Infostart.hu
eur:
356.77
usd:
312.13
bux:
142115.53
2026. július 13. hétfő Jenő
Megolvadt útjelző oszlop a szárazság és a meleg időjárás miatt leégett területen Tiszafüred-Kócsújfalu határában 2022. július 22-én. Július 20-án a Hortobágyi Nemzeti Park területén mintegy kétszáz hektáron égett foltokban az erdő aljnövényzete és nádas-bozótos részek. A tűzoltók megfékezték a lángokat.
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt

Súlyos stressz és rendkívüli körülmények a földeken

Az ok a súlyos aszály és a háború Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium államtitkára szerint.

Rendkívüli körülmények alakultak ki a magyarországi szántóföldi növénytermesztésben az idei súlyos aszály, valamint az orosz-ukrán háború okozta gazdasági nehézségek miatt – hangsúlyozta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára Budapesten, a Betakarítási Koordinációs Bizottság ülése utáni sajtótájékoztatón.

Feldman Zsolt elmondta, hogy az idei aszály miatt már a nyári aratásnál jelentősen csökkentek a termésátlagok:

  • a szokásos 5-5,5 millió tonna búza helyett csak 3,9 millió tonnát takarítottak be. Már akkor látszott, hogy az őszi betakarításnál szintén súlyos helyzet lesz - tette hozzá. Az államtitkár tájékoztatása szerint
  • a napraforgó betakarítása lényegében befejeződött, a gazdálkodók mintegy 1,1 millió tonna napraforgót takarítanak be 689 ezer hektár területről, a termésátlag több mint egyharmaddal kevesebb az elmúlt öt év termésátlagánál.
  • A szója betakarítása 60 százalékon áll, jelenlegi állapot szerint az elmúlt öt év átlagánál 25 százalékkal kevesebb lesz a termés, ami várhatóan 130 ezer tonna körül alakul az év végére.
  • A kukorica esetében 40 százalékon áll a betakarítás. Az eddig betakarított területekről a gazdálkodók hektáronként 3,1 millió tonna termésátlagot jelentettek, de a végső szám még nagyban függ a hátra lévő kukoricatáblák hozamától - ismertette.

Megjegyezte: a kukorica kultúrában uniós szinten is jelentős terméskiesést okozott a rendkívüli aszály. Az látszik, hogy

Európa a kieső termésmennyiséget importból pótolja, aminek Ukrajna lesz a jelentős forrása.

Az államtitkár kiemelte: az idei történelmi mértékű aszály következménye, hogy Magyarország a jelenlegi gazdasági évben kukoricából nettó importőrré válik, a behozatal mértéke a hazai piaci szereplők igényei szerint alakul majd. Az már látható, hogy a hazai állattakarmányi, valamint ipari felhasználói igények alapján gabonából és olajosnövényből 200 ezer tonna import érkezik az országba.

A hazai ellátásbiztonság érdekében a kormány fenntartja az exporttételek kiviteli bejelentési kötelezettségét - jelezte az államtitkár.

Feldman Zsolt elmondta, a magyar mezőgazdaság az elmúlt évtizedekben nem szembesült a mostanihoz hasonló nehézségekkel, sem azzal, hogy a hagyományosan 5-6 millió tonnás gabonaexportőr pozícióját a következő időszakban nettó importőri pozícióra kell cserélnie.

Az államtitkár beszámolt arról, hogy az őszi vetések megkezdődtek, jelentősen nőtt a vetési terület. A vetési szándékok alapján

  • 12 százalékkal több az őszi búza vetésterülete,
  • egynegyeddel növekszik az árpa tervezett vetésterülete a tavalyihoz képest, és várhatóan
  • egynegyeddel csökken a repce vetésterülete.

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke arról beszélt, hogy a mezőgazdaságnak nemcsak a csapadék hiányzott, hanem

súlyos hőstressz is érte a növényeket.

A folyóvizek szintje nagyon lecsökkent, az őszi növényeket többnyire az tette tönkre, hogy a talajvízcsökkenés miatt nem jutottak megfelelő mennyiségű vízhez.

Petőházi Tamás szerint a termelőket megnyugtatja, hogy a kialakult nehéz helyzet kezelésében napi szinten tudnak együtt dolgozni a szaktárcával.

A szántóföldi növénytermesztőknek fontos, hogy a jövő héten megkezdődnek az előlegkifizetések, hiszen input anyagot kell vásárolniuk – mondta a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke.

Címlapról ajánljuk
Sulyok Tamás 5 napon belül írja alá az alaptörvény módosítását! – Magyar Péter napirend előtt a parlamentben

Sulyok Tamás 5 napon belül írja alá az alaptörvény módosítását! – Magyar Péter napirend előtt a parlamentben

Magyar Péter napirend előtti felszólalásával indult a parlament rendkívüli hétfői munkája, a Fidesz és a KDNP frakcója nem ült be, helyette a két ellenzéki frakció vezetője közös sajtótájékoztatót tartott. Az ülésteremben a kormányfő felszólította Sulyok Tamást, hogy írja alá az alaptörvény 17. módosítását, amelynek értelmében államfői hivatal véget ér, ha ezt nem teszi, megindul ellene a megfosztási eljárás. Hosszan sorolta, miért kell így tennie az államfőnek.

Itt az orosz ellenséglista, pontszámot kaptak az országok, „előkelőbb” helyen a prágai kormány

Csehország ismét előrébb lépett az „Oroszországgal szemben leginkább ellenséges országok” Moszkva által vezetett listáján, miközben Prágában komoly belpolitikai vitát váltott ki egy Ukrajnának szánt, de már visszafordíthatatlan pénzügyi hozzájárulás.
Gyengülget a forint, kiszámíthatatlan a helyzet

Gyengülget a forint, kiszámíthatatlan a helyzet

A közel-keleti konfliktus kiújulása és a Hormuzi-szoros lezárása nyomán hétfő hajnalban megugrott az olajár, a Brent hordónkénti ára ismét 80 dollár közelébe szökött fel. A befektetők a biztonságosabb dollár felé fordultak, ami a kockázatosabb devizákat, köztük a forintot is nyomás alá helyezte. Délelőtt ugyan erőre talált a forint, és korrigálni kezdte a veszteségeket, de délután szép lassan ismét elkezdett visszagyengülni a magyar deviza. A piaci figyelmet a hét során az amerikai inflációs adatok és a közel-keleti fejlemények irányíthatják. Itthon fontosak lehetnek a Magyar Péter vezette kormány gazdaságpolitikai intézkedései is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×