eur:
393.87
usd:
365.11
bux:
0
2024. március 29. péntek Auguszta

Baranyi-Egeresi: Nem fair, de ez mindkét fél érdeke

Bár borzasztóan lassú és nem is biztos, hogy eredményes lesz Törökország uniós csatlakozási folyamata, a tárgyalások fenntartása mindkét fél érdeke - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Baranyi Tamás, az Antall József Tudásközpont kutatás vezetője és Egeresi Zoltán a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója.

Törökország és az Európai Unió

Nem fair alkufolyamat az a tárgyalássorozat, amelyet Törökország uniós csatlakozásáról folytatnak a felek, hiszen a közösségi joganyag, amelyet Törökországnak feltételek nélkül át kellene vennie egyre csak bővül – mondta Baranyi Tamás, az Antall József Tudásközpont kutatás vezetője.

„Vannak benne olyan dolgok, amiket a törökök lényegében nem vehetnek át, tehát, hogy az Európai Unió tárgyalási stratégiájában az egy jó biztosíték, és nem is errefelé mennek a dolgok.”

Míg az Európai Unió döntéshozatali erőviszonyait is gyökeresen átalakítaná Törökország csatlakozása és nem is biztos, hogy a közösség képes lenne gazdaságilag fölzárkóztatni az új tagállamot, a csatlakozási tárgyalások folyamata mindkét félnek érdeke – vélekedett Egeresi Zoltán, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója

„Alapvetően kényelmes mindenkinek.

A törököknek ez egy nagyon jó brand:

előbb vagy utóbb az unió tagjai leszünk, nyugodtan lehet hozzánk jönni és be lehet fektetni. Nyilván komolyan kritizálni fogják az uniót, nem is érzik túlságosan fair-nek ezt a tárgyalási folyamatot, ám nem fognak kihátrálni, és nyilvánvalóan az Európai Uniónak sem érdeke ezt felmondani, az összes fontos külügyminiszter elmondja, hogy ezt a köldökzsinórt fenn kell tartani Törökországgal, különösen az utóbbi 1-2 év fejleményének tükrében, hiszen Törökország súlya a menekültválság révén iszonyatosan megnőtt.”

Magát a török csatlakozást az Európai Unió talán még 10-20 év múlva sem tudná kezelni és Törökország sem abba az irányba tart, hogy szüksége lenne a tagságra – tette hozzá Egeresi Zoltán.

Törökország és a NATO

Törökország várhatóan továbbra is a NATO oszlopos tagja marad,

még ha a kilépés lehetősége manapság egyre többször is hagyja el a vezető török politikusok száját – fogalmazott Egeresi Zoltán, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója.

„Egyelőre azért nem kell attól félni, hogy Törökország kilépne a NATO-ból. Annak nagyon nagy költsége, biztonsági költsége lenne. Ez az egész koncepció, ami beszippantotta a törököket a NATO-ba, alapvetően egy biztonsági probléma volt, nevezetesen, hogy a II. világháború végén az addig minden nagy és szuperhatalom felé ügyesen egyensúlyozó Törökország abban a helyzetben találta magát, hogy a Szovjetunió, amivel határos is volt a Kaukázusban, vezetői bejelentették, hogy bizonyos területek, amelyek valamikor orosz fennhatóság alá tartoztak, jogállását újra lehetne tárgyalni.”

Törökországnak a hidegháború alatt is voltak kisebb-nagyobb nézeteltérései az Egyesült Államokkal, ám a szövetségi tagságot nem vonták kétségbe, például az 1960-as katonai átvételkor sem – tette hozzá Baranyi Tamás, az Antall József Tudásközpont kutatás vezetője.

„Egy amerikai jelentés leírja, hogy milyen gyorsan megy a tényleges hatalom átadása egyik kézből a másikba, és úgy zárul a jelentés, hogy az amerikai szövetség és a NATO szóba sem kerül egyik oldalon sem, mindenki evidenciában tartja. Tehát ha voltak is nézeteltérések NATO-Törökország, Amerika-Törökország szinten, ahhoz, hogy ez így, diskurzus szintjén megjelenik, az egyrészt most már szinte állandó, viszont történetileg unikum.”

Egeresi Zoltán viszont úgy látta, hogy a 60-as évek közepén a ciprusi-viszony kapcsán hasonló diskurzus jelent meg a török politikában, mivel az Egyesült Államok nem akarta, hogy Törökország beavatkozzon. A kutató szerint amíg Fetullah Gülen muzulmán hitszónok az Egyesült Államokban van, addig a török vezetők alapvetően ferde szemmel néznek az USA-ra.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Fábián László: nem elérhetetlen cél a kétszáz fős magyar csapat a párizsi olimpián

Fábián László: nem elérhetetlen cél a kétszáz fős magyar csapat a párizsi olimpián

A jelenlegi világranglista-helyezések alapján több mint húsz sportágban lehetnek érdekeltek a magyarok a nyári ötkarikás játékokon – mondta az InfoRádióban a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára. Fábián László beszélt a hazai rendezésű kvalifikációs versenyek, köztük az április 25-én kezdődő szegedi evezős Európa-bajnokság jelentőségéről is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
A béke lehetőségéről beszélt a moszkvai miniszter, csúcsfegyvereket kaphat Kijev – Háborús híreink pénteken

A béke lehetőségéről beszélt a moszkvai miniszter, csúcsfegyvereket kaphat Kijev – Háborús híreink pénteken

Oroszország kész garantálni a folyamat többi résztvevőjének jogos biztonsági érdekeit az ukrajnai konfliktus békés rendezése esetén, ha maga is ugyanilyen garanciákat kap - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az Izvesztyija című lapban pénteken közölt interjúban. Az Egyesült Államok korábban ellenállt Ukrajna kérésének a nagy hatótávolságú ATACMS rakéták szállítására. Az elmúlt időszak eseményei következtében Washington újraértékelheti álláspontját - számolt be a Defense One. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×