Infostart.hu
eur:
385.16
usd:
331.76
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv

Szükségállapotot vezetne be az osztrák belügyminiszter

Még a Magyarországgal való egyeztetés előtt dönteni kell az Ausztriában bevezetendő szükségállapotról - jelentette ki Wolfgang Sobotka osztrák belügyminiszter a Die Presse című osztrák lapnak adott szerdai interjújában.

A szükségállapot bevezetése esetén a migránsok belépését már az osztrák határnál visszautasítanák, és ettől csak emberi jogi okokból térnének el.

Sobotka arra az újságírói kérdésre, miszerint mi történik, ha Ausztria a határon elutasítja a menekülteket, és Magyarország nem fogadja vissza őket, úgy válaszolt: több lehetőség is van, az egyik, hogy a menedékkérők feltorlódhatnak a határon.

"Felmerül a kérdés, hogy mi történik ha az emberek nem utazhatnak be az országba? A határon fognak állni? Ez izgalmas vita lesz" - mondta a miniszter.

Ezzel ellentétben a múlt héten Christian Kern osztrák kancellár azt mondta, hogy Ausztriának és Magyarországnak a szeptember elejére tervezett megbeszélésen kell megteremtenie annak előfeltételeit, hogy a migránsokat vissza lehessen küldeni Ausztriából Magyarországra. A szociáldemokrata kancellár szerint amennyiben a két országnak sikerül megegyeznie, a szeptember 6-ai kormányülésen dönthetnek a menekültügyi szükséghelyzetre vonatkozó szövegről.

A néppárti belügyminiszter a szerdai lapinterjúban arról is beszélt, hogy a szükséghelyzet életbe lépése esetén az egész ausztriai határszakaszt védeni fogják katonák és rendőrök közreműködésével.

"A menekültek tömeges beáramlása esetén minden eszközt bevetünk a határok védelme érdekében" - szögezte le a miniszter.

Sobotka úgy vélte, amennyiben nem változik jelentősen a helyzet, Ausztria tartani fogja a hivatalosan megállapított felső határt.

Az osztrák kormány korábbi döntése szerint ugyanis 37 500 menekültkérelmet fogad be az ország idén. A belügyminisztérium adatai szerint július végéig Ausztriában nagyjából 24 ezer menekültügyi eljárás indult meg 2016-ban, az idénre meghatározott felső korlát mintegy 65 százaléka.

A miniszter hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ennek ellenére dönteni kell a szükségállapot életbe léptetéséről.

"Amennyiben tömegesen indulnak meg az emberek, erre már nem marad idő" - jelentette ki.

A belügyi tárcavezető a menekültügyi törvény szigorításának tervéről is beszélt. Úgy vélte, hogy a napokban bemutatott javaslatok a problémákat vázolják fel, a megoldások kidolgozásán jelenleg jogászok dolgoznak. Sobotka többek között egyeztetést kezdeményezne arról, hogy a menekülteket kötelezzék ausztriai lakóhelyük bejelentésére, és ha nem teszik ezt, essenek el az alapellátástól. Javaslata szerint el kell gondolkodni arról, hogy a tartózkodási engedéllyel nem rendelkezőket a pénzbüntetésen kívül mi módon lehet szankcionálni. A miniszter becslése alapján ezrek élhetnek Ausztriában érvényes papírok nélkül.

A miniszter bejelentette, hogy a tervek szerint októberben mutatják be a menekültügyi törvényjavaslatot.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×