Infostart.hu
eur:
381.29
usd:
325.79
bux:
125694.33
2026. március 2. hétfő Lujza
Boris Johnson brit miniszterelnök (b) és Jeremy Corbyn, a brit Munkáspárt elnöke a Westminster-palota felsőházi üléstermébe, a Lordok Házába érkezik, mielőtt II. Erzsébet brit királynő trónbeszédével megnyitja a következő törvényhozási évadot 2019. október 14-én.
Nyitókép: MTI/AP/Pool/Jack Hill

Nincs győztese a komoly brit csörtének

Boris Johnson konzervatív párti brit miniszterelnök szerint az Egyesült Királyság januárban kilép az Európai Unióból (EU). Jeremy Corbyn, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője szerint ugyanakkor új kilépési megállapodásra és népszavazásra van szükség.

Johnson és Corbyn az ITV kereskedelmi televízió által meghívott 200 fős, reprezentatív módon kiválasztott közönség kérdéseire válaszolt a december 12-ére kiírt előre hozott parlamenti választás kampányának kedd este megrendezett első televíziós vitáján.

Boris Johnson szerint az Egyesült Királyság a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) január 31-i határnapján mindenképpen kilép az EU-ból, mivel megvan a kilépés feltételrendszerét rögzítő megállapodás. Hozzátette: a megállapodást a Konzervatív Párt mindegyik képviselőjelöltje támogatja.

Johnson az 50 perces élő tévévitában hangsúlyozta: a decemberi választásra csak azért van szükség, mert az eddigi "bénult" parlament - amelyben sem a Konzervatív Pártnak, sem más frakciónak nem volt abszolút többsége - elutasította a brexitről hozott népszavazási döntés végrehajtását.

A kormányfő szerint az emberek - akár a bennmaradásra, akár a kilépésre voksoltak a 2016 júniusában tartott referendumon - most már szeretnék, ha az ország a brexit-folyamat végére jutna.

Boris Johnson a vitában többször is azzal vádolta Jeremy Corbynt, hogy a munkáspárti vezető Nicola Sturgeon skót miniszterelnökkel, a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) vezetőjével lépne koalícióra, és

lehetővé tenné, hogy a skóciai SNP-kormány már jövőre újabb népszavazást írjon ki a skót függetlenségről.

Erről 2014 szeptemberében már tartottak egy népszavazást Skóciában, de akkor az elszakadást ellenzők győztek 55 százalékos többséggel.

Johnson szerint Corbyn a brexitet is még tovább halasztaná, hiszen újabb népszavazást tartana jövőre a brit EU-tagságról is.

Jeremy Corbyn a televíziós vitában megerősítette, hogy ha a Labour kormányra kerül a választás után, három hónapon belül újratárgyalja a brexit-megállapodást, hiteles új kilépési egyezményt köt az Európai Unióval, és ezt hat hónapon belül népszavazásra bocsátja.

Corbyn szerint ezen a referendumon a választási lehetőségek között lesz az is, hogy az Egyesült Királyság maradjon az EU teljes jogú tagja.

A Munkáspárt vezetője ugyanakkor "képtelenségnek" nevezte Johnson azon állítását, hogy a Labour koalícióra lépne a Skót Nemzeti Párttal.

Jeremy Corbyn már korábban is többször jelezte, hogy ha a Munkáspárt a decemberi választáson kormányra kerül, legalábbis rövid távon nem engedélyezné újabb népszavazás kiírását Skócia függetlenségéről.

Nicola Sturgeon skót miniszterelnök már jövőre valóban újabb függetlenségi népszavazást szeretne, azzal a visszatérő érveléssel, hogy az EU-tagságról tartott 2016-os referendumon a skótok 62 százaléka a bennmaradásra voksolt, így a brit kormány Skóciát akarata ellenére "rángatja ki" az EU-ból.

Boris Johnson azonban a kedd esti televíziós vitában kijelentette, hogy az Egyesült Királyság egységes egészként, összes jelenlegi országrészével együtt lép ki az Európai Unióból.

Jeremy Corbyn - eddigi gyakorlatához híven - nem volt hajlandó egyértelmű választ adni arra a kérdésre, hogy a Munkáspárt által tervezett újabb EU-népszavazáson ő személyesen a bennmaradás vagy a kilépés mellett kampányolna. Megismételte többször hangoztatott álláspontját, hogy munkáspárti miniszterelnökként azt a döntést hajtja majd végre, amelyet a választók a referendumon hoznak.

Egészségügy

Komoly összecsapás volt a két vezető között a brit állami egészségügyi szolgálat (NHS) privatizációjának kérdésében.

Corbyn - ahogy eddig is rendszeresen tette - ismét azzal vádolta Johnsont, hogy az Egyesült Államokkal tervezett kereskedelmi megállapodás keretében az NHS-t is kiszolgáltatná a nagy amerikai gyógyszeripari cégeknek és egészségügyi magánszolgáltatóknak.

Boris Johnson ezt határozottan cáfolta, kijelentve, hogy Corbyn erről szóló állítása "abszolút kitaláció", nincs olyan konzervatív kormány, amely bármilyen körülmények közepette bármilyen kereskedelmi tárgyalás részévé tenné az NHS-t.

A tévévita az első gyorsfelmérés szerint nem hozott átütő győzelmet egyik vezetőnek sem.

A legnagyobb brit közvélemény-kutató csoport, a YouGov által a Sky News brit kereskedelmi hírtelevízió megbízásából kedd este elvégzett vizsgálat azt mutatta ki, hogy a felmérésbe bevont 1601 választópolgár 51 százaléka Johnson, 49 százaléka Corbyn teljesítményét tartotta jobbnak.

Címlapról ajánljuk
„Rakétatámadás előtt jön a vészjelzés a telefonunkra” – egy nagy magyar turistacsoport Katar fővárosában rekedt

„Rakétatámadás előtt jön a vészjelzés a telefonunkra” – egy nagy magyar turistacsoport Katar fővárosában rekedt

Harminchárom magyart egy katari repülőgépről szállítottak le a közel-keleti háború kitörése miatt, és mindannyian a rakétatámadásokkal sújtott ország fővárosában, Dohában ragadtak. Nem tudni, mikor jöhetnek haza, állítólag szombatig is eltart a légtérzár. Az InfoRádió a csoport egyik vezetőjét, Veres Nórát, a Haris Travel Club utazásszervezőjét kérte tájékoztatásra.

Orbán Viktor: műholdfelvételeink vannak arról, hogy működőképes a Barátság kőolajvezeték

Műholdfelvételek bizonyítják, hogy a Barátság kőolajvezeték újraindításának technikai akadálya nincs. Felszólítom Zelenszkij elnököt, hogy azonnal indítsa újra az olajszállításokat – írta Orbán Viktor miniszterelnök egy Facebook-videóhoz.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Fokozódnak az amerikai veszteségek, európai célpontokat támad Irán, Izrael szárazföldi inváziót fontolgat - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Fokozódnak az amerikai veszteségek, európai célpontokat támad Irán, Izrael szárazföldi inváziót fontolgat - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Éjjel támadást indított Izrael ellen a libanoni Hezbollah, az izraeli haderő elsöprő ellencsapással válaszolt, Bejrútot is lebombázták - Jeruzsálem most szárazföldi inváziót mérlegel. Reggel Ali Laridzsáni iráni vezető bejelentette: Teherán nem fog tárgyalni az Egyesült Államokkal. Az USA veszteségeket szenvedett a háborúban: három amerikai katona meghalt, ma reggel baráti tűz miatt lezuhant három amerikai vadászgép Kuvait területén. Közben Izrael és az öbölmenti olajállamok nagyvárosai intenzív támadás alatt állnak, a szövetségesek pedig Teherán térségét bombázzák. Irán megtámadta az EU-tagállam Cipruson található brit katonai bázist is, immáron 13 ország területére terjednek ki a harcok. Teherán a nap folyamán bejelentette: az ellenséges légierő lebombázta a natanzi atomkomplexumot. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború hétfői eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×