Infostart.hu
eur:
387.36
usd:
333.47
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia
Megolvadt útjelző oszlop a szárazság és a meleg időjárás miatt leégett területen Tiszafüred-Kócsújfalu határában 2022. július 22-én. Július 20-án a Hortobágyi Nemzeti Park területén mintegy kétszáz hektáron égett foltokban az erdő aljnövényzete és nádas-bozótos részek. A tűzoltók megfékezték a lángokat.
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt

Súlyos stressz és rendkívüli körülmények a földeken

Az ok a súlyos aszály és a háború Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium államtitkára szerint.

Rendkívüli körülmények alakultak ki a magyarországi szántóföldi növénytermesztésben az idei súlyos aszály, valamint az orosz-ukrán háború okozta gazdasági nehézségek miatt – hangsúlyozta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára Budapesten, a Betakarítási Koordinációs Bizottság ülése utáni sajtótájékoztatón.

Feldman Zsolt elmondta, hogy az idei aszály miatt már a nyári aratásnál jelentősen csökkentek a termésátlagok:

  • a szokásos 5-5,5 millió tonna búza helyett csak 3,9 millió tonnát takarítottak be. Már akkor látszott, hogy az őszi betakarításnál szintén súlyos helyzet lesz - tette hozzá. Az államtitkár tájékoztatása szerint
  • a napraforgó betakarítása lényegében befejeződött, a gazdálkodók mintegy 1,1 millió tonna napraforgót takarítanak be 689 ezer hektár területről, a termésátlag több mint egyharmaddal kevesebb az elmúlt öt év termésátlagánál.
  • A szója betakarítása 60 százalékon áll, jelenlegi állapot szerint az elmúlt öt év átlagánál 25 százalékkal kevesebb lesz a termés, ami várhatóan 130 ezer tonna körül alakul az év végére.
  • A kukorica esetében 40 százalékon áll a betakarítás. Az eddig betakarított területekről a gazdálkodók hektáronként 3,1 millió tonna termésátlagot jelentettek, de a végső szám még nagyban függ a hátra lévő kukoricatáblák hozamától - ismertette.

Megjegyezte: a kukorica kultúrában uniós szinten is jelentős terméskiesést okozott a rendkívüli aszály. Az látszik, hogy

Európa a kieső termésmennyiséget importból pótolja, aminek Ukrajna lesz a jelentős forrása.

Az államtitkár kiemelte: az idei történelmi mértékű aszály következménye, hogy Magyarország a jelenlegi gazdasági évben kukoricából nettó importőrré válik, a behozatal mértéke a hazai piaci szereplők igényei szerint alakul majd. Az már látható, hogy a hazai állattakarmányi, valamint ipari felhasználói igények alapján gabonából és olajosnövényből 200 ezer tonna import érkezik az országba.

A hazai ellátásbiztonság érdekében a kormány fenntartja az exporttételek kiviteli bejelentési kötelezettségét - jelezte az államtitkár.

Feldman Zsolt elmondta, a magyar mezőgazdaság az elmúlt évtizedekben nem szembesült a mostanihoz hasonló nehézségekkel, sem azzal, hogy a hagyományosan 5-6 millió tonnás gabonaexportőr pozícióját a következő időszakban nettó importőri pozícióra kell cserélnie.

Az államtitkár beszámolt arról, hogy az őszi vetések megkezdődtek, jelentősen nőtt a vetési terület. A vetési szándékok alapján

  • 12 százalékkal több az őszi búza vetésterülete,
  • egynegyeddel növekszik az árpa tervezett vetésterülete a tavalyihoz képest, és várhatóan
  • egynegyeddel csökken a repce vetésterülete.

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke arról beszélt, hogy a mezőgazdaságnak nemcsak a csapadék hiányzott, hanem

súlyos hőstressz is érte a növényeket.

A folyóvizek szintje nagyon lecsökkent, az őszi növényeket többnyire az tette tönkre, hogy a talajvízcsökkenés miatt nem jutottak megfelelő mennyiségű vízhez.

Petőházi Tamás szerint a termelőket megnyugtatja, hogy a kialakult nehéz helyzet kezelésében napi szinten tudnak együtt dolgozni a szaktárcával.

A szántóföldi növénytermesztőknek fontos, hogy a jövő héten megkezdődnek az előlegkifizetések, hiszen input anyagot kell vásárolniuk – mondta a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke.

Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×