Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.46
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Vörösbort töltenek a Magyar Bor Akadémia budapesti sajtótájékoztatóján 2019. december 4-én. Az év bortermelője Magyarországon címet Koch Csaba Hajós-Bajai borvidéki borász nyerte el.
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs

Két borvidéken is tevékenykedik az év bortermelője

Koch Csaba mellett több fiatal borász is szerepelt a Magyar Bor Akadémia jelöltjeinek a listáján.

A díjat idén 29. alkalommal ítélte oda a Magyar Bor Akadémia, és ezt a hazai szőlő-bor ágazat szereplői és a fogyasztók is méltó elismerésnek gondolja. Ez a díj jelképezi többek között a borok hitelességét, minőségét, megbízhatóságát és nyilvánvalóan minősíti és hitelesíti a jelölteket és a díjazottakat – mondta az InfoRádióban Zilai Zoltán, a Magyar Bor Akadémia elnöke.

"Idén hat jelölt volt hat különböző borvidékről.

Ez jól mutatja a megújulást a szakmában, olyan borvidékek is erősödnek, amelyek korábban nem" – mondta Zilai Zoltán.

A győztes idén Koch Csaba, aki két borvidéken is aktív:

A Hajós-Bajai borvidéken kezdte meg a munkáját, és aztán kiterjesztette a tevékenységét egy villányi pincészet megalapításával.

Zilai szerint ez egy erkölcsi díj is, amely remélhetőleg a későbbiekben hozzájárul majd a győztes üzleti sikereihez. Arra a kérdésre, hogy a generációváltás mennyire jelenik meg a borászatban, Zilai Zoltán azt válaszolta:

sok elismert borász már átadta a stafétát, a jelöltek az elmúlt években inkább fiatalabb borászok voltak.

"Megnyugtató, hogy a fiatalok képesek úgy követni a szakmát, ahogy azt elődeik is tették és magas minőséget és értéket képesek létrehozni azért, hogy példaképekké tudjanak válni" – nyilatkozott a Magyar Bor Akadémia elnöke.

A 2019-s jelöltek:

  • Borbély Tamás (Badacsonyi borvidék)
  • Figula Mihály (Balatonfüred-Csopaki borvidék)
  • Günzer Tamás (Villányi borvidék)
  • Koch Csaba (Hajós-Bajai borvidék)
  • Liptai Zsolt (Pannonhalmi borvidék)
  • Nyúlné dr. Pühra Beáta (Etyek-Budai borvidék)
KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×