A magyar Kurzarbeittal kapcsolatban vannak olyan alapelvek, amelyeken nem tudnak változtatni és nem a pénz elégetése a cél, hanem hogy a vállalkozások működjenek tovább - derült ki egy, az ITM három államtitkára Schanda Tamás, György László és Bodó Sándor által tartott háttérbeszélgetésen a Portfolio beszámolója szerint.
Az államtitkárok többször hangsúlyozták, hogy a kormány nem ingyenpénzzel oldja meg a jelenlegi válságot, és hogy képes saját erőből, saját forrásokból kezelni azt.
A bértámogatás alapvető módosításában, bővítésében reménykedő vállalkozások és érdekképviseletek csalódottak maradhatnak a mostani esemény után is - írta értékelésképp a Portfolio.
Ha munka van, minden van, és nem ingyenpénzzel kell megoldani a válságot
- ismertette a kormány álláspontját Schanda Tamás. A miniszterhelyettes felidézte az akcióterv 5 területre koncentrál: a munkahelyvédelemre, a munkahelyteremtésre - ennek keretében valósul meg a bértámogatási program és a K+F dolgozók programja is -, a vállalkozók finanszírozására, és az új beruházások mellett a családok és a nyugdíjasok védelmére.
A legfontosabb intézkedések közé sorolta a bértámogatást a veszélyeztetett munkahelyek megtartásáért, a nulla százalékos hitellehetőségeket, a hiteltörlesztés felfüggesztését, a 13. havi nyugdíjat. Kijelentette azt is, hogy
a kormány belső forrásokból kívánja megoldani a helyzetet,
(ezzel a miniszterhelyettes az IMF-re gondolhatott), egyúttal kritizálta a lassan reagáló EU-t.
Bodó Sándor államtitkár szerint azért van szükség a kutatóknak szánt bértámogatásra, mert máris külföldi állásajánlatokkal bombázzák őket. Elmondta, hogy egy szakmai besorolás alapján tudják lejelenteni majd a cégek a potenciális résztvevőket. Azzal számolnak, hogy a versenyszférából 33 ezer ember lesz érintett. A munkaadó pályázhat a bártámogatásra a kormányhivatalok foglalkoztatási főosztályánál - részletezte. A pályázati kiírás már tegnap megjelent, érdeklődők vannak, 8 nap az elbírálás ideje, így számokról még nem tud beszámolni - jelezte. A K+F szférában dolgozók átlagbére bruttó 797 ezer forint. Ennek a 40 százalékát igényelhetik a cégek, ami 318 ezer forint egy hónapra egy kutatóra.
Az államtitkár szerint az általános bértámogatási program kidolgozásakor azt tartották szem előtt, hogy lehetőség szerint mindenkinek legyen munkája, ezért a program lényege egy olyan támogatási konstrukció, amikor a rövidített munkaidős foglalkoztatás a realitás.
Jelen konstrukcióban azokkal tudunk foglalkozni, akik legfeljebb 50 százalékkal csökkentették a munkaidőt, legalább napi 4 óráról van szó
- tette hozzá az államtitkár.
A 4 órás munkaidőt a munkaadó fizeti, míg a kiesett munkaidő 70 százalékát az állam. A maradék 30 százalék az egyéni fejlesztésre rendelkezésre álló idő, amit szintén a munkaadónak kell finanszíroznia - mondta. Itt elsősorban szakmai képzéseket tartana kívánatosnak az állam, ehhez a VALI honlapon már száz ingyenes képzés el is érhető.
A kormány úgy számolt a tervezéskor, hogy az átlagosan havi 20 munkanap felét a munkaadó fizeti (10 munkanap), 3 munkanap egyéni fejlesztésre fordítható (ezt is a cég fizeti), 7 munkanapot finanszíroz az állam, amikor nem kell munkát végeznie. További feltétel, hogy legalább a minimálbért kapják a dolgozók, de nem többet, mint a minimálbér duplája. Vagyis a dolgozó legfeljebb nettó 75 ezer forint támogatásban részesülhet, ennek kifizetése havonta esedékes, és a hivatal utalja a pénzt. A munkáltatók cégkapun keresztül adják be az egyesített kérelmet - ami végül 3 oldalas lett, néhány feleletválasztós nyilatkozatot is tartalmaz.
Bodó szerint már vannak érdeklődők, egy hajdú-bihari cég 500 dolgozóval jelentkezett be. Óvatos számítások esetén is a támogatás ezen cég esetében 3 hónap alatt 100 millió forintot jelent - árulta el.
Bodó Sándor kifejtette: látható, hogy vannak még javaslatok. "Ezekkel még foglalkozunk. De ezekkel nem szeretnék előre szaladni, mert ezek csak javaslatok szintjén vannak. A kormány foglalkozik majd velük" - jelezte, a Portfolio szerint feltehetőleg a vállalkozói kritikákra reagálva.
"A munkahelyvédelmi bértámogatással kapcsolatosan azt tudom mondani, hogy van néhány alapelv, amin nem tudunk változtatni, mert akkor az egésznek a lényege borulna fel"
- mondta Bodó Sándor a munkáltatói érdekképviseletek kritikáira reagálva.
A bértámogatási programból kimaradó cégekre utalva annyit mondott: az a cél, hogy a vállalkozások tudjanak tovább menni az úton - tette hozzá. Bár elismerte, hogy dilemmát jelent, hogy mi legyen azokkal a cégekkel, amelyek annyi potenciállal sem bírnak, hogy a mostani helyzetben tovább haladjanak.
Gondolkoznak azon, hogy mi legyen azokkal a cégekkel, amelyek nem tudnak napi 4 órában foglalkoztatni, de mutatják az életképesség jeleit. Itt megjegyezte, hogy számukra egy lehetőség az időkeretes foglalkoztatás. Ezt a kormány a rendeletével 24 hónapban határozta meg, míg a kollektív szerződéssel rendelkező foglalkoztatóknál ez az időkeret 3 év.
A csütörtökön bejelentett gazdaságmentő intézkedések
Az online kasszát használó kereskedők 2021. januárjától kötelesek mindenhol biztosítani az elektronikus fizetés lehetőségét.
Elindult a VALI, minden fontos, vállalkozóknak szánt információval.
Karrierváltáshoz 0 százalékos felnőttképzési diákhitelt dolgozott ki a tárca.
A 9200 milliárd forintos mentőcsomagban jelentős szerepet játszó hitel- és garanciatermékekről még nem döntött a kormány.
Minden vállalatméretre és minden szektorra lesz kedvezményes kamatozású hiteltermék. 0,1–0,5 százalékos kamat között, ez az Európai Bizottság döntésétől függ még.
Munkahelymegtartó hitel: 0,1 százalékos kamatozású, 9 havi munkabért tudnak itt felvenni a cégek.
Ezeken kívül lesznek még tőketermékek, amelyek célja, hogy megvédjék a magyar tulajdont az ellenséges felvásárlásokkal szemben.
