Címke: maszsz (18 cikk)

Itt az alkalom, hogy a minimálbér Magyarországon jövőre átlépje a 300 ezer forintos lélektani határt, amihez több mint 12 százalékos emelés kell - ismertette a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke a szervezet közleményében.

Kevésnek tartja a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) a hatósági munkaügyi ellenőrzések gyakoriságát, és érdemi változást sürget.

Elkerülhetetlennek tartja az évközi minimálbér-emelést a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ), mert a jelenleg ismert és az év hátralévő részére prognosztizált inflációs mérték olyan reálbércsökkenéshez vezet, ami főként a legkevesebbet keresőket érinti rendkívül hátrányosan – írta pénteki közleményében a szövetség.

A jelenleginél lényegesen több munkaügyi hatósági ellenőrzést, valamint hatékonyabb visszatartó erejű szankciókat követel tagszervezetei nevében is a Magyar Szakszervezeti Szövetség.

Levélben kért minden magyar EP-képviselőt a Magyar Szakszervezeti Szövetség, hogy szavazza meg a platformmunkások, mint például a kerékpáros vagy robogós ételfutárok, csomagszállítók jogainak elismeréséről szóló irányelvtervezetet.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség szerint 20 százalékos emelésre lenne szükség, mégis úgy döntöttek végül, hogy aláírják a 16 százalékról szóló megállapodást.

A legalacsonyabb jövedelműek bevásárló kosarában az élelmiszer- és rezsiköltség mostanra összesen 50 százalékra ugrott. Ahhoz, hogy ennek aránya ne nőjön tovább, s családok százezrei ne kerüljenek a jelenleginél még nehezebb élethelyzetbe, legalább 26 százalékos minimálbér emelés kell – derül ki a MASZSZ szakértőinek számításából.

Halmozottan törvénysértő 18 fokos irodákban dolgoztatni az alkalmazottakat. Ezt hangsúlyozta az InfoRádiónak a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter egy múlt heti előadásán arról beszélt: vissza kell fogni a béremeléseket, hiszen a magasabb fizetések tovább emelik az inflációt.

Hétfőn arról jelent meg hír, hogy 8-12 százalékos minimálbér-emelést tartanának jónak a Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok. A Magyar Szakszervezeti Szövetség szerint ez semmiképp nem tekinthető egységes szakszervezeti álláspontnak és korai számokkal dobálózni.

Jelentős lépésnek és a munkavállalók képviselőjeként az érdekvédelem sikerének is tartja a Magyar Szakszervezeti Szövetség az európai minimálbér keretrendszeréről szóló, június 7-én született előzetes uniós megállapodást. A MASZSZ azt reméli, hogy ez a kollektív szerződések elterjedését, a szakszervezetek megerősödését és a dolgozók biztonságos béremelési rendszerének kialakítását is tartalmazó előírás forradalmi változást eredményez a magyar mozgalomban, a dolgozói érdekvédelemben.

Ezt a kormány megalakulását követően eljuttatja a miniszterelnök mellett minden döntéshozóhoz, valamint a parlamenti pártok vezetőihez - közölte Zlati Róbert elnök.

Január utolsó napján várható.

További munkajogi könnyítéséket kérnek a munkáltatók a veszélyhelyzet miatt, a szakszervezetek azonban hevesen bírálják a javaslatokat. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke az InfoRádiónak azt mondta, egy speciális állásidő lehetne az egyik megoldás.

A közigazgatási hatósági ügyek végzései elleni fellebbezési lehetőség bírósági útra terelését kifogásolja a Magyar Szakszervezeti Szövetség. A szervezet elnöke az InfoRádiónak azt mondta: a hosszabb és drágább törvényszéki utat sokan inkább elkerülik, de még így is várható, hogy tovább nő a bíróságok leterheltsége. A MASZSZ a változtatás miatt megerősíti jogsegély-szolgálatát.

Alapnyugdíj bevezetését, valamint a nyugdíjaknak az átlagbér 70 százalékához való felzárkóztatását is követeli a Magyar Szakszervezeti Szövetség egy 6 pontos csomag részeként. A kormány már reagált is: 2010 óta a nyugdíjak értékének megőrizésére törekszik, idén ezért 134 milliárd forinttal többet költ nyugdíjakra, mint tavaly.

Tisztességes bért, napi legfeljebb nyolcórás munkaidőt, ötnapos munkahetet, s általában is több jogot követel a munkavállalóknak és a szakszervezeteknek a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) a munka ünnepe alkalmából kiadott nyilatkozatában.

A december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánításáról szóló népszavazási kezdeményezés kapcsán a Magyar Szakszervezeti Szövetség internetes – nem reprezentatív – közvélemény-kutatást végzett, s a válaszolók 96 százaléka egyetért a referendum céljával, 96 százalék pedig az aláírásával is hajlandó lenne azt támogatni.