eur:
404.96
usd:
374.73
bux:
76478.67
2024. november 7. csütörtök Rezső
Gyomirtót permetez egy traktor egy kukoricaföldön a Baranya megyei Somberek közelében 2017. május 18-án.
Nyitókép: MTI/Sóki Tamás

Növényvédő szerek: nem minden magyar termelő makulátlan

Magyarországon – a világ többi országához hasonlóan – széles körben elterjedt a glifozát tartalmú növényvédő szerek használata, amiket a WHO nemrégiben rákkeltőnek és környezetkárosítónak minősített. Itthon a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal folyamatosan ellenőrzi a növényvédő szerek felhasználását, 10 hektár felett a gazdálkodóknak elektronikusan is adatot kell szolgáltatniuk erről a hivatalnak – közölte Szűcs Csaba, a Nébih növényvédelmi és borászati igazgatója.

Magyarországon magát a növényvédő szerek felhasználását nem kell bejelenteni, ellenben mind a 2008. évi XLVI. élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény, mind pedig a 43/2010. (IV. 23.) növényvédelmi tevékenységről szóló FVM rendelet foglalkozik a növényvédő szerek felhasználásával: a jogszabályi előírás alapján az értékesítésre szánt növény, növényi termék előállítása, raktározása és feldolgozása során végzett növényvédőszeres kezelésekről permetezési naplót, vagy annak tartalmával megegyező gazdálkodási naplót kell vezetni – ismertette Szűcs Csaba.

A növényvédőszer-felhasználást a vármegyei kormányhivatalok növény- és talajvédelmi osztályai, illetve a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal ellenőrzi, valamit a már említett FVM rendelet tartalmaz egy olyan előírást is, miszerint a 10 hektárnál nagyobb összterületen gazdálkodó termelőnek a rovarölő szeres kezelésekről a Nébih elektronikus felületén permetezési naplót kell vezetnie. Fontos továbbá, hogy a termelőnek – a fentebb említett – gazdálkodási naplót is fel kell töltenie a Nébih elektronikus felületére (a már rögzített adatok kivételével) minden naptári év január 31-éig – tette hozzá a szakértő.

Arra a kérdésre, hogy egy növényvédő szerrel kezelt zöldség vagy gyümölcs mikor hozható forgalomba, Szűcs Csaba jelezte: minden szer rendelkezik engedélyokirattal – forgalomba hozatali és felhasználási engedéllyel –, amit az engedélyező hatóság, tehát a Nébih állít ki. Ez tartalmazza az élelmezésügyi várakozási időt is, vagyis hogy egy növényvédőszeres kezelés után mi az az idő, aminek el kell telnie, hogy a termény betakarítható, illetve fogyasztható legyen.

Magyarországon közel ötvenféle glifozát tartalmú készítmény rendelkezik engedéllyel, de miután ezeknek eltérő a felhasználási kultúrája, nincs egzakt válasz arra, hogy esetükben mennyi az élelmezésügyi várakozási idő

– jegyezte meg a Nébih növényvédelmi és borászati igazgatója, hozzátéve, hogy a fontosabb tudnivalók a termékek címkéjén szerepelnek, és a hivatal oldalán is lehet tájékozódni.

A munkaegészségügyi várakozási idő, illetve élelmezési várakozási idő betartását a Nébih egy integrált többéves nemzeti ellenőrzési terv keretében ellenőrzi, ezen felül olykor szezonálisan és szúrópróbaszerűen is. Tapasztalataik azt mutatják, hogy a magyarországi termelők betartják a várakozási időket, de azért előfordulhatnak olyan esetek, ahol ez megsértésre kerül – fogalmazott Szűcs Csaba. A tilosban járó vállalkozásokról a Nébih jogsértések oldalán lehet tájékozódni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor az EPC-csúcs után: a világ gyorsabban fog megváltozni, mint gondoltuk

Orbán Viktor az EPC-csúcs után: a világ gyorsabban fog megváltozni, mint gondoltuk

A magyar miniszterelnök beszédével kezdődött és az Albániának mint következő helyszínnek történő átadással zárult az Európai Politikai Közösség (EPC) budapesti csúcstalálkozója. Ezután egy informális vacsorára kerül sor, amelyen természetesen tovább folytatódnak az egyeztetések, ahogy majd a pénteki uniós megbeszélésen is. Orbán Viktor reményei szerint az EU 27 országa péntek délutánra közelebb lesz egy mindenki számára elfogadható, Ukrajnával kapcsolatos megállapodáshoz.

Hogyan lőttek ennyire mellé a közvélemény-kutatók Amerikában? Szakértő válaszol

Dacos ellenállás alakult ki a közvélemény-kutatókkal szemben a Trump-szavazók körében, így a felmérések torz képet mutattak - mondta az InfoRádióban az NKE John Lukács Intézetének munkatársa, Glant Tibor. Szerinte nagy változást hozhat, ha mindhárom hatalmi ág konzervatív többségű lesz.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.08. péntek, 18:00
Stumpf István
egyetemi tanár, korábbi alkotmánybíró és kancelláriaminiszter, az NKE John Lukács Intézet Amerika Kutatóintézetének emeritus kutatója
Amerikai elnökválasztás 2024: Trump hatalmasat győzött, de még tart a Képviselőházért vívott harc

Amerikai elnökválasztás 2024: Trump hatalmasat győzött, de még tart a Képviselőházért vívott harc

A tegnapi nappal pont került a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldőlt, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak fogják hívni. Trump hatalmas lendülettel indult: behúzta Észak-Karolinát és Georgiát is, magyar idő szerint szerda reggel pedig Pennsylvaniát is megnyerte, ezzel győzött a választáson. Később az összesítés alapján világossá vált: Trump minden billegő államot megnyert. Úgy néz ki, a szövetségi törvényhozásban is többsége lehet a Republikánus Pártnak, a szenátusban legalábbis biztosan. A képviselőházi erőviszonyok nagy eséllyel a híresen lassan számoló Kalifornián múlhatnak. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×