tapasztaljuk, hogy eléggé polarizálódott a közélet nemzetközi téren is, és a párbeszéd, a beszélgetés, az érvek ütköztetése egyre kevésbé jelenik meg a közéletben, indulatok és nagyon radikális szavak hangzanak el, amik nem segítik a békességet, ami elvezethet a világ békéjének a visszaszerzéséhez. Meg Magyarország békéjéhez sem”.

Szerinte mindenkinek arra van szüksége, hogy tárgyszerűen, érvek alapján folyjanak a viták a közéletben, ne pedig személyeskedések és vagdalkozások, „hallgassuk meg egymást, beszéljük meg a vitás kérdéseket, és aztán jussunk valamilyen konszenzusra, a békés egyet nem értésre, ahogy a levelét jegyző Roger Scruton is írta,

a békés egyet nem értés kultúráját kell megteremtenünk”.

Reméli, a választások után a megkeményített szívű állampolgárok is felfedezik ennek az igazságát, „egy országunk van, egy nemzetünk van, és közösen tudjuk ezt irányítani, szeretni és dolgozni érte”.

A könyvvel „a legfőbb cél” tehát nem a kampányolás volt, hanem hogy bemutassák: az a magyar miniszterelnök, aki a legrégebb óta hivatalban lévő kormányfő Európában, milyen nagy tapasztalattal rendelkezik, és ez a tapasztalat a mai világban erény.