Infostart.hu
eur:
387.26
usd:
333.73
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Sárguló, a szárazság miatt alig fejlődő kukorica a Hajdú-Bihar megyei Hajdúszovát térségében 2022. július 18-án. Az Országos Meteorológiai Szolgálat közleménye szerint a tavalyi év is száraz volt hazánkban, majd idén ez tovább folytatódott és most is tart a csapadékszegény időjárás. A legsúlyosabb aszály az Alföld középső és tiszántúli részén van.
Nyitókép: Czeglédi Zsolt

Mélyponton a magyar kukoricatermés, és ez drága lavinát indít el

Az elmúlt évek termesénél jóval kevesebb kukoricát aratnak le az idén Magyarországon, de Ukrajnából érkezik az import, nem lesz hiány. Viszont további drágulásra lehet számítani az állati termékek terén. Kovács Nóra, az Agrárszektor.hu főszerkesztője kérdésünkre azt mondta, a következő hónapokban fog kiderülni, mennyivel mennek fel az árak.

Bár még nincs vége a betakarításnak, az előzetes becslések alapján már látszik, hogy a megszokott 6-9 millió tonna helyett hárommillió tonna kukoricát takaríthatnak be idén Magyarországon, ami azt jelenti, hogy a feldolgozóiparban és az állattartásban is szükség lesz legalább kétmillió tonna import kukoricára – mondta érdeklődésünkre Kovács Nóra, az Agrárszektor.hu főszerkesztője.

Mivel az éves belföldi szükséglet 4-5 millió tonna szokott lenni – „ebben benne van a kukorica étkezési, takarmány jellegű, valamint ipari és vetőmag hasznosítása is” –, behozatalra lesz szükség, akár kétmillió tonna is lehet a pótlandó hiány. A hazai ipar nagyjából 2,5 millió tonna kukoricát igényel, takarmányozásra körülbelül kétmillió tonnát használnak évente – tudtuk meg a szakértőtől. Szerinte az importtal együtt elég lesz a kukorica a hazai szükséglet kielégítésére, nem lesz takarmányhiány.

„Egyértelműen rendkívüli az idei év, hiszen eddig minden évben jóval a hazai igények felett termelt a mezőgazdaság kukoricát, és jelentős, több millió tonnás export árualapunk is keletkezett, tehát ez egy történelmileg is minden szempontból rendkívüli évnek mondható. Az import Ukrajnából érkezhet, amely óriási kukoricaexportőr” – mondta Kovács Nóra.

Arról számolt be, hogy pár hónapja elindult a kukorica Ukrajnából, Magyarországra is, a becslések szerint

eddig egymillió tonna érkezhetett hozzánk, ráadásul olcsóbban, mint a magyar termés.

Arról is beszélt, hogy az uniós növényvédelmi rendelkezések nem érvényesek Ukrajnában – és Oroszországban sem –, vagyis ott használhatnak itthon tiltott szereket is.

„Magyarországon szűk négymillió tonna takarmányt gyártunk évente, ebből 2-2,5 millió tonna a baromfitenyésztés igénye, tehát egyértelműen ide jut a kukorica java. Az is egyértelmű, hogy megdrágult a kukorica, miután a háború kirobbant, illetve már sok éve tart a kukorica árának emelkedése. Az állattartóknak egyre nagyobbak a nehézségei, gondolhatunk itt arra is, hogy a magas energiaárak is sok mindent befolyásolhatnak. A már most tartó élelmiszer-drágulás még durvább lesz, de

az, hogy mennyivel fognak megemelkedni az árak, az majd csak a következő hónapokban fog kiderülni,

többek között azért is, mert az állattartóknak most jártak le az áramszerződései” – mondta az Agrárszektor.hu főszerkesztője, hozzátéve, hogy sok múlik azon, hogy tudják újrakötni az energiaszerződéseket.

A húsok és más állati termékek is drágulni fognak, vélhetően ezzel a fogyasztói szokások is változnak, kevesebben fogják mondjuk a túrót, a húst választani, mert nem fogják tudni kifizetni – vázolta fel, mi várható a közeljövőben.

A baromfi a legtakarmányigényesebb állat idehaza, így itt fog a leginkább visszacsapódni az áremelkedés – mondta Kovács Nóra. Úgy látja, ennek mértéke egyelőre nem megjósolható, de a következő hónapokban sok mindenre választ kapunk.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×