Az elmúlt évtizedben többszörösére nőtt a magyar tulajdonban és ellenőrzés alatt álló vállalatok külföldi közvetlentőke-állománya. Ez a tendencia mutatja, hogy a magyar multinacionális vállalatok (főleg a Mol, az OTP és a Richter Gedeon) növekvő regionális beágyazottsággal rendelkeznek, és stratégiailag önállósodnak – olvasható egy, a Portfolión megjelent cikkben.

Magyarország a legfrissebb elérhető adatok alapján 2024-ben a V4-országok (hazánkon kívül Csehország, Lengyelország és Szlovákia) közül a második legnagyobb állománnyal rendelkezett a külföldre irányuló befektetések terén. Az „outward FDI” néven is ismert mutató a következőképpen alakult az egyes országok esetében, az UNCTAD adatai alapján:

Melyek a vezető cégek?

Sass Magdolna és Jana Vlčková 2024-es tanulmányukban azonosították, mely magyar cégekhez köthető a legtöbb külföldi befektetés. Egyben hozzáteszik, hogy a tanulmány írásának időpontjában elérhető legfrissebb, 2021-es adatok alapján a kelet- és közép-európai tizenegy volt szocialista ország körében csak Észtország előzte meg a GDP-hez mért kimenő FDI-állomány tekintetében Magyarországot.

A magyar cégek rangsora pedig a következőképpen alakult, a pénzügyi vállalkozások kivételével:

Mi történt 2021 óta?

A listavezető Molhoz kapcsolódóan a legfrissebb fejlemény a szerb NIS kőolajipari vállalatban történő részesedésszerzés. Egy friss amerikai engedély révén a felek a 2026 januárjában aláírt szándéknyilatkozat tartalmával összhangban véglegesíthetik az adásvételi szerződést és a további tranzakciós dokumentumokat. A tranzakció előkészítésében amerikai pénzintézetek is részt vállalnak.

Legutóbb, 2025 végén a romániai Sistemgas LPG-nagykereskedőt vásárolta fel a Mol. A vállalat még 2023-ban zárta le a szlovéniai OMV Slovenija 92,25 százalékos részesedésének felvásárlását, ezzel a második legnagyobb szereplővé lépett elő az országban, 170 töltőállomással bővítette hálózatát. A vételár 311 millió euró volt – írta meg akkor az Index. Előtte, 2022-ben Lengyelországban is vásároltak 417 benzinkutat.

A második helyen szereplő Richter Gedeon gyógyszeripari vállalat 2022-ben Kínában és a Dominikai Köztársaságban is terjeszkedett. Kínában a gyermekgyógyászati portfóliót erősítették ezzel. Később 2023-ban Írországban és Hollandiában bővítették portfóliójukat. A rákövetkező évben kivásárolták a német társtulajdonost, a HELM AG-t közös vállalataikban, emellett belgiumi cégeket is megszereztek. 2025-ben már az Amerikai Egyesült Államokban is terjeszkedtek, a Granata Bio biotechnológiai vállalatban szereztek részesedést.

A 2021-es adatok alapján a harmadik helyen szereplő 4iG azóta pedig több akvizíciót is végrehajtott. 2022-ben Albániában a legnagyobb külföldi befektetővé váltak az ALBtelecom és a ONE Telecommunications megvásárlásával. A tavaszi albániai kör után szeptemberben az izraeli Spacecom műholdüzemeltetőben szereztek részesedést.

Fejlemények a bankszektorban

A pénzügyi szektorban pedig az OTP Bank hajtott végre számos tranzakciót az elmúlt bő évtized során. 2014-ben Horvátországban, 2015-ben pedig Romániában vásároltak bankot. Mint az Oeconomus tanulmányában olvasható, azóta az utóbbi bankon 2024-ben túladtak.

2016-ban Horvátországban a Splitska Banka-t is felvásárolták, illetve 2017-2018 folyamán Szerbiában vásároltak két bankot. Az OTP banka Srbija 2021-ben a szerbiai hitelpiacon a legnagyobb részesedéssel rendelkezett. 2019-ben Szlovéniában is bevásároltak. 2018-ban Albániában vettek részesedést, 2019-ben pedig Montenegróban került sor akvizícióra, az utóbbi évben Moldovában is terjeszkedtek. 2022-ben ismét Albániában vásároltak bankot – írják a tanulmányban.

Közép-Ázsiában is sor került akvizíciókra. 2022-re tulajdonukba került az Ipoteka, Üzbegisztán ötödik legnagyobb bankja. 2025-ben pedig arról jelentek meg hírek, hogy Kazahsztánban is terjeszkedhetne az OTP – írtuk meg korábban.

Hova tovább?

Lovász Csaba Máté a Foreign Policy Review-ban 2024-ben megjelent tanulmányában kiemeli, hogy a Nyugat-Balkán további lehetőségeket kínálhat a magyar vállalatok számára. A régió országainak kormányzataival ugyanis erősödő kapcsolatokat ápol a magyar kormány. Montenegró és Szerbia továbbra is erős akvizíciós célpontokat kínálhatnak, emellett Bosznia és Hercegovina, valamint Albánia is figyelemmel kísérendő.