A fővárosi ingatlanárak száguldása 2019 végére olyannyira elszakadt az átlagos bérek és jövedelmek szintjétől, hogy az emiatt visszaeső kereslet nyomán megtorpant a drágulás is. Ugyanakkor a Magyar Nemzeti Bank lakáspiaci jelentésében számított lakásár/jövedelem mutató alapján azonban nemcsak a fővárosban küzdöttek azzal a lakásvásárlók, hogy egy átlagos fizetésből egyre nehezebb lakást vásárolni - írta a Portfolio. A portál szerint azonban a lakásár-növekedés lassulásával - ha más makrotényezők nem romlanak és a bérszint sem esik vissza jelentősen -, akkor javulhatnak a saját otthonra vágyók esélyei.

Az MNB számításai szerint egy 75 négyzetméteres medián árszintű lakás ára a nettó átlagjövedelemhez képest

Debrecenben és Budapesten volt a legmagasabb - a megszerzéséhez hozzávetőleg 12 évnyi helyi átlagjövedelem szükséges.

A vásárlók számára legkedvezőbben Miskolcon alakult a helyzet, ahol már kevesebb, mint 8 évnyi helyi átlagjövedelem is elegendő volt 2019 végén egy ekkora lakás megszerzéséhez.

Az MNB szerint a mutató értéke szintén Budapesten és Debrecenben emelkedett a legdinamikusabban és a legnagyobb mértékben 2013 óta:

a fővárosban 5,5, Debrecenben pedig 4,5 fél évvel több átlagjövedelemnyivel került többe a 75 négyzetméteres ingatlan tavaly év végén.

Az árak és fizetések elszakadása miatt mindkét város évek óta listavezető volt azon települések körében, ahol a legnagyobb nehézségeket okozta a lakáshoz jutás. A korábban szintén az élbolyban szereplő Nyíregyháza azonban vélhetően inkább az alacsony átlagjövedelmek és nem a túl magas ingatlanárak okán került ebbe a helyzetbe.

A lap szerint a lakhatási helyzet javításához, a kormány által bejelentett rozsdaövezeti 5 százalékos áfával épülő új fejlesztések is hozzátehetnek, mivel országosan bármely területre érvényes lehet a kedvezmény, amit az adott önkormányzat polgármestere javasol.