Infostart.hu
eur:
367.72
usd:
317.06
bux:
0
2026. szeptember 3. csütörtök Hilda
Japanese beetle, Popillia japonica, on a tomato plant.
Nyitókép: Justin Tahai/Getty Images

Veszedelmes stoppos fenyegeti Magyarországot

A kiemelt zárlati károsítók közé tartozó japán cserebogár (Popillia japonica) a szomszédos országok közül Ausztria és Szlovénia mellett már Horvátországban is megjelent. Ezzel jelentősen megnövekedett a „stopposként” terjedő kártevő behurcolási és a hazai növényvilágra gyakorolt növényegészségügyi kockázata. A szakemberek munkája mellett a lakosság együttműködése is elengedhetetlen – hívja fel a figyelmet a Nébih.

A kiemelt jelentőségű zárlati károsítót Zágráb közigazgatási területén, a Maksimir erdőpark természetvédelmi területén elhelyezett feromoncsapdában észlelték. A Popillia japonica Horvátországban korábban nem fordult elő, jelenleg az illetékes hatóságok intenzív felderítést és célzott megfigyeléseket folytatnak annak megállapítására, hogy elszigetelt behurcolásról („stoppos terjedés”) vagy megtelepedésről van-e szó. A fertőzés forrása egyelőre nem ismert, a horvát növényegészségügyi intézkedések jelenleg nem érintik az Európai Unión belüli áruforgalmat – írja a Nébih.

A zágrábi kimutatás növényegészségügyi szempontból kiemelt jelentőségű, mivel a Popillia japonica jelenlétét Európában eddig elsősorban Olaszországban és Svájcban mutatták ki, mint megtelepedett populációt. Csapdafogásban megjelent már több országban, köztük a velünk határos Ausztria és Szlovénia egyes területein is. A károsító horvátországi megjelenése tovább növeli a Magyarországra történő behurcolás kockázatát, különösen a tavaszi–nyári időszakban, amikor a megnövekedett személy- és járműmozgással járó, fokozott turisztikai forgalom elősegítheti a faj terjedését.

A Popillia japonica rendkívül széles tápnövénykörrel rendelkező, jelentős gazdasági és ökológiai problémát okozó kártevő.

Megtelepedése súlyos veszélyt jelenthet a hazai mezőgazdasági kultúrákra, valamint haszon- és dísznövényeinkre,

ezért a hatóságok a környező országokban tapasztalt fejleményeket fokozott figyelemmel kísérik. A hazai növényegészségügyi szakemberek megelőzés céljából fajspecifikus csapdák kihelyezésével továbbra is nyomonkövetik a zárlati károsítók és a kiemelt zárlati károsítók, többek között a jelenleg fokozott figyelmet érdemlő japán cserebogár terjedését is. Mindez a korai észlelést, valamint a hatékony növényegészségügyi intézkedések meghozatalát segítheti.

A lakosság együttműködése különösen jelentős a japán cserebogár behurcolásának és terjedésének megelőzésében. Rendkívül fontos annak figyelembevétele, hogy külföldi utazásból vagy nyaralásból hazatérve

tilos növényeket, növényi részeket vagy talajt Magyarország területére behozni,

továbbá javasolt a csomagok, járművek és egyéb felszerelések alapos átvizsgálása is. A Popillia japonica imágói ugyanis könnyen elrejtőzhetnek csomagokon, járművekben vagy növények között, és így észrevétlenül, „stopposként” áthurcolhatóak az országhatárokon. A károsító behurcolása és esetleges megtelepedése rendkívül nagy károkat okozhat a hazai növényvilágban.

A Nébih egyúttal felhívja a figyelmet, hogy a japán cserebogár észlelése, valamint már a gyanú felmerülése is bejelentési kötelezettséggel jár. A gyanús egyedek, illetve a feltételezett kártétel észlelésekor haladéktalanul értesíteni kell az illetékes vármegyei kormányhivatalt, valamint a Nébih-et. Az időben megtett lakossági bejelentések ugyanis kulcsszerepet játszanak a károsító hazánkba történő behurcolásának és további terjedésének megelőzésében.

A bejelentési kötelezettség alá tartozó károsítók listája itt tekinthető meg.

Címlapról ajánljuk
Koren Balázs az Arénában: álvalóságba kerülhetnek a diákok az AI miatt

Koren Balázs az Arénában: álvalóságba kerülhetnek a diákok az AI miatt

Meg kell találni a mesterséges intelligencia helyét az oktatásban, vagyis azt, hogyan szolgálhatja eszközként a tanulást – hangsúlyozta az InfoRádió Aréna című műsorában Koren Balázs, a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Pro Suli szakmai vezetője, aki szerint az a diák, aki úgy használja az AI-t, hogy segítse a megértést, nagyon jól jár, de aki csak megoldatja vele maga helyett a feladatokat, az „álvalóságba” kerül.
inforadio
ARÉNA
2026.09.03. csütörtök, 18:00
Kis Anna meteorológus, a földtudományok doktora, az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa
Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza
Az idő új dimenzióját hozza el a mesterséges intelligencia, és ez egy hatalmas kihívás elé állít minket

Az idő új dimenzióját hozza el a mesterséges intelligencia, és ez egy hatalmas kihívás elé állít minket

Az idő mérésének fejlődése és a technológia gyorsulása alapjaiban változtatta meg a döntéshozatal ritmusát – a pénzügyi szektorban ez különösen jól megfigyelhető. A mesterséges intelligencia valós idejű jelzéseket képes előállítani, ám az átgondolatlan bevezetés komoly kockázatokat rejt, ha a szervezetek döntési struktúrái nem igazodnak az új sebességhez. A siker kulcsa nem az, hogy minden folyamatot felgyorsítsunk, hanem hogy tudatosan döntsük el: mikor érdemes az AI tempójához igazodni, és mikor kell megőrizni a lassabb, emberi döntési ritmust. A mesterséges intelligencia következő korszakát így nem feltétlenül a technológia fejlődése, hanem az ember tudatos megjelenése fogja meghatározni a folyamatokban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×