Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.43
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke beszámol a közelmúltban zajlott EU-csúcsról és az EU-tisztújítás eredményeiről az Európai Parlament ülésén Strasbourgban 2019. július 4-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Patrick Seeger

Jelentős csúszással jöhet az unió következő költségvetése

Összegeket és számokat is tartalmazni fog az a dokumentum, amit az október 17-18-i EU-csúcs előtt köröztet majd a kormányok között az unió soros finn elnöksége, de a BruxInfo szerint az alku legkorábbi időpontja 2020. február vagy március lehet.

Az Európai Tanács október 17-18- ülésén kezdődhet az érdemi alkudozás az EU következő, 2021 és 2027 közötti keretköltségvetéséről. Az Európai Bizottság 2018 május elején tette közzé javaslatait, az uniós nemzeti összjövedelem (GNI) 1,114 százalékában rögzítve a hétéves időszak kiadási fő összegét. Azóta érdemi előrelépés nem történt a vitában.

A finn soros elnökség már számokat és összegeket is helyez a tervezetbe, hogy a kompromisszumkeresés felé terelje a témában rendkívül megosztott kormányokat, de a Bruxinfo értesülései szerint ez sem lesz a keretköltségvetés minden elemére kiterjedő számszerű javaslat. Csak néhány kulcskérdésben, mindenekelőtt a hétéves pénzügyi keret fő összegében és a költségvetési fejezetek esetében próbálják majd meghatározni a számokat.

A finnek abban bíznak, hogy az akcióval sikerül majd kimozdítani a holtpontról a tárgyalásokat, és így dolgozzák ki azt a már konkrétabb és átfogó javaslatot, amely Európai Tanács decemberi ülése elé kerül.

A szakportálnak nyilatkozó magas rangú tagállami diplomaták ugyanakkor rendkívül szkeptikusak a decemberi céldátumot illetően. Ahhoz, hogy decemberre ennek legalább meglegyen az esélye, Donald Tusknak, az Európai Tanács december 1-jén távozó elnökének novemberre egy soron kívüli csúcsot is össze kellene hívnia, ennek azonban nincs jele.

Reálisabbnak tűnik a februári vagy a márciusi időpont a megállapodásra.

Az újabb csúszásnak más okai is lehetnek. Tusk utódja, Charles Michel a decemberi csúcs idején még csak két hete lesz hivatalában, így diplomáciai források várakozásai szerint aligha azzal kezdi majd a tevékenységét, hogy egy ilyen kemény fába vágja a fejszéjét.

November 1-én új Európai Bizottság is munkába fog, mégpedig eléggé határozott prioritásokkal, ezért Ursula von der Leyen is változtatásokat eszközöl majd a javaslaton. Ezt múlt heti parlamenti meghallgatásán Johannes Hahn, a következő bizottság költségvetési biztosa is megerősítette.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×