Infostart.hu
eur:
386.08
usd:
331.99
bux:
0
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt

Vajon miről tárgyalt egy órán át Merkel a török kormányfővel?

Egy órán át tárgyalt szombaton telefonon Angela Merkel német kancellár Binali Yildirim török miniszterelnökkel. Bár jóformán semmi részlet nem került nyilvánosságra kettejük megbeszéléséről, a hírügynökségek tág teret szentelnek ennek, tekintettel arra, hogy az elmúlt napokban igen feszültté vált a két ország viszonya.

Maga Yildirim és berlini kormányforrások is megerősítették, hogy lezajlott a telefonbeszélgetés, csaknem egy órán át tárgyaltak egymással. Yildirim csak annyit mondott a CNN Türk hírtelevízióban, hogy "jó és gyümölcsöző" megbeszélést folytatott Merkellel. Hozzátette, hogy a két ország külügyminiszterei a jövő héten tárgyalnak egymással.

A NATO két pillérének számító Németország és Törökország kapcsolatai feszültebbé váltak a tavaly júliusi elvetélt törökországi államcsínyt követő tisztogatások óta. Ez a feszültség még inkább kiéleződött, amikor kedden őrizetbe vették a Die Welt című német napilap törökországi tudósítóját, Deniz Yücelt, akit "terrorista" propagandával vádolnak. Tovább terhelte a két ország viszonyát, hogy csütörtökön a németországi Gaggenau város önkormányzata tiltotta meg két török tárcavezetőnek - Bekir Bozdag igazságügyi miniszternek és Nihat Zeybekci gazdasági miniszternek - hogy a helyi török közösség előtti felszólalásaikkal a népszavazásra kiírt török elnöki rendszer bevezetése mellett kampányoljanak.

"Ez sajnálatos döntés, amely szembemegy a demokráciával és szabadságjogokkal" - hangoztatta Yildirim szombaton egy kampánygyűlésen, amelyet még a Merkellel folytatott telefonbeszélgetés előtt tartottak a közép-törökország Kirsehir városában. Yildirim azzal vádolta a német hatóságokat, hogy az ellenzéknek engedélyezik a kampányolást, azoknak viszont nem, akik "szeretik az országukat". Yildirim azt hangoztatta, hogy látván a német hatóságok magatartását, a törökök még nagyobb lelkesedéssel fognak igennek szavazni és az egész világot megleckéztetik demokráciából.

A dpa hírügynökség szerint a Merkellel folytatott telefonbeszélgetés után Yildirim azt mondta, hogy "más utat fognak választani" a németországi kampányrendezvényeket illetően.

Törökországban április 16-án tartanak népszavazást az alkotmánymódosításról, amely kiszélesítené a mindenkori államfő jogkörét, aki így a végrehajtó hatalom feje lenne. A változtatással megszűnne a Török Köztársaság 1923-as megalakulásával létrejött miniszterelnöki tisztség.

Németország ad otthont a határon túli török közösségek legnagyobbjának, mintegy hárommillió tagja közül minden második szavazójoggal is rendelkezik Törökországban. Akárcsak a 2014-es törökországi elnökválasztás idején, Recep Tayyip Erdogan államfő ismét igyekszik elnyerni a szavazatukat a népszavazáson. A múlt hónapban Yildirim szólalt fel egy oberhauseni gyűlésen a török elnök több ezer szimpatizánsa előtt. Az ellenzék hevesen bírálta a német kormányt, amiért engedélyezte a gyűlés megtartását.

A hollandiai Rotterdamban is megtiltották a tervezett török kampányrendezvényeket. Mevlut Cavusoglu török külügyminiszter szombaton egy antalyai kampányrendezvényen kijelentette: Hága tiltakozása ellenére elutazik a tervezett március 11-i rotterdami nagygyűlésre, és arra buzdítja majd az ott élő törököket, hogy az államfői jogkörök kiszélesítésére szavazzanak az áprilisi törökországi referendumon.

Mark Rutte holland miniszterelnök azt írta szombaton Facebook bejegyzésében, hogy Hollandia nem lesz helyszíne más országok kampányrendezvényeinek. "Nem fogunk ezzel együttműködni. Ezt nem tartjuk kívánatosnak" - írta Rutte.

Lodewijk Asscher miniszterelnök-helyettes egy rádióinterjúban azt mondta, a kormány vizsgálja, hogy milyen törvényes eszközökkel akadályozhatja-e meg Cavusoglu kampányhadjáratát Rotterdamban.

Címlapról ajánljuk
A dánok és grönlandiak elkerülték a „Zelenszkij-pillanatot”

A dánok és grönlandiak elkerülték a „Zelenszkij-pillanatot”

Ahogy várható volt, nem sikerült közelíteni az álláspontokat Grönland, Dánia és az Egyesült Államok között a sziget jövőjéről szóló, radikális amerikai igények kérdésében. A dán külügyek vezetője közölte: „alapvető ellentét” van a felek között, miközben a NATO fokozza katonai jelenlétét a térségben.
inforadio
ARÉNA
2026.01.15. csütörtök, 18:00
Káel Csaba
a Müpa vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Eséssel zártak tegnap az amerikai tőzsdék, ez már zsinórban a második olyan kereskedési nap volt, amikor mindhárom vezető amerikai index mínuszban fejezte napot. A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Az amerikai esést lekövetve, az ázsiai piacokon ugyancsak negatív elmozdulások voltak jellemzők, viszont az európai piacnyitás felé tekintve pozitívabbak az előjelek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×