eur:
410.9
usd:
392.21
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Gyomirtót permetez egy traktor egy kukoricaföldön a Baranya megyei Somberek közelében 2017. május 18-án.
Nyitókép: MTI/Sóki Tamás

Növényvédő szerek: nem minden magyar termelő makulátlan

Magyarországon – a világ többi országához hasonlóan – széles körben elterjedt a glifozát tartalmú növényvédő szerek használata, amiket a WHO nemrégiben rákkeltőnek és környezetkárosítónak minősített. Itthon a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal folyamatosan ellenőrzi a növényvédő szerek felhasználását, 10 hektár felett a gazdálkodóknak elektronikusan is adatot kell szolgáltatniuk erről a hivatalnak – közölte Szűcs Csaba, a Nébih növényvédelmi és borászati igazgatója.

Magyarországon magát a növényvédő szerek felhasználását nem kell bejelenteni, ellenben mind a 2008. évi XLVI. élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény, mind pedig a 43/2010. (IV. 23.) növényvédelmi tevékenységről szóló FVM rendelet foglalkozik a növényvédő szerek felhasználásával: a jogszabályi előírás alapján az értékesítésre szánt növény, növényi termék előállítása, raktározása és feldolgozása során végzett növényvédőszeres kezelésekről permetezési naplót, vagy annak tartalmával megegyező gazdálkodási naplót kell vezetni – ismertette Szűcs Csaba.

A növényvédőszer-felhasználást a vármegyei kormányhivatalok növény- és talajvédelmi osztályai, illetve a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal ellenőrzi, valamit a már említett FVM rendelet tartalmaz egy olyan előírást is, miszerint a 10 hektárnál nagyobb összterületen gazdálkodó termelőnek a rovarölő szeres kezelésekről a Nébih elektronikus felületén permetezési naplót kell vezetnie. Fontos továbbá, hogy a termelőnek – a fentebb említett – gazdálkodási naplót is fel kell töltenie a Nébih elektronikus felületére (a már rögzített adatok kivételével) minden naptári év január 31-éig – tette hozzá a szakértő.

Arra a kérdésre, hogy egy növényvédő szerrel kezelt zöldség vagy gyümölcs mikor hozható forgalomba, Szűcs Csaba jelezte: minden szer rendelkezik engedélyokirattal – forgalomba hozatali és felhasználási engedéllyel –, amit az engedélyező hatóság, tehát a Nébih állít ki. Ez tartalmazza az élelmezésügyi várakozási időt is, vagyis hogy egy növényvédőszeres kezelés után mi az az idő, aminek el kell telnie, hogy a termény betakarítható, illetve fogyasztható legyen.

Magyarországon közel ötvenféle glifozát tartalmú készítmény rendelkezik engedéllyel, de miután ezeknek eltérő a felhasználási kultúrája, nincs egzakt válasz arra, hogy esetükben mennyi az élelmezésügyi várakozási idő

– jegyezte meg a Nébih növényvédelmi és borászati igazgatója, hozzátéve, hogy a fontosabb tudnivalók a termékek címkéjén szerepelnek, és a hivatal oldalán is lehet tájékozódni.

A munkaegészségügyi várakozási idő, illetve élelmezési várakozási idő betartását a Nébih egy integrált többéves nemzeti ellenőrzési terv keretében ellenőrzi, ezen felül olykor szezonálisan és szúrópróbaszerűen is. Tapasztalataik azt mutatják, hogy a magyarországi termelők betartják a várakozási időket, de azért előfordulhatnak olyan esetek, ahol ez megsértésre kerül – fogalmazott Szűcs Csaba. A tilosban járó vállalkozásokról a Nébih jogsértések oldalán lehet tájékozódni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×