Minden, cégek között kibocsátott számlát jelenteni kell az adóhatóságnak július 1-jétől. Az egyik online számlázó tapasztalatai szerint a legtöbben kivárták a lehető legkésőbbi dátumot, ezért az új rendszer indulásakor nagyon sok, kis összegű számla fog az adóhivatal informatikai rendszerére zúdulni - hívja fel a figyelmet a GKI Gazdaságkutató Zrt.
A gazdálkodók ezzel kapcsolatos tájékozottsága korántsem teljes körű, emellett a koronavírus okozta járvány miatt sok vállalkozás a túlélésért küzd. Az adóhatóság ezt felismerve,
szeptember 30-ig nem bírságolja
a mulasztást, ha a július 1-jétől újonnan kötelezettek még az első számla kiállítása előtt regisztrálnak az online számla rendszerben, ami sok tízezer kisvállalkozó számára jelenthet segítséget - teszik hozzá.
A gazdaságkutató közleményében rámutat: a magyar gazdaságban hosszabb ideje érezhető a szürke- és a feketegazdaság visszaszorítására, az adóbevételek növelésére, illetve az áfaadórés (a költségvetésből kieső áfabevétel) csökkentésére irányuló kormányzati szándék. Az online pénztárgépek és az elektronikus közúti áruforgalmi ellenőrző rendszer (ekáer) bevezetése is ennek eszköze volt, emellett 2013. január 1-jétől a 2 millió, 2015. január 1-jétől az 1 millió forint feletti áfatartalmú számlákat be kellett jelenteni az adóhatóságnak.
A gazdaság kifehérítésének fontos állomása volt, hogy a törvényalkotó 2018. július 1-jétől jelentéskötelessé tette a cégek közötti forgalomban keletkezett, legalább 100 ezer forint áfatartamú számlákat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felé. A GKI Gazdaságkutató és a Billingo.hu online számlázó közös kutatása szerint már az első hat hónapban (2018 második félévében) 12,2 millió számla érkezett az adóhatósághoz, 2019 egészében pedig 25,6 millió, azaz számuk havi átlagban meghaladta a 2 milliót. E számlák teljes áfatartalma 2018 második félévében megközelítette a 7 ezer milliárd, 2019-ben pedig elérte a 14,7 ezer milliárd forintot.
A törvényes összeghatár alatti áfatartalmú számlák száma 2018 második felében 3,7 millió, 2019-ben a teljes évben 7,9 millió darabot tett ki. A kisösszegűek tették ki tehát az összes beérkezett számla mintegy 30 százalékát, miközben összegszerűen ez utóbbiak a teljes áfa összegének mindkét időszakban mindössze 0,6 százalékát tartalmazták. Az összeghatár alatti áfatartalmú számlák bejelentése önkéntes alapon történik. A rendszeresen a limitnél magasabb áfatartalmú számlákat kiadó gazdálkodó szervezetek valószínűleg az összes számlájukat jelentik az adóhivatalnak - teszik hozzá.
A vizsgált másfél éves periódusban
a legnagyobb számlabejelentő ágazat a kereskedelem volt,
az összes számla 43 százaléka származott onnan. De jelentős volt az ipar kibocsátása is, 27 százalékkal. A szakmai, tudományos és adminisztratív tevékenység területéről a számlák 8, a szállítás, távközlés cégeitől 7, az építőipar területéről pedig 4 százaléka érkezett.
Az online regisztrációban megjelenő számlák száma a 2018. július 1. és 2019. december 31. közötti időszakban - erős szezonalitás mellett - enyhén növekvő tendenciát mutat: 2019 második fél évében éves alapon 9 százalékkal nőtt a beküldött számlák száma. A számlákon szereplő tételek áfatartalma ennél jóval gyorsabban, 18 százalékkal emelkedett. Eközben a hazai nominális GDP mintegy 10 százalékkal nőtt, az adórés tehát feltehetőleg érezhetően csökkent. Az egyes ágazatok közül az ipar, az ingatlanügyletek, valamint a szakmai, tudományos és adminisztratív szolgáltatások emelkedtek ki, ezek esetében a bejelentett áfa összege a nemzetgazdasági átlagnál jóval dinamikusabban emelkedett.
A fehérítési folyamat következő lépése,
hogy július 1-jétől minden, cégek között kibocsátott számlát jelenteni kell az adóhatóságnak, 2021. január 1-jétől pedig már minden számlát látni fog a NAV - írja közleményében a gazdaságkutató.
