A kárpátaljai származású Robert Brovdi őrnagy, ismertebb nevén „Magyar”, a Reutersnek adott interjúban azt mondta: az ukrán drónerők az elmúlt hónapban több mint kétharmadával mérsékelték az orosz katonai forgalmat az úgynevezett Novorosszija-útvonalon, amely az egyik legfontosabb szárazföldi összeköttetés a Moszkva által annektált Krím és Oroszország között.

A parancsnok szerint néhány héten belül teljes ellenőrzés alá vonhatják az útvonalat, ami gyakorlatilag elszigetelheti a félszigetet az orosz utánpótlástól.

Az ukrán hadsereg az elmúlt időszakban rendszeresen támadott katonai konvojokat, hidakat és logisztikai csomópontokat a térségben. Brovdi szerint tavaly óta drámai módon megugrott a drónok alkalmazása: a közepes hatótávolságú bevetések száma huszonnyolcszorosára, a mélységi csapásoké pedig csaknem négyszeresére nőtt. Brovdi állítása szerint 2026 első hónapjaiban közel öt és félmilliárd dollár értékű orosz légvédelmi eszközt semmisítettek meg.

Az izolációs műveletben az ukránok több, a Moszkva által annektált Herszoni régiót a Krímmel összekötő hidat is megrongáltak, miközben az orosz hatóságok már napokkal ezelőtt korlátozták az áthaladó forgalmat. Találatot kaptak a félszigetet vízzel ellátó Észak-Krími csatorna felett ívelő hidak is. Az úgynevezett Kercsi-hídon át – amelyet a Krím elcsatolása után épített Oroszország – már eddig is korlátozták a gyúlékony anyagok szállítását és ezeket a most támadott alternatív útvonalakon próbálták bejuttatni.

Katonai elemzők szerint ha Ukrajna valóban képes lesz elvágni a Krím szárazföldi utánpótlási útvonalait, akkor azzal jelentősen megnehezítheti az orosz erők ellátását, és megváltoztathatja az erőviszonyokat a Fekete-tengeren is. Ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy

a félsziget visszafoglalásához önmagában a drónháború nem elegendő, ahhoz szárazföldi hadműveletekre is szükség lenne.

Kérdés, hogyan fogadná ezt a félsziget többségében orosz lakossága. A helyieknek az Ukrajna függetlensége előtt is felemás volt a viszonya Kijevvel. Az 1991-es első (még a Szovjetunió fennállása során rendezett) referendumon például 93 százalék szavazott akkor még a Szovjetunión belüli autonómiára, majd az év végén mindössze 54 százalék támogatta Ukrajna függetlenségének ötletét, ami Ukrajnán belül a legalacsonyabb arány volt.

Három évvel később ismét nagy arányban az autonómiára szavaztak a krímiek, de a kijevi kormány illegálisnak minősítette a voksot. 2014-ben pedig az akkor de facto orosz katonai megszállás alatt szavaztak az Oroszországhoz való csatlakozás mellett – amit a külvilág minősített illegitimnek. A bírálók szerint az orosz többséget a szovjet idők betelepítései és a krími tatárok deportálásai betonozták be.

Miközben Brovdi a Krím leválasztását tervezi, az oroszok újabb tömeges légicsapást mértek Ukrajnára. Az ukrán légierő közlése szerint csütörtökre virradó éjszaka 221 drónt és két Iszkander-M típusú ballisztikus rakétát indítottak több irányból, köztük a Krím területéről. A légvédelem csaknem kétszáz drónt megsemmisített vagy eltérített, de több helyszínen így is találatok érték polgári és energetikai létesítményeket.

A drónok miatt diplomáciai feszültség alakult ki Kanada és Oroszország között is. Az orosz külügyi szóvivő, Maria Zaharova nyilvánosan megfenyegetett egy ontariói vállalatot, amely nemrég együttműködési megállapodást kötött egy ukrán céggel harci drónok gyártására. Zaharova szerint Kanada ezzel közvetlenül hozzájárul a háború folytatásához, és még azt is felvetette, hogy nyilvánosságra hozhatják a cég címét.

Ottawa visszautasította a vádakat és közölte: Kanada nem változtat Ukrajna támogatásán, és továbbra is részt vesz a Kijevnek nyújtott katonai segítségben.