Címke: garantált bérminimum (45 cikk)

Január elsejétől minden munkavállaló és munkáltató ezekkel az összegekkel számolhat.

Kulcsfontosságú a bérmegállapodás, mert reálbér-emelkedés nélkül nincs gazdasági növekedés – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában. Beszélt arról is, hogy miért kell ehhez a versenyképesség fokozása, hogy miért előnyös a piaci konszolidáció, és miért éri meg befektetni a akkumulátorgyártásba, sőt a -feldolgozásba is.

A bruttó átlagkereset 12,5, a nettó átlagkereset 12,3, a reálkereset pedig 9,2 százalékkal meghaladta szeptemberben az egy évvel korábbit. Hornyák József, a Portfolio elemzője szerint ez alacsonyabb, mint a korábbiak, de a csökkenő infláció miatt így is jelentős a reálbér-növekedés.

Megszületett a bérmegállapodás a versenyszféra és a kormány Állandó Konzultációs Fórumán, három évre szólóan. Kiderült, mennyivel emelkedik a következő három évben a minimálbér és 2025-ben a garantált bérminimum. Lesznek azonban olyan esetek, amikor újratárgyalásra lesz szükség.

Jövőre a minimálbér 9 százalékkal, bruttó 266 800 forintról bruttó 290 800 forintra emelkedik, a következő két évben 13, majd 14 százalékos emelés jön.

A minimálbérnek nemcsak bérjellegű, hanem szociális funkciója is van, sőt a költségvetésre is kihat – mondta az InfoRádióban a Liga Szakszervezetek elnöke. Mészáros Melinda hozzátette: többéves bérmegállapodást szeretnének, amely a 2025-ös, a 2026-os és a 2027-es évet is érintené, és úgy véli, ennek megfelelően kellene megállapítani a béremeléseket is.

Itt az alkalom, hogy a minimálbér Magyarországon jövőre átlépje a 300 ezer forintos lélektani határt, amihez több mint 12 százalékos emelés kell - ismertette a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke a szervezet közleményében.

Az Országgyűlés 148 igen, 3 nem és 31 tartózkodó szavazattal elfogadta a munkavédelmi törvény módosításáról szóló, valamint az EU-s minimálbérekről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetését szolgáló jogszabályt.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes benyújtotta Kövér László házelnöknek a kormány 2024-es tavaszi parlamenti ülésszakra szóló jogalkotási programját, melyben 18 törvényjavaslat/módosítás szerepel.

Megjelent a rendelet a jövő évi minimálbérről és garantált bérminimumról, a szabályozás már decembertől érvényes.

A minimálbérről és garantált bérminimumról szóló friss megállapodás nem csak az ezeket keresőkre lesz hatással, akár kétmillió állampolgárt is érinthet.

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) csütörtöki ülésén megállapodás született a munkaadók és a munkavállalók között. Átszabják majd a bérrendszert is a vásárlóerő megőrzése érdekében.

Várhatóan elutasítja a kormány a munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseleti szervezetek javaslatát a nettó 100 ezer forintos, adó- és járulékmentes bérkifizetésre. Mészáros Melindát, a Liga Szakszervezetek elnökét kérdeztük, aki a legújabb javaslatról és annak kormányzati fogadtatásáról is szólt.

Legalább 15 százalékos minimálbér- és garantált bérminimum-emelést tart elfogadhatónak a Magyar Szakszervezeti Szövetség – mondta az InfoRádiónak a szervezet elnöke. Zlati Róbert hozzátette: csak gyorsabb ütemű emelésekkel érhető el, hogy a minimálbér felzárkózhasson a mediánbér 60 százalékára.

A jövő évi bérmegállapodást a foglalkoztatáspolitkáért felelős államtitkár, valamint a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek vezetői is elfogadták.

Létrejött a megállapodás, 16 százalékkal emelkedik a minimálbér, és eléri a 232 ezer forintot.

Elkezdte a tárgyalásokat a jövő évi minimálbérről és a garantált bérminimumról döntő konzultációs fórum. Konkrét számok még nincsenek, de cél a reálbér megőrzése – mondta kérdésünkre Mészáros Melinda, a LIGA Szakszervetek elnöke.

Hétfőn arról jelent meg hír, hogy 8-12 százalékos minimálbér-emelést tartanának jónak a Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok. A Magyar Szakszervezeti Szövetség szerint ez semmiképp nem tekinthető egységes szakszervezeti álláspontnak és korai számokkal dobálózni.

Aki profitot akar, annak elemi érdeke, hogy a munkaerőhiányos környezetben is meg tudja tartani, be tudja vonzani azokat a munkavállalókat, akikkel gördülékeny lehet a működése. De vannak ezzel ellentétes tapasztalatok is.

Sorolták azokat a területeket, ahol súlyos a munkaerőhiány. A helyzeten félelmeik szerint a minimálbér és a garantált bérminimum emelése sem fog érdemben változtatni, másra is szükség volna.