Noha a minimálbér és a garantált bérminimum jövő évi összegéről ­várhatóan csak ősszel kezdődnek el az érdemi egyeztetések, a szakszervezeteknek és a munkáltatói érdekképviseleteknek már ­június közepéig javaslatot kellett tenniük a kötelező legkisebb bérek meghatározásához vezető eljárásrendre – értesült szakszervezeti forrásokból a Magyar Nemzet.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke jelezte, a nemzetgazdaság valós adataira épülő, szakértői véleményekkel is alátámasztott szakszervezeti javaslat szerint jövőre 8–12 százalék közötti mértékben emelkedne a minimálbér és a garantált bérminimum. Alapvető cél, hogy a legkisebb bérek értékállók maradjanak, ezen felül a gazdaság teljesítményét a munkavállalók keresetének emelkedése is tükrözze.

Ezek alapján a két munkavállalói konföderáció arra tesz javaslatot, hogy a 2023-as minimálbér-emelés mértéke a jövőre előrejelzett fogyasztói áremelkedés mértékének és a 2023-ra előrejelzett reál GDP-bővülés mértékének összege legyen.

A jelenlegi előrejelzések szerint – nagy szórás és bizonytalanság mellett – jövőre az infláció visszatérhet a három és öt százalék közötti sávba, míg a magyar GDP növekedése öt százalék körül alakulhat. Ezek alapján várhatóan legalább nyolc, de akár tizenkét százalékkal is nőhetne jövőre a minimálbér és a garantált bérminimum összege. A minimálbér így bruttó 215 ezer és 225 ezer forint lehetne 2023-ban, míg a garantált bérminimum akár 280-290 ezer forintra is emelkedhetne.