„A munkáltatóknak nagyon át kell gondolniuk, hogy részt kívánnak-e venni ebben a támogatási programban, ugyanis a támogatás igénylése esetén négy hónapig a statisztikai létszámot fent kell tartaniuk, és mindaddig, amíg a támogatást az állam folyósítja, a támogatott munkavállaló munkabérét sem lehet csökkenteni” - hangsúlyozza Szűcs László, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje.
Ehhez a munkavállaló március 11-én, azaz
a járványügyi veszélyhelyzet elrendelésének napján irányadó távolléti díjának nettó összegét kell alapul venni.
Ebből le kell vonni a támogatás - szintén nettó - összegét, és a fennmaradó összeget kell a munkáltatónak kiegészítenie a támogatás időtartama alatt úgy, hogy a támogatás és az általa eszközölt kiegészítés nettó összege ne legyen kevesebb, mint a március 11-i irányadó távolléti díj nettó összege volt.
A támogatás egyébként munkavállalóként legfeljebb havi 75 ezer forint lehet, három hónapra igényelhető és köztehermentes juttatásnak számít. A támogatás összegét az illetékes kormányhivatalok közvetlenül a támogatott munkavállaló számára fizetik meg utólag havonta. A kormányrendelet részletezi azt is, hogy milyen esetekben kell a támogatást visszafizetni a munkaadónak és a munkavállalónak.
Az igénylésnél kizáró ok a csőd és a végelszámolás mellett az is, ha olyan munkahelyre kérnék, amelyet korábban már valamilyen formában támogatott az állam.
Be kell mutatni azt is, hogy a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás gazdasági indoka a veszélyhelyzettel hogyan áll közvetlen és szoros összefüggésben, és hitelt érdemlően alá kell támasztani, hogy a munkavállalók megtartása a munkáltató folyamatos gazdasági tevékenységével összefüggő nemzetgazdasági érdek.
A vállalkozásoknak nem árt végiggondolnia azt is, hogy igénylése előtt kötelesek a szabadságokat legalább időarányosan kiadni, a még folyó munkaidő keretet lezárni, továbbá bemutatniuk az eljáró kormányhivatalnak azt is, hogy a munkaviszonyok megszüntetése elkerülésének érdekében milyen intézkedéseket tettek és kívánnak tenni.
Megfontolásra érdemes feltétel az is, hogy a dolgozóknak mindennap be kell menniük a munkahelyükre, és a napi legkevesebb 4, maximum 5,6 órás munkaidőben dolgozniuk is kell. Tilos az olyan munkaszervezés, amely szerint a munkavállalók az egyik héten 8 órát dolgoznak minden munkanapon, a másik héten pedig szabadnapokat rendel el a munkáltató. Nem igényelhető támogatás kölcsönzött dolgozóra, illetve ideiglenes jelleggel más munkavégzési helyen, például home office-ban foglalkoztatottakra sem.
A kieső munkaidő - ugyancsak a munkáltató által finanszírozott - 30 százalékára úgynevezett egyéni fejlesztési időben kell megállapodnia a munkaadónak és a dolgozónak. Ennél azonban nincs napi beosztással kapcsolatos előírás, nem része a csökkentett munkaidőnek, de a fejlesztési idő alatt is köteles a dolgozó munkáltató rendelkezésére állni.
A támogatási kérelmet elektronikusan kell benyújtani a munkavégzés helye szerinti kormányhivatalnál, amelynek 8 napja van elbírálni azt. A döntés nem fellebbezhető meg, de elutasítás után egy alkalommal ismételten benyújtható az igénylés.
A szakértők szerint csak azok a vállalkozások tudják ezt a támogatást igénybe venni, amelyek
az elkövetkező hónapokban legalább a részmunkaidős foglalkoztatást biztosítani tudják, létszámleépítést nem terveznek, továbbá amelyeknek elegendő tőkéjük áll rendelkezésre ahhoz, hogy a munkavállalók bérét legalább a 2020. március 11-i szintre kiegészítsék.
.jpg)
