Infostart.hu
eur:
378.9
usd:
319.3
bux:
126964.02
2026. február 16. hétfő Julianna, Lilla
rékasi tibor magyar telekom vezérigazgató
Nyitókép: Magyar Telekom

A várakozásoknál nagyobb a Magyar Telekom nyeresége

A jelentés szerint az összes bevétel a vezetékes és mobil szolgáltatási bevételek magasabb hozzájárulása miatt nőtt.

A Magyar Telekom konszolidált adózott eredménye éves összehasonlításban az elemzői várakozásokat meghaladóan 10,1 milliárd forintra nőtt az idén az első negyedévben, a tavalyi mintegy 800 milliós veszteség után - közölte a társaság a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján a nemzetközi pénzügyi jelentési szabványok (IFRS) alapján készült gyorsjelentésében.

A társaság árbevétele 1,9 százalékkal 162,3 milliárd forintra emelkedett az első negyedévben.

A Portfolio.hu által közölt konszenzus szerint az elemzők 8,2 milliárd forint adózott eredményt és 162,7 milliárd forint árbevételt vártak a negyedévre.

A jelentés szerint az összes bevétel a vezetékes és mobil szolgáltatási bevételek magasabb hozzájárulása miatt nőtt, miközben a vezetékes szélessávú internet hozzájárulásának növekedési dinamikája csökkent.

A jelentés idézi Rékasi Tibor vezérigazgatót, aki kiemelte: a járvány harmadik hulláma minden korábbinál súlyosabbnak bizonyult, ennek ellenére a cég képes volt gyorsan alkalmazkodni a változó körülményekhez, javította pénzügyi és működési eredményeit.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.16. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
Gyakorlatilag sutba vágta Magyarország és Közép-Európa gazdasági receptjét az elmúlt évek inflációja

Gyakorlatilag sutba vágta Magyarország és Közép-Európa gazdasági receptjét az elmúlt évek inflációja

A 2020–2024 közötti inflációs sokk Közép‑Kelet‑Európában – különösen Magyarországon – jóval nagyobb és más szerkezetű volt, mint Nyugat‑Európában, és ezzel a régió addigi felzárkózási pályájának egyik kulcspillérét, az alacsony ár- és bérszínvonalat döntötte le - áll az Európai Bizottság friss tanulmányában. Az elmúlt évek inflációs sokkja a bér‑ és inputköltségek csatornáján keresztül jelentősen átrendezte az európai országok egymáshoz viszonyított versenyképességi pozícióját. A változások Közép-Kelet-Európát és Magyarországot különösen erősen érinti, hiszen a nemzeti valuták gyors reálfelértékelődése egyre inkább aláássa a gazdasági felzárkózás évtizedekig működő pilléreit. Az ár‑ és bérfelzárkózás felgyorsulása, a lassan bővülő termelékenység és a hagyományos (olcsó munkaerőre és külföldi tőkére építő) modell kifulladása együtt könnyen „növekedési csapdába” terelheti a régiót, ha nem jön érdemi szerkezeti és versenyképességi fordulat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×