Infostart.hu
eur:
377.74
usd:
323.57
bux:
127465.74
2026. április 9. csütörtök Erhard
Nyitókép: facebook/Varga Mihály

Figyeli a jegybank a környező országok euróbevezetési tapasztalatait

Kurali Zoltán MNB-alelnök egy bécsi konferencia alkalmával beszélt arról, hogy a jegybanki függetlenséget bizony minden nap bizonyítani kell.

Egy bécsi konferencián adott elő Kurali Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, aki komoly nehézségnek nevezte az infláció elleni küzdelmet, de sok tapasztalatot gyűjtött az euróbevezetésről a környező országok lépései által.

Bolgár kollégája ugyanezen a konferencián azzal büszkélkedett, hogy az euró 2026 eleji bevezetése óta az ottani jegybank már ki is vonta a forgalomból az eddigi készpénzállomány felét, az infláció 3 százalékos, csakúgy, mint a növekedés, az áttérés tehát nem igazolta a félelmeket,

bár a lakossák nem nyeli le könnyen a változást. Hasonló tapasztalatokról vallott a horvát jegybanki alelnök is, ahol az euró bevezetése egy magas inflációs időszakban vált valósággá, így is csökkent az ország finanszírozási költsége, és a hitelminősítők is 2 fokozatot emeltek az ország besorolásán.

Kurali Zoltán, az MNB alelnöke az elmúlt évek magyar inflációs pályájáról elmondta, hogy a legutóbb közzétett decemberi inflációs adat 3,3 százalék volt, ami jelentős mérséklődést jelez a 2023-as csúcshoz képest. Mint ismert, Madár István, a Portfolio elemzője is hasonlót rögzített az InfoRádiónak nyilatkozva.

A konferencián Kurali Zoltán jelezte, a jegybank és a kormány most már közösen küzd az infláció ellen, ennek látszanak most a gyümölcsei.

A gazdasági növekedésről kifejtette, hogy a belföldi fogyasztás és a növekvő jövedelmek élénkítik a keresletet, miközben a külső környezet, például az export és az ipar visszafogottabban teljesít, emiatt a tavalyi évre valószínűsített 0,5 százalékos növekedés után idén az újonnan belépő működőtőke-beruházások, a bázishatások és a külső környezet javulása miatt már körülbelül 2 százalékos növekedést tartanak reálisnak.

Kurali Zoltán az orosz-ukrán háború esetleges lezárultára reflektálva elárulta, hogy az MNB-nél is létezik alternatív forgatókönyv a geopolitikai feszültségek mérséklődésének esetére. Ez a forgatókönyv a pénzügyi kondíciók javulásával számol, és egyszerre hozna alacsonyabb inflációt és gyorsabb gazdasági növekedést. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a konkrét részletek határozzák meg a tényleges hatást a gazdasági aktivitásra.

Hangsúlyozta, hogy a jegybank működését világos jogszabályi és intézményi keretek határozzák meg, amelyek kifejezetten a függetlenséget szolgálják, így nem probléma, hogy Varga Mihály MNB-elnök korábban kormánytag volt, ráadásul a döntések sem egyéniek, hanem testületiek, a jegybank függetlenségének végső kontrollját pedig a piacok jelentik. Ennek ellenére érzi: a függetlenséget minden nap bizonyítani kell.

Címlapról ajánljuk
Mit ér ez a tűzszünet? A Hormuzi-szoros hajózható, de nehéz tárgyalások kezdődnek

Mit ér ez a tűzszünet? A Hormuzi-szoros hajózható, de nehéz tárgyalások kezdődnek

Az Egyesült Államok és Irán is győztesnek hirdette magát a háborúban, így kérdéses, hogy meg tudnak-e egyezni azokról a feltételekről, amiket a hírek szerint Irán állított. Bár úgy tűnik, kéthetes tűzszünetben állapodtak meg, és újból hajózhatóvá válik a Hormuzi-szoros, Libanonban tovább folynak a harcok Izraellel, és Irán a jelentések szerint tovább támadott egyes Öböl-országokat.

„Az alternatív útvonalon történő olajbeszerzés megkezdődött” – Kormányinfó a választások előtt három nappal

„Ha végrehajtanánk az EU követelését, 48 600 forinttal több lenne a családok üzemanyagköltsége, a villany 16 000, a gáz 30 000 ezer forinttal lenne drágább havonta”; hozzányúlt a kormány a stratégiai kőolajtartalékhoz. Gulyás Gergely és Vitályos Eszter a választások előtt utoljára várta a sajtó képviselőit a Karmelitába.
inforadio
ARÉNA
2026.04.09. csütörtök, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
Míg a világ végre demokratizálódni kezdett, Magyarország ebben is különutas

Míg a világ végre demokratizálódni kezdett, Magyarország ebben is különutas

Az Economist Intelligence Unit (EIU) éves Demokrácia Indexe nyolc éven át tartó csökkenést követően a pontszámok stabilizálódását mutatja 2025-ben, ami a demokrácia globális eróziójának megállására utal. Az országok közel háromnegyedének pontszáma az elmúlt évben változatlan maradt vagy javult, és a globális index 0,02 ponttal emelkedett – ez az egyik legnagyobb növekedés 2012 óta. Magyarország azonban kevesebb pontot gyűjtött, mint az előző felmérésben és - öt helyet lecsúszva, „hiányos demokráciaként” - 55. lett a 167 országot számláló listán.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×