Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
Egy dolgozó a Mol Nyrt. százhalombattai Dunai Finomítójának kokszüzemében 2022. május 24-én.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Jövő évi minimálbér: korrigált a szakszervezeti szövetség

Hétfőn arról jelent meg hír, hogy 8-12 százalékos minimálbér-emelést tartanának jónak a Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok. A Magyar Szakszervezeti Szövetség szerint ez semmiképp nem tekinthető egységes szakszervezeti álláspontnak és korai számokkal dobálózni.

Nem egységes szakszervezeti álláspontot tükrözi a sajtóban megjelent 8-12 százalékos jövő évi minimálbér emelési javaslat – közölte a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ). A MASZSZ felelősségteljesen csak őszre, az év nagy részének a konkrét gazdasági mutatói ismeretében fogja kialakítani a reálkeresetek megtartásához szükséges megalapozott követelését – olvasható a konföderáció Portfolio által idézett közleményében.

Mint azt korábban az Infostart is megírta, a minimálbér és a garantált bérminimum összege 8-12 százalék között emelkedne a Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok javaslata szerint.

Korai, éppen ezért felelőtlenség is már most 8 százalékos vagy bármilyen egyéb konkrét béremelési javaslatot emlegetni a mostaninál pontosabb, tisztábban látható gazdasági mutatók, egyebek között az infláció alakulásának ismerete nélkül – reagált közleményben a Magyar Szakszervezeti Szövetség a hírre.

A MASZSZ elnöke, Zlati Róbert a most kiadott közlemény szerint kijelentette, ez a mérték nem egységes szakszervezeti álláspontot, de még csak javaslatot sem tükröz, hiszen egyelőre nem is egyeztettek közös követelésről. Az igaz, hogy

a reálkeresetek értékének megőrzésében egyeztetés nélkül is egyetértenek a szakszervezetek, ám a két számjegyű infláció miatt éppen az emlegetett 8 százalék már most sem alkalmas erre

– véli az elnök.

A MASZSZ az előző évekhez hasonlóan ezúttal sem fog meggondolatlanul korán dobálózni a százalékokkal, kivárja a gazdasági mutatók minél bizonyosabb alakulását – szögezte le. Zlati szerint most még a gazdasági elemzésekre és latolgatásokra sem szabad hagyatkozni, hiszen egyelőre azok is végtelenül szerteágazóak, ezért komolytalan lenne ezekre alapozni munkavállalók millióinak a jövő évi bérkövetelését.

Kijelentette, a MASZSZ, ahogy minden évben, idén is ősszel áll elő a megalapozott minimálbér emelési javaslatával. A téma kapcsán az elnök megjegyezte: az európai minimálbér rendszerének bevezetését egyetértésben támogatnák a szakszervezetek, hiszen annak számos olyan kitétele van, ami erősíti a munkavállalói érdekvédelmet.

Címlapról ajánljuk
Klímaküzdelem – Szép lassan szembefordult az olajországokkal Kína

Klímaküzdelem – Szép lassan szembefordult az olajországokkal Kína

Az olajországok ismét lefékezték az ENSZ klímatárgyalásait – eről beszélt az Inforádióban Schaffhauser Tibor, a Green Policy Center társalapítója, senior klímapolitikai tanácsadója. A júniusban Bonnban rendezett egyeztetéseken több kulcsfontosságú kérdésben sem született megállapodás, miközben figyelemre méltó geopolitikai változásként látszik, hogy Kína egyre inkább a nemzetközi klímaegyüttműködés fenntartása mellett lép fel.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: 1000 milliárd feletti összeg ment az autópálya-koncessziókra, 12 pontban módosul az alaptörvény

Tisza-kormány: 1000 milliárd feletti összeg ment az autópálya-koncessziókra, 12 pontban módosul az alaptörvény

Vitézy Dávid közlekedési és beruházás miniszter Facebook-videóban számolt be róla, hogy a kormány elkezdte a korábban megkötött autópálya-koncesszió átvilágátását. A miniszter elmondta, hogy a 35 évre megkötött, 24 ezer milliárdos szerződésből az elmúlt négy évben 1024 milliárd forintot fizettek ki a koncesszornak. Magyar Péter miniszterelnök szombaton bejelentette, hogy a Tisza-kormány nevében benyújtja az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítását. A javaslat 12 pontot tartalmaz, köztük a képviselők háromciklusos időkorlátját, a jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését, valamint az Alkotmánybíróság függetlenségének erősítését. A módosítás emellett Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatalt hozna létre, csökkentené a sarkalatos törvények számát, és visszanevezné a vármegyéket megyékre. Cikkünk folyamatosan frissül a kormány legfrissebb döntéseivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×