Infostart.hu
eur:
363.15
usd:
310.24
bux:
139459.59
2026. április 13. hétfő Ida
A 2020. április 15-én készült, június 18-án közreadott képen egy a brit jegybank, a Bank of England emblémája a bank épületén London pénzügyi negyedében. Ezen a napon bejelentették, hogy a brit jegybank százmilliárd font pótlólagos likviditást juttat a brit gazdaságba az új koronavírus okozta járvány súlyos hatásainak enyhítése érdekében.
Nyitókép: MTI/EPA/Neil Hall

Tizenhárom évi csúcsra emelte alapkamatát a Bank of England

Az EU-n kívüli legnagyobb európai gazdaság jegybankja december 16-án kezdte jelenlegi szigorítási ciklusát az addigi 0,10 százalékos rekordmélységű kamatszintről.

A várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal, az eddigi 1,00 százalékról 1,25 százalékra, tizenhárom évi csúcsra emelte alapkamatát a Bank of England. A brit jegybank monetáris tanácsa a kamatdöntés csütörtöki bejelentésével egy időben ismertetett, felülvizsgált előrejelzésében közölte, hogy az infláció 11 százalék feletti tetőzésével számol az idén.

A brit kormány által a Bank of England számára előírt éves inflációs cél 2 százalék.

A kilenctagú monetáris tanács - csakúgy, mint a legutóbbi kamatdöntő ülésen - 6-3 arányban voksolt a 25 bázispontos emelésre. Három tanácstag ezúttal is arra szavazott, hogy az alapkamat 50 bázisponttal emelkedjen.

  • A Bank of England - az EU-n kívüli legnagyobb európai gazdaság jegybankja - december 16-án kezdte jelenlegi szigorítási ciklusát az addigi 0,10 százalékos rekordmélységű kamatszintről.
  • A csütörtökön bejelentett ötödik kamatemeléssel a brit jegybanki alapkamat 2009 januárja, a globális pénzügyi válság időszaka óta először jár ismét 1,00 százalék felett.

A szigorítási ciklus fő hajtóereje az évtizedek óta nem tapasztalt ütemű infláció.

A brit statisztikai hivatal legfrissebb adatai szerint a tizenkét havi brit fogyasztói árindex (CPI) áprilisban 9 százalékos volt a márciusi 7 százalék után.

Az áprilisi tizenkét havi inflációs ütem a legmagasabb volt azóta, hogy az éves nagy-britanniai infláció havi rendszerességű mérése a jelenlegi módszertannal 1997 januárjában megkezdődött. A modellezéssel még korábbra visszaszámolt adatok alapján azonban

legutóbb 1982-ben - vagyis éppen negyven éve - volt az áprilisinál gyorsabb az éves brit infláció.

A Bank of England monetáris tanácsa a kamatdöntés csütörtöki bejelentéséhez fűzött indoklásában az inflációs ütem még további gyorsulását valószínűsítette, közölve: azzal számol, hogy a tizenkét havi infláció a következő néhány hónapban 9 százalék fölé gyorsul, és októberben valamivel meghaladja a 11 százalékot, mindenekelőtt a háztartási energiaárak várható emelkedése miatt.

A monetáris bizottság csütörtöki elemzésében szerepel ugyanakkor az is, hogy a Bank of England a vártnál gyengébb áprilisi gazdasági teljesítmény miatt a második negyedév egészében a brit hazai össztermék (GDP) 0,3 százalékos negyedéves összevetésű visszaesésére számít.

Címlapról ajánljuk

Alaptörvény-módosítást, korrupcióellenes intézkedéseket tervez a Tisza

A Tisza elnöke pártja kétharmados győzelme után értékelte a választásokat, beszélt a terveiről, válaszolva a nemzetközi és hazai médiumok kérdéseire. Elmondása szerint kormánya diverzifikálni fogja az energiabeszerzést, de „nem tudja megváltoztatni a földrajzi realitásokat”, amelyeknek Oroszország is része. Nem kívánja blokkolni az Ukrajnának szánt uniós hitelt, négy intézkedést ajánlott az EU-nak az uniós pénzek megszerzése érdekében. Olyan illegális migrációs szabályozást tervez, amely megfelel az uniós jognak és nem jelenti migránsok érkezését. Kiderült az is, mit mondana Donald Trumpnak.
inforadio
ARÉNA
2026.04.13. hétfő, 18:00
Virág Andrea a Republikon Intézet stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Blokkolja Trump a Hormuzi-szorost, úgy néz ki, folytatódik a háború, kilőtt az olajár - Híreink az iráni háborúról hétfőn

Blokkolja Trump a Hormuzi-szorost, úgy néz ki, folytatódik a háború, kilőtt az olajár - Híreink az iráni háborúról hétfőn

A hétvégén eredménytelenül zárultak a béketárgyalások Irán és az USA közt. Donald Trump amerikai elnök a hétvégén blokádot jelentett be a Hormuzi-szoroson és az amerikai haditengerészet nekiállt lezárni Irán kikötőit. A szoroson lassan meginduló teherforgalom teljesen leállt, sok hajó visszafordult. A libanoni fronton tovább támad az izraeli haderő, de más szektorban egyelőre nem újultak ki a harcok. Trump elnök közölte: neki "megfelel," ha nem sikerül folytatni a béketárgyalást Iránnal. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×