Infostart.hu
eur:
377.4
usd:
318.28
bux:
129412.09
2026. február 9. hétfő Abigél, Alex
A Brexit-megállapodás ratifikációjához szükséges vita idején készült kép a brit parlament felsőházi ülésterméről Londonban 2020. január 21-én.
Nyitókép: MTI/AP/Pool/Kirsty Wigglesworth

Átment a brexit-törvény a brit parlamenten

II. Erzsébet királynő formális hozzájárulásával a törvény hamarosan életbe lép.

Az alsóház két hete kényelmes többséggel, 330-231 arányban már elfogadta a Brexit-megállapodás ratifikálásához szükséges tervezetet, amely ezután a felső kamara, a Lordok Háza elé került.

A főrendi tagokból álló, nem választott felsőház több olyan módosítást csatolt a törvénytervezethez, amely ellenkezik a Boris Johnson miniszterelnök vezette konzervatív párti kormány szándékaival. Így az alsóház szerda délután ismét napirendre vette a tervezetet, és alig két óra alatt sorban, minden alkalommal jelentős többséggel kiszavazta belőle a felsőházi módosításokat.

A tervezet így - a félhivatalos zsargonban parlamenti pingpongnak nevezett eljárás keretében - visszakerült a Lordok Háza elé, amely kitarthatott volna az általa kezdeményezett módosítások mellett. Szerda este azonban a tagok erről a lehetőségről lemondtak, így a parlamenti tárgyalás véget ért.

A brit törvényhozás részéről ennek alapján immár nincs akadálya annak, hogy az Egyesült Királyság a Brexit jelenleg érvényes határnapján, vagyis január 31-én, jövő pénteken brit idő szerint 23 órakor - közép-európai idő szerint éjfélkor - kilépjen az Európai Unióból.

Az Európai Parlamentnek ugyanakkor a jövő héten még ratifikálnia kell a brexit feltételrendszeréről szóló megállapodást. Az előző brit miniszterelnök, Theresa May kormánya háromszor terjesztette az alsóház elé a 2018 novemberében elért eredeti brexit-egyezményt, de a kamara - amelyben a Konzervatív Párt akkor még kisebbségben volt - mindháromszor leszavazta a tervezetet.

May nem sokkal később távozott a Konzervatív Párt és a kormány éléről.

Az előző parlament alsóházának képviselői tavaly októberben - immár a jelenlegi miniszterelnök, Boris Johnson kezdeményezésére - megszavazták ugyan a Brexit-megállapodás alapelveit, rögtön ezután azonban leszavazták a megállapodás törvénybe iktatására kidolgozott rendkívül feszes kormányzati menetrendet. Azzal érveltek, hogy egy ilyen terjedelmű és ennyire bonyolult jogszabálytervezetet nem lehet gondosan áttanulmányozni és elbírálni a kormány által három tárgyalási napban meghatározott idő alatt.

Johnson ezután már nem terjesztette újból az akkori alsóház elé a Brexit-törvénytervezetet, hanem - szintén a parlamenttel vívott hosszas csörték után - december 12-ére előrehozott választásokat írt ki. A választáson a kormányzó Konzervatív Párt a várakozásoknál jóval nagyobb, több mint három évtizede példátlan mértékű győzelmet aratott, és az addigi kisebbségi kormányzás után immár kényelmes, 80 fős többsége van a londoni alsóházban. A kormány azóta a brexit-megállapodásról tartott összes alsóházi szavazást gond nélkül, jelentős többséggel megnyerte. Így szerda este véglegessé vált, hogy az egyezményből törvény lesz, és az is, hogy az Egyesült Királyság a jövő héten rendezett módon, ratifikált megállapodással lép ki az EU-ból.

Címlapról ajánljuk
Elemző: ezt csak egyszer lehet eljátszani, és utána valószínűleg vége az iráni vezetésnek

Elemző: ezt csak egyszer lehet eljátszani, és utána valószínűleg vége az iráni vezetésnek

Irán nyilvánosságra hozta, mit lépne, ha az Egyesült Államok háborút indítana ellene. Teherán rakétazáporokat, proxyhaderők bevetését, kibertámadásokat, valamint a Hormuzi-szoros lezárását, azaz a globális olajszállítások megzavarását ígéri. A szoroson halad át a világ olaj- és LNG-termelésének a 20 százaléka, ugyanakkor ennek akadályozását nem véletlenül nem lépte még meg soha Teherán – mondta az InfoRádióban Tatár Mihály, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője.

Könnyedén áttelel a szőlőkabóca – Nem áll le a szőlőpusztulás, egy borvidék a legrosszabbra készül

Zalában több mint 200 ezer tőke szőlőt jelöltek ki kivágásra az aranyszínű sárgaság terjedése miatt. A Zalai Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke az InfoRádiónak azt mondta: a hideg tél sem állítja meg a fitoplazma terjedését.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×