Magyarországon magát a növényvédő szerek felhasználását nem kell bejelenteni, ellenben mind a 2008. évi XLVI. élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény, mind pedig a 43/2010. (IV. 23.) növényvédelmi tevékenységről szóló FVM rendelet foglalkozik a növényvédő szerek felhasználásával: a jogszabályi előírás alapján az értékesítésre szánt növény, növényi termék előállítása, raktározása és feldolgozása során végzett növényvédőszeres kezelésekről permetezési naplót, vagy annak tartalmával megegyező gazdálkodási naplót kell vezetni – ismertette Szűcs Csaba.
A növényvédőszer-felhasználást a vármegyei kormányhivatalok növény- és talajvédelmi osztályai, illetve a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal ellenőrzi, valamit a már említett FVM rendelet tartalmaz egy olyan előírást is, miszerint a 10 hektárnál nagyobb összterületen gazdálkodó termelőnek a rovarölő szeres kezelésekről a Nébih elektronikus felületén permetezési naplót kell vezetnie. Fontos továbbá, hogy a termelőnek – a fentebb említett – gazdálkodási naplót is fel kell töltenie a Nébih elektronikus felületére (a már rögzített adatok kivételével) minden naptári év január 31-éig – tette hozzá a szakértő.
Arra a kérdésre, hogy egy növényvédő szerrel kezelt zöldség vagy gyümölcs mikor hozható forgalomba, Szűcs Csaba jelezte: minden szer rendelkezik engedélyokirattal – forgalomba hozatali és felhasználási engedéllyel –, amit az engedélyező hatóság, tehát a Nébih állít ki. Ez tartalmazza az élelmezésügyi várakozási időt is, vagyis hogy egy növényvédőszeres kezelés után mi az az idő, aminek el kell telnie, hogy a termény betakarítható, illetve fogyasztható legyen.
Magyarországon közel ötvenféle glifozát tartalmú készítmény rendelkezik engedéllyel, de miután ezeknek eltérő a felhasználási kultúrája, nincs egzakt válasz arra, hogy esetükben mennyi az élelmezésügyi várakozási idő
– jegyezte meg a Nébih növényvédelmi és borászati igazgatója, hozzátéve, hogy a fontosabb tudnivalók a termékek címkéjén szerepelnek, és a hivatal oldalán is lehet tájékozódni.
A munkaegészségügyi várakozási idő, illetve élelmezési várakozási idő betartását a Nébih egy integrált többéves nemzeti ellenőrzési terv keretében ellenőrzi, ezen felül olykor szezonálisan és szúrópróbaszerűen is. Tapasztalataik azt mutatják, hogy a magyarországi termelők betartják a várakozási időket, de azért előfordulhatnak olyan esetek, ahol ez megsértésre kerül – fogalmazott Szűcs Csaba. A tilosban járó vállalkozásokról a Nébih jogsértések oldalán lehet tájékozódni.