Infostart.hu
eur:
387.64
usd:
333.91
bux:
122667.92
2026. március 23. hétfő Emőke
Jerome Powell, az amerikai jegybank szerepét betöltő Szövetségi Tartalékbankrendszer, a Federal Reserve System (Fed) elnöke sajtóértekezletet tart a Szövetségi Nyíltpiaci Bizottság (FOMC) ülése után Washingtonban 2020. március 3-án. A Fed rendkívüli kamatcsökkentésről döntött, 50 bázisponttal mérsékelte az irányadó kamatot.
Nyitókép: MTI/EPA/Michael Reynolds

A vártnál nagyobb kamatemelés az Egyesült Államokban

Közel harminc éve nem volt ekkora lépés.

A piaci várakozásoknál nagyobb mértékben, 75 bázisponttal emelte meg az irányadó dollárkamatot szerdán az Egyesült Államok jegybankja.

A Federal Reserve 2022. júniusi ülésén az eredetileg várt 50 bázispont helyett 75 bázisponttal 1,50-1,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamat sávját, miután az inflációs ráta a múlt hónapban váratlanul 41 éves csúcsra gyorsult.

A Portfolio megjegyezte, hogy ekkora emelésre 1994 óta nem volt példa az Egyesült Államokban.

A GDP-kilátásokat évekre előre rontották, de az inflációnál nem tettek ekkora korrekciókat.

Várakozások, indoklás

Az idei GDP-növekedési előrejelzését a testület 1,7 százalékra csökkentette a márciusban várt 2,8 százalékos növekedésről, a jövő évit pedig szintén 1,7 százalékra csökkentette 2,2 százalékról, a 2024-est 1,9 százalékra 2,0 százalékról.

A munkanélküliségi ráta az idén 3,7 százalék lehet a mostani prognózis szerint, míg márciusban még 3,5 százalékot jelzett a testület. A 2023-as ráta 3,9 százalékra emelkedik a márciusban várt 3,5 százalékról, a 2024-es pedig 4,1 százalékra 3,6 százalékról.

A fogyasztói árak emelkedésének mértéke az idén 5,2 százalék lesz, míg márciusban még 4,3 százalékot várt a testület, a 2023-as 2,6 százalék lesz 2,7 százalék helyett, a 2024-es pedig 2,2 százalék 2,3 százalék helyett.

Hosszú távon a testület 1,8 százalékos GDP-növekedést tart elérhetőnek, 4,0 százalékos munkanélküliségi ráta és 2,0 százalékos infláció mellett.

A döntéshez fűzött magyarázatában a Fed kifejtette, hogy az első negyedévi visszaesés után az általános gazdasági tevékenység élénkülni látszik. Az elmúlt hónapokban erőteljes volt a munkahelyek számának növekedése, és a munkanélküliségi ráta alacsony maradt. Az infláció továbbra is magas, ami a világjárványhoz kapcsolódó keresleti és kínálati egyensúlyhiányt, a magasabb energiaárakat és az általánosabb árnyomást tükrözi.

Az ukrajnai háború és a kapcsolódó események további felfelé irányuló nyomást gyakorolnak az inflációra, és megnehezítik a globális gazdasági tevékenységet. Emellett a kínai járványvédelmi zárlatok valószínűleg súlyosbítják az ellátási lánc zavarát. A monetáris döntéshozó testület ezért szoros figyelemmel követi majd az inflációs kockázatokat.

A testület monetáris politikájának célja a maximális foglalkoztatás és két százalék körüli inflációs cél elérése hosszú távon.

Emellett a bizottság folytatja a kincstárjegyek, kötvények és jelzálogfedezetű értékpapírok állományának csökkentését a májusban kiadott, a Federal Reserve mérlegének csökkentésére vonatkozó tervekben leírtak szerint.

A monetáris politika megfelelő irányvonalának értékelése során a testület továbbra is szoros figyelemmel kíséri a beérkező információk gazdasági kilátásokra gyakorolt hatását. A bizottság készen áll arra, hogy szükség szerint kiigazítsa a monetáris politika irányvonalát, ha olyan kockázatok merülnek fel, amelyek akadályozhatják a bizottság céljainak elérését. A Bizottság értékelései során az információk széles körét fogja figyelembe venni, beleértve a közérzetre, a munkaerőpiaci feltételekre, az inflációs nyomásra és az inflációs várakozásokra, valamint a pénzügyi és nemzetközi fejleményekre vonatkozó adatokat.

A Fed monetáris döntéshozó testülete, a Nyíltpiaci Bizottság (FOMC) júniusi kamatdöntő ülésén módosította korábban kiadott gazdasági prognózisát is.

(A nyitóképen: Jerome Powell, az amerikai jegybank szerepét betöltő Szövetségi Tartalékbankrendszer, a Federal Reserve System - Fed - elnöke)

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: Európa lelkéért harcolunk, el akarjuk foglalni és át akarjuk alakítani az Európai Uniót

Orbán Viktor: Európa lelkéért harcolunk, el akarjuk foglalni és át akarjuk alakítani az Európai Uniót

Budapesten, a Millenárison rendezték meg itthon az első Patrióta nagygyűlést, amelyen számos neves külföldi politikus személyesen felszólalva vagy videóüzenetben biztosította Orbán Viktor miniszterelnököt a támogatásáról. Beszédet mondott többek között a francia Marine Le Pen, az olasz Matteo Salvini, a spanyol Santiago Abascal, valamint a holland Geert Wilders. Az osztrák Herbert Kickl, valamint a cseh Andrej Babis videóüzenetet küldött az eseményre.

Lehallgatási botrány: Panyi Szabolcs elismerte, ő hallható a hangfelvételen – itt van az összes részlet

A Washington Post cikkéből kiindult botrány ma ott tart, hogy Szijjártó Péter közölte: ukrán érdekek miatt hallgatták le, Orbán Viktor miniszterelnök pedig vizsgálatot indított a külügyminiszter lehallgatása ügyében. A Mandiner cikke szerint komoly titkosszolgálati akció zajlik Magyarország külügyminisztere, Szijjártó Péter ellen.
inforadio
ARÉNA
2026.03.23. hétfő, 18:00
Varju László
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Itt van a fordulat az iráni háborúban, rendkívüli bejelentést tett Donald Trump – Híreink a közel-keleti háborúról hétfőn

Itt van a fordulat az iráni háborúban, rendkívüli bejelentést tett Donald Trump – Híreink a közel-keleti háborúról hétfőn

Szakadatlanok a harcok a Közel-Keleten, sőt, Donald Trump szombat este súlyos ultimátumot adott Iránnak: ha 48 órán belül nem nyitják meg teljesen a Hormuzi-szorost, az Egyesült Államok az iszlám köztársaság erőműveit fogja "támadni és megsemmisíteni". Az iráni hadsereg válaszul közölte: az esetleges támadások legitim célponttá tennék az amerikai bázisoknak otthont adó közel-keleti államok energetikai infrastruktúráját is. Hétfőn, a határidő lejárta előtt jó pár órával azonban Trump bejelentette: az elmúlt két napban "nagyon jó, termékeny" párbeszéd zajlott Washington és Teherán között, ezért öt napra felfüggesztette a tervezett katonai csapásokat. Az iráni külügyminisztérium ugyanakkor cáfolta, hogy tárgyalások zajlanának a felek között. Az izraeli haderő mindeközben felrobbantotta a Kászmije hidat Dél-Libanonban, a támadást a libanoni elnök az izraeli „szárazföldi invázió felvezetésének” nevezte. Hétfőn az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője. Birol szerint a kialakult helyzet már most meghaladja az 1970-es évek két nagy olajválságának együttes hatását. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legutóbbi eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×