INFORÁDIÓ 
2020. augusztus 15. szombat
Mária

kövér lászló

házelnök

országgyűlés

Kövér László: hideg polgárháború zajlik a világban, és nem tudom, hol lesz a vége

Kövér László: hideg polgárháború zajlik a világban, és nem tudom, hol lesz a vége

Infostart / InfoRádió

A politikai intézményrendszerbe vetett bizalom is meglehetősen gyenge lábakon áll, és ez óriási baj – mondta Kövér László, az Országgyűlés és a Fidesz országos választmányának elnöke. Az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt arról is, hogy hiányolja az érdemi vitákat a parlamentből, hogy miért nem volt digitális ülésezés, hogy mi áll a George Floyd-ügy hátterében és hogy mit remélhet Magyarország az unió német soros elnökségétől. Az interjú szerkesztett, rövidített változata.

Kövér László az Arénában
 

Mi a személyes tapasztalata, hogyan változtatja meg az életünket a járvány utáni helyzet, ha egyáltalán lesz utána?

Ez az első kérdés, hogy lesz-e utána, de én bízom benne, hogy lesz. Még egy-két hónapot, akár egy évet is várnunk kell, amíg elkészül az ellenszere, és akkor talán kimondhatjuk, hogy véget ért a járvány. A másik oldalról viszont számításba kell vennünk éppen ennek a fél évnek a tapasztalatai alapján, hogy a globalizációnak vannak olyan nem várt, ugyanakkor logikus következményei, amelyek a jövőben is fenyegetnek bennünket. Több mint hétmilliárdan vagyunk, és soha nem látott mértékben gyorsult fel a közlekedés, a mozgás a földrészek között. Ezek olyan következményekkel is járnak, amelyekre most már hosszú távon kell felkészülnünk.

Szokjunk le arról a luxusról, amiért annyit dolgoztunk, hogy utazhassunk például?

Ebben a formában az a világgazdasági modell, amelyben mi is benne vagyunk kioperálhatatlanul, nem fenntartható. Még a saját tapasztalatainkból is le tudjuk vonni, hogy mennyi minden értékes dologtól estünk el éppen a bezártság következtében. Hogy csak jómagam példáját említsem, az elmúlt fél évben kétszer láttam személyesen a Pápán élő, 80 év fölötti édesanyámat, a feleségem az ő szüleit hasonlóképpen, mert egyszerűen az az óvatosság, ami kötelező volt, hogy nehogy véletlen valami olyan fertőzést vigyünk haza, aminek az ő esetükben súlyos következményei lehetnek, ezt hozta magával, és így fölértékelődnek ezek az emberi kapcsolatok, mások meg leértékelődnek, háttérbe szorulnak. Már nem annyira fontos, hogy külföldön töltsük el a szabadságunkat, akármennyit is dolgoztunk érte, próbáljuk meg azt a pénzt Magyarországon elkölteni, meg értelmesebb dolgokra, mint arra a fogyasztásra, amely valójában az élethez ma már nem szükséges.

Hogy élte meg a parlament a járványhelyzetet? Azt tudom, hogy szétültették a képviselőket, elmentek a felsőházi terembe. Marad ez így továbbra is?

Mi úgy állapodtunk meg az ellenzéki pártokkal, hogy ez a tavaszi, illetve a rendkívüli nyári ülésszakra érvényes. Ősszel, ha nem újul ki újra a járvány, ha a számadatok nem lesznek újra aggasztók, akkor visszatérünk a normális működési módhoz, visszaköltözünk az alsóházi ülésterembe.

Politikai megállapodás kell hozzá vagy valamilyen józan belátás? Mert különböző életkorú képviselők ülnek a parlamentben.

Ez egy politikai megállapodás, de a józan ész is ezt diktálja. Eddig is próbáltunk egyébként azokra a képviselőkre tekintettel lenni, akik fokozottabban voltak kitéve a veszélynek. Miután a Fidesz-KDNP frakcióinak kétharmados többsége van, ezért leszámítva azokat a döntéseket, amelyek kétharmados többséghez kötöttek, eddig sem vettük igénybe ezeknek a képviselőknek a jelenlétét, szavazatát.

A tavaszi ülésszakon mindent sikerült elfogadni, ami a tervben volt?

Mindig van egy kiinduló terv és ahhoz képest új, nem tervezett törvények belépnek, mások háttérbe kerülnek, lekerülnek a napirendről. Most annyiban speciális volt ez a fél év, hogy a járvány fölborogatta az előzetes terveket, és olyan rendkívüli jogalkotást igényelt, amelyet egyébként nem alkottunk volna meg. A felhatalmazási törvény már maga egy ilyen, akárcsak a felhatalmazási törvény hatályának a visszavonása, amikor visszavettük a kormánytól ezeket a rendkívül jogköröket. Akkor pedig azokat a döntéseket, amelyeket a kormány korábban meghozott, törvényi formájában hosszabbítottuk meg.

A veszélyhelyzeti törvény világszerte nagy érdeklődést váltott ki. Semmilyen jogosság nem volt a hazai ellenzék kritikájában?

Nem, szerintem semmilyen jogos kritika nem volt. Olyannyira, hogy az Európai Unió tagállamainak jelentős részében egyáltalán nem is volt ilyen felhatalmazás az alkotmányban, ami a magyar alaptörvényben van. Tehát ott vagy eltekintettek ettől egy politikai megállapodás keretében, vagy meg kellett hozni azokat a jogszabályokat, hogy a parlament átadja a jogköröket a kormánynak a rendkívül járványhelyzetre tekintettel. Különösen a járványügyi helyzet végének a nézőpontjából voltak teljesen indokolatlanok ezek a kritikák, hiszen az elsők között adta vissza a magyar kormány ezt a felhatalmazást a parlamentnek, köszönhetően annak is egyébként, hogy a legelsők között ébredt, a legelsők között vette észre a veszélyt, és próbált elébe menni ennek az intézkedéseivel.

Mivel magyarázza, hogy az ellenzék nem szavazta meg, hanem rögtön arról kezdett beszélni, hogy ez korlátlan felhatalmazást ad a kormánynak? Bizalomhiány van?

A bizalomhiány nagyon fontos kulcsszó, ami szerintem, ha körbenézünk a világban, akkor szinte a legfontosabbak közé emelkedett. Elfogyni látszik a bizalom, nem csak a politikai szereplők között, aminek aztán az a szomorú következménye, hogy gyakorlatilag a cél szentesíti az eszközt, bármely eszköz bevethető a másikkal szemben. A bizalom kezd megszűnni vagy legalábbis vészesen gyengülni a felhatalmazók, tehát a választópolgár és a felhatalmazottak, a választottak között. A politikai intézményrendszerbe vetett bizalom is meglehetősen gyenge lábakon áll, és ez óriási baj. Ha a kérdést úgy értelmezzük, hogy volt-e vagy van-e oka az ellenzéknek arra, hogy azokat mondja, amiket állít, akkor egyértelműen nem a válasz, és a jóhiszeműséget sem nagyon lehet most már feltételezni azok után, hogy nyilvánvaló kamuhíreket próbáltak meg politikai kampányeszközzé emelni.

Semmi bizalomra nem ad az okot, hogy végül is a felhatalmazás megszűnt, amikor az annak okot adó körülmények, a járvány lecsengett?

Szerintem vonjuk ki az ellenzéket a képletből, és beszéljünk a felhatalmazók, a választók és a felhatalmazottak, a választottak viszonyáról. Ha megnézzük azokat a felméréseket, hogy milyen mértékben értettek egyet a magyar választók a kormány, illetve a parlament válságkezelő intézkedéseivel, akkor az egyetértés jóval túlnyúlik a kormánypártok támogatottságán. Ami nyilvánvalóan a magyar társadalom még normális állapotából is fakad, másrészről meg talán ennyit szerénytelenség nélkül elmondhatok, hogy mivel a kormány nem követett el olyan hibát, amely ezt a bizalmat aláásta volna, azért a magyar választópolgároknak az intézményekbe, a kormányba vetett bizalma erősebb, mint az európai átlag.

A budapestiek is elégedettek a főpolgármesterükkel. Ha jól kezelnek valamit, akkor az politikai támogatottságot ad?

Rövid távon mindenképpen, hosszú távon aztán új problémák kerülnek majd előtérbe. Az előbb arról beszéltünk, hogy talán egyszer ez a járványhelyzet is elmúlik, bízzunk benne, hogy majd új problémák kerülnek nemsokára előtérbe, és akkor újra meg kell küzdeni a bizalomért.

Eddig az ellenzék többször is javasolta az úgynevezett digitális ülésezés bevezetését. Technikai vagy elvi akadálya van?

Jogi, technikai és elvi akadálya is van egyszerre. Technikai akadályait bizonyára le lehetne küzdeni – és most jelentéktelen érv lenne, hogy én kifejezetten ellenszenvvel viseltetem a világ digitális irányba történő változásainak némely jelenségével szemben. Szeretem, ha az emberek testközelből tudnak egymással beszélni, kommunikálni, vitatkozni is akár. De van ennél egy fontosabb érv is: jelen pillanatban az Alaptörvény és az abból fakadó, a Ház működésére vonatkozó jogszabályok nem teszik ezt lehetővé.

Nem is tervezik ennek módosítását?

Nem tervezzük. Én nem látom ebben a pillanatban parancsoló szükségességét. Amikor arról gondolkodtunk, hogy a parlament milyen magatartást tanúsítson abban a helyzetben, amikor mindenkit az otthon maradásra biztattunk, akkor technikai értelemben megtehettük volna, hogy számítógépen keresztül beszélgetünk egymással, vitatkozunk, meg szavazunk. De miután rengeteg embernek fizikailag kellett helytállnia a munkapadnál, az utcán mint rendőr vagy a mentőautóban, ezért egyfajta szolidaritás kifejeződése is volt az, hogy az Országgyűlés nem tette ezt meg.

Ez egy többoldalas cikk. Lapozzon!
Nyitókép: Wikipédia/Michał Józefaciuk
A címlapról ajánljuk

×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018