Lehetséges az egyidejű tárgyalás az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval a brit EU-tagság megszűnése utáni kereskedelmi kapcsolatokról - mondta vasárnap a brit brexitügyi miniszter.

Stephen Barclay a BBC televíziónak nyilatkozva elmondta azt is, hogy a brit kormány harmonizált szabályrendszerből kiindulva kezdi a tárgyalásokat az EU-val a jövőbeni kereskedelmi feltételekről, és nem fog "csak az eltérés kedvéért eltérni" a jelenleg érvényes szabályozásoktól, de nem is fogja automatikusan átvenni az EU szabályait.

Barclay ezzel finomította Sajid Javid pénzügyminiszter minapi kijelentését. Javid a Financial Times című londoni üzleti lapnak a múlt héten azt mondta, hogy brit részéről semmiféle igazodás nem lesz az uniós szabályokhoz a brexit után.

A pénzügyminiszter elismerte, hogy ennek "így vagy úgy", de hatása lesz az üzleti szektorra, szavai szerint azonban a brit vállalatok már a kilépésről döntő 2016-os népszavazás óta tudják, hogy megszűnik a brit EU-tagság.

A brexitügyi miniszter a vasárnapi BBC-műsorban ugyanakkor kijelentette, hogy

a cél a zéró vámtételeket és kvótamentességet tartalmazó kétoldalú egyezmény elérésére az EU-val.

Stephen Barclay hozzátette: lehetséges a párhuzamos szabadkereskedelmi tárgyalások folytatása az Európai Unióval és az Egyesült Államokkal.

Ugyanezt mondta Steve Mnuchin amerikai pénzügyminiszter is, aki előző nap tárgyalt Londonban Sajid Javiddal. A brit pénzügyminiszterrel tartott megbeszélés után Mnuchin kijelentette: meggyőződése, hogy London egyszerre tud majd tárgyalni a jövőbeni kereskedelmi megállapodásokról Washingtonnal és az EU-val.

Az amerikai pénzügyminiszter a londoni Királyi Külügyi Intézetben - székháza után közkeletű nevén a Chatham House-ban - tartott előadásában azt mondta:

ha a brit kormány mindkét kereskedelmi egyezményt megpróbálja még az idén elérni, az Egyesült Államok a maga részéről kész "komoly erőforrásokat" erre a célra fordítani.

A brit EU-tagság pénteken esedékes megszűnése után elkezdődik egy átmeneti időszak, amely december 31-ig tart, és időtartama alatt jórészt a jelenlegi szabályrendszer marad érvényben az Európai Unióval fennálló kétoldalú viszonyban.

Az átmeneti időszak elsősorban arra szolgál, hogy London és az EU kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodást köthessen.

Uniós részről azonban többször is hangoztatták - legutóbb minapi londoni látogatásán Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke -, hogy ez ilyen rövid idő alatt gyakorlatilag lehetetlen, és az EU hajlandó lenne az átmeneti időszak meghosszabbítására.

Boris Johnson brit miniszterelnök azonban az Európai Bizottság vezetőjével tartott londoni megbeszélésén - csakúgy, mint már korában is többször - leszögezte, hogy erről nem lehet szó, az átmeneti időszak december 31-én véget ér.

Az Egyesült Államokkal tervezett kereskedelmi megállapodás kilátásait is nézeteltérések terhelik. Ezek közé tartozik, hogy

a brit kormány 2 százalékos különadót kíván kivetni a nagy amerikai internetes cégek - köztük a Facebook és a Google - Nagy-Britanniában termelt bevételeire, és ezt az amerikai kormány erőteljesen nehezményezi.

Steve Mnuchin pénzügyminiszter a minap kilátásba helyezte, hogy ha ezt az adót London érvénybe lépteti, Washington új adókat vethet ki a nagy-britanniai gyártású járművekre.