Infostart.hu
eur:
363.62
usd:
313.73
bux:
152518.27
2026. szeptember 14. hétfő Roxána, Szeréna
António Costa, az Európai Tanács elnöke (b) és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke sajtótájékoztatót tart az Európai Unió és az Afrikai Unió 7. alkalommal tartandó csúcstalálkozója elõtt az angolai fõvárosban, Luandában 2025. november 24-én.
Nyitókép: MTI/EPA/LUSA/Ampe Rogerio

Újabb „nagy üzletre” készül az Európai Unió

Újabb együttműködést jelenthet be hamarosan az EU, amely túlmutathat az egyszerű szabadkereskedelmi egyezmény megújításán. Az Indiával kötött megállapodás után az Európai Tanácsot vezető António Costa Vietnámba utazik az újabb szövetség megkötéséért.

Costa Indiából egyenesen utazik Hanoiba, a Vietnámi Szocialista Köztársaság fővárosába, hogy ott egy átfogó stratégiai partnerséget jelentsen be az országgal.

A megállapodás mérföldkőnek számítana, mivel ez lenne az EU első ilyen szintű partnersége az ASEAN térségében, és új szintre emelné a két fél politikai, gazdasági és biztonsági együttműködését – írja a Bloomberg alapján a Portfolio.

Vietnám az elmúlt években tudatosan építette globális kapcsolatrendszerét: hasonló együttműködéseket kötött többek között az Egyesült Államokkal, Kínával, Oroszországgal, Japánnal, Indiával, az Egyesült Királysággal, Franciaországgal és Ausztráliával.

Az ország eddig 17 kétoldalú megállapodást írt alá, amelyek célja a kereskedelemre erősen támaszkodó gazdaság további, akár két számjegyű bővülésének biztosítása.

Costa szerint a kapcsolatok átfogó stratégiai partnerséggé emelése erőteljes jelzés lenne egy bizonytalan nemzetközi környezetben, és azt mutatná, hogy az EU és Vietnám a rövid távú taktikai alkalmazkodás helyett a hosszú távra terveznek.

Az időzítést persze nagyban befolyásolja Donald Trump vámintézkedései is, amelyek jelentősen felkavarták a nemzetközi kereskedelmet és több hagyományos szövetségi viszonyt is erősen megkérdőjelezhetővé tett.

Ebben a környezetben mindenki diverzifikálni akar, és a sok szereplő közül az EU kiszámíthatóbb/megbízhatóbb mozgása jelentősen felértékelődött.

Gazdasági szempontból az EU már most Vietnám negyedik legnagyobb kereskedelmi partnere. A kétoldalú forgalom évente 10–15 százalékkal bővül, és 2025-re elérte a mintegy 61,6 milliárd euró. Az EU emellett Vietnám tíz legnagyobb külföldi befektetője közé tartozik, a teljes uniós működőtőke-állomány megközelíti a 25 milliárdot.

A gazdasági kapcsolatok erősödéséhez jelentősen hozzájárult a 2020-ban hatályba lépett EU–Vietnám szabadkereskedelmi megállapodás, amely már akkor eltörölte a vámok 99 százalékát, ezzel mintegy 40 százalékkal növelve a kétoldalú kereskedelmet.

A felek emellett egy védelmi és biztonsági párbeszédmechanizmust is létrehoztak azóta és Costa meglátásában az átfogó stratégiai partnerség stabil keretet adna az együttműködés elmélyítéséhez olyan kulcsterületeken, mint a zöldenergia, a fejlett technológiák, valamint készségfejlesztés területén.

Ugyan Vietnámban egypártrendszer működik, az állam magára "szocialista irányultságú piacgazdaságként" tekint. Bár a kétoldalú kereskedelem mértéke akár még indokolttá is tehetné, feltehetően az ország ideológiai beállítottsága is közrejátszik abban, hogy a Bizottságot vezető Ursula von der Leyen nem folytatja útját Costával – olvasható a cikkben.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.09.14. hétfő, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
Tisza-kormány: Magyar Péter a közrádióban, a német külügyminiszter Budapesten kezdi a hetet

Tisza-kormány: Magyar Péter a közrádióban, a német külügyminiszter Budapesten kezdi a hetet

Orbán Anita külügyminiszter hétfőn Budapesten fogadja Johann Wadephul német külügyminisztert, aki 2019 óta az első hivatalos német külügyminiszteri látogatást teszi Magyarországon. Magyar Péter hétfő reggel a megújult közmédia vendége lesz, a Kossuth Rádióban Benyó Rita kérdéseire válaszol. Jövő héten három fontos törvényről dönt az Országgyűlés, amelyek az Alkotmánybíróságot, az igazságszolgáltatást és az ügynökaktákat érintik. Súlyos problémákat tárt fel a kormány gyermekvédelmi vizsgálata: 130 ezer gyermeket tartanak nyilván veszélyeztetettként, 23 ezren állami gondoskodásban élnek, a kabinet pedig első lépésként 9,5 milliárd forintos krízisprogramot indít új férőhelyek létrehozására, a speciális gyermekotthonok megerősítésére és a szakmai ellátás bővítésére. A NiT Hungary fuvarozói érdekvédelmi szervezet szerint kritikus ponthoz érkezett a magyar fuvarozói szektor, ezért az érdekképviselet azonnali tárgyalásokat és gyorsított kormányzati intézkedéseket sürget az üzemanyagköltségek, az útdíjak és a versenyképesség ügyében, valamint a hazai gépjárművezetők és fuvarozói kapacitások védelmében.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×