Infostart.hu
eur:
381.44
usd:
327.13
bux:
0
2026. március 3. kedd Kornélia

Elkezdődött az ukrán elnökválasztás

Vasárnap helyi idő szerint reggel nyolc órakor (közép-európai idő szerint hét órakor) kinyitottak a szavazóhelyiségek Ukrajnában, és megkezdődött az elnökválasztás első fordulója.

A szavazóhelyiségek este nyolcig várják a szavazásra jogosult ukrán állampolgárokat. A szavazólapokon 39 jelölt neve szerepel, ami rekordszámú a független Ukrajna történelmében.

A választásokon hivatalosan 35,6 millió ukrán választó vehet részt, ám ebbe beleszámolták a megszállt területeken - a Krím félszigeten, valamint a donyecki és a luhanszki szakadár "népköztársaságokban" - élőket is, ahol viszont nem rendezik meg a választást, így valójában körülbelül 30 millióan fognak részt venni a voksoláson. Csaknem 316 ezren jelentkeztek át más választókerületbe szavazni.

A központi választási bizottság a választásokra összesen 2344 külföldi megfigyelőt regisztrált 19 nemzetközi szervezettől és 17 országból.

Orosz megfigyelők nincsenek közöttük,

mivel az ukrán parlament februárban törvényt fogadott el, amely megtiltja, hogy orosz állampolgárok - mint agresszor ország polgárai - megfigyelőként részt vegyenek Ukrajnában az elnök-, a parlamenti és a helyhatósági választásokon.

Az előrejelzések szerint nem valószínű, hogy bármelyik jelölt is meg tudná szerezni a szavazatok több mint felét, ezért minden bizonnyal még egy fordulót kell rendezni három hét múlva, azaz április 21-én. A második fordulóba a két legtöbb szavazatot szerző jelölt jut be.

A legutóbbi felmérések alapján a legnépszerűbb jelölt Volodimir Zelenszkij humorista, színész és producer. Őt követi fej fej mellett Petro Porosenko jelenlegi államfő és Julija Timosenko volt kormányfő, az ellenzéki Haza (Batykivscsina) párt jelöltje.

Címlapról ajánljuk
Kis-Benedek József: az iráni háború két okból is súlyosan érintheti Európa biztonságát

Kis-Benedek József: az iráni háború két okból is súlyosan érintheti Európa biztonságát

Az Európai Unió közvetlenül is érintett lehet az Irán ellen kirobbant katonai akciók miatt, ha nagy számban indulnak el a menekültek Európa felé – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, aki arra is utalt: a terrorveszély is nőni fog, hiszen már ma is sok olyan vallásos síita él Európában, akinek nem tetszene egy iráni rendszerváltás, és sokkolta őket, hogy megölték a legfőbb vallási vezetőjüket.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért  – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×