Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
305.38
bux:
135528.67
2026. június 12. péntek Villő
Sárguló, a szárazság miatt alig fejlődő kukorica a Hajdú-Bihar megyei Hajdúszovát térségében 2022. július 18-án. Az Országos Meteorológiai Szolgálat közleménye szerint a tavalyi év is száraz volt hazánkban, majd idén ez tovább folytatódott és most is tart a csapadékszegény időjárás. A legsúlyosabb aszály az Alföld középső és tiszántúli részén van.
Nyitókép: Czeglédi Zsolt

Mélyponton a magyar kukoricatermés, és ez drága lavinát indít el

Az elmúlt évek termesénél jóval kevesebb kukoricát aratnak le az idén Magyarországon, de Ukrajnából érkezik az import, nem lesz hiány. Viszont további drágulásra lehet számítani az állati termékek terén. Kovács Nóra, az Agrárszektor.hu főszerkesztője kérdésünkre azt mondta, a következő hónapokban fog kiderülni, mennyivel mennek fel az árak.

Bár még nincs vége a betakarításnak, az előzetes becslések alapján már látszik, hogy a megszokott 6-9 millió tonna helyett hárommillió tonna kukoricát takaríthatnak be idén Magyarországon, ami azt jelenti, hogy a feldolgozóiparban és az állattartásban is szükség lesz legalább kétmillió tonna import kukoricára – mondta érdeklődésünkre Kovács Nóra, az Agrárszektor.hu főszerkesztője.

Mivel az éves belföldi szükséglet 4-5 millió tonna szokott lenni – „ebben benne van a kukorica étkezési, takarmány jellegű, valamint ipari és vetőmag hasznosítása is” –, behozatalra lesz szükség, akár kétmillió tonna is lehet a pótlandó hiány. A hazai ipar nagyjából 2,5 millió tonna kukoricát igényel, takarmányozásra körülbelül kétmillió tonnát használnak évente – tudtuk meg a szakértőtől. Szerinte az importtal együtt elég lesz a kukorica a hazai szükséglet kielégítésére, nem lesz takarmányhiány.

„Egyértelműen rendkívüli az idei év, hiszen eddig minden évben jóval a hazai igények felett termelt a mezőgazdaság kukoricát, és jelentős, több millió tonnás export árualapunk is keletkezett, tehát ez egy történelmileg is minden szempontból rendkívüli évnek mondható. Az import Ukrajnából érkezhet, amely óriási kukoricaexportőr” – mondta Kovács Nóra.

Arról számolt be, hogy pár hónapja elindult a kukorica Ukrajnából, Magyarországra is, a becslések szerint

eddig egymillió tonna érkezhetett hozzánk, ráadásul olcsóbban, mint a magyar termés.

Arról is beszélt, hogy az uniós növényvédelmi rendelkezések nem érvényesek Ukrajnában – és Oroszországban sem –, vagyis ott használhatnak itthon tiltott szereket is.

„Magyarországon szűk négymillió tonna takarmányt gyártunk évente, ebből 2-2,5 millió tonna a baromfitenyésztés igénye, tehát egyértelműen ide jut a kukorica java. Az is egyértelmű, hogy megdrágult a kukorica, miután a háború kirobbant, illetve már sok éve tart a kukorica árának emelkedése. Az állattartóknak egyre nagyobbak a nehézségei, gondolhatunk itt arra is, hogy a magas energiaárak is sok mindent befolyásolhatnak. A már most tartó élelmiszer-drágulás még durvább lesz, de

az, hogy mennyivel fognak megemelkedni az árak, az majd csak a következő hónapokban fog kiderülni,

többek között azért is, mert az állattartóknak most jártak le az áramszerződései” – mondta az Agrárszektor.hu főszerkesztője, hozzátéve, hogy sok múlik azon, hogy tudják újrakötni az energiaszerződéseket.

A húsok és más állati termékek is drágulni fognak, vélhetően ezzel a fogyasztói szokások is változnak, kevesebben fogják mondjuk a túrót, a húst választani, mert nem fogják tudni kifizetni – vázolta fel, mi várható a közeljövőben.

A baromfi a legtakarmányigényesebb állat idehaza, így itt fog a leginkább visszacsapódni az áremelkedés – mondta Kovács Nóra. Úgy látja, ennek mértéke egyelőre nem megjósolható, de a következő hónapokban sok mindenre választ kapunk.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Belharcok és stratégiai nyitás a felvidéki magyar politikában

Belharcok és stratégiai nyitás a felvidéki magyar politikában

Újabb belső konfliktus került felszínre a szlovákiai magyar politikát képviselő Magyar Szövetségben. A Gubík László vezette párt országos alelnöke, Őry Péter június elején lemondott valamennyi országos és járási tisztségéről, bár a pártból nem lépett ki. A döntés hátterében elsősorban az őszi önkormányzati és megyei választások előkészítése, valamint a jelöltállítás körüli viták állnak.

Mohácsi új Duna-híd: százmilliárdos a tét, három alapelv szerint tervezik újra a beruházást

Felülvizsgálja a kormány a „túlárazott és pazarló” mohácsi új Duna-híd beruházását. Vitézy Dávid miniszter elmondta: egyrészt megpróbálják visszaszerezni a százmilliárd forintos nagyságrendű, előlegként már kifizetett tételeket, másrészt megnézik, lehet-e még racionálisan 2x2 sávról 2x1 sávra csökkenteni a híd, illetve az alföldi bekötőút szélességét, de mindezt úgy, hogy „torzókat nem hagyunk”.
inforadio
ARÉNA
2026.06.12. péntek, 18:00
Marsai Viktor
a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×