A piaci várakozásoknak megfelelően nem változtatott az alapkamat 0,9 százalékos szintjén a Magyar Nemzeti Bank, de a kamatfolyosó szűkítésével a megkezdte a monetáris szigorítást. A jegybank Monetáris Tanácsának döntését kommentálva Matolcsy György, az MNB elnöke azt mondta: beállították az inflációs célszintet. Mint mondta,

a mostani egy eseti, egyedi döntés, nem tartották szükségesnek szigorítási ciklus nyitását.

Ha a kamatok emelkedni kezdenek, akkor az azt jelenti, hogy a megtakarítóknak relatíve javul a helyzetük, tehát érdemesebb lehet megtakarítani, mint pénzt fogyasztani - értékelte a Monetáris Tanács döntésének lehetséges következményét az Erste Bank makrogazdasági elemzője.

Nyeste Orsolya hozzátette azonban, hogy a hitelek is átárazódhatnak, itt elsősorban a változó kamatozású hitelekről van szó, illetve arról is, hogy később drágábban, magasabb kamatok mellett lehet hitelhez jutni.

Tehát összességében azt lehet elmondani, hogy a magasabb kamatszint fékezheti az eladósodást, az eladósodási hajlamot, és növelheti a megtakarítási hajlamot.

(A Monetáris Tanács döntésnek a változó kamatozású hitelek törlesztőjére gyakorolt hatásáról a Portfolio vezető elemzője, Palkó István is beszélt az InfoRádiónak, erről itt írtunk.)

Arra a kérdésre, hogy mindennapi szinten, az emberek fizetésére hatással lehet-e az, ha szigorodik a monetáris politika, például a bérek vásárlóerejében megmutatkozik-e bármiféle változás, a szakember azt mondta, közvetlenül ennek a döntésnek nincs hatása a bérekre, legalábbis a nominális bérekre semmiképpen.

A béreknek a reálértéke változhat a kamatemelés hatására, attól függően, hogy a kamatemelés jár-e olyan eredménnyel, hogy csökkenti vagy lassítja az inflációt. Amennyiben a kamatemelésnek köszönhetően lassul az infláció, vagyis

ha az infláció növekedése kisebb marad, mint a bérek növekedési üteme, tehát a reálbéreknek az emelkedése is pozitív marad, akkor a bérek vásárlóereje nő.

A szakember ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy az elmúlt években a bérkiáramlás eredményeképpen a nominális bérek olyan mértékben tudtak nőni, illetve az infláció az alacsony kamatok ellenére is relatíve mérsékelt volt, hogy az eddigi években is jellemző volt, hogy a magyar gazdaságra a pozitív reálbérindex. A kamatemelés, illetve a monetáris szigorítás megindulása Nyeste Orsolya szerint azt segítheti elő, hogy ez továbbra is így legyen, hiszen ennek alapvetően az a célja, hogy az infláció ne kezdjen el kontrollálatlanul gyorsulni.

Ha az infláció továbbra is a három százalékos cél közelében tud alakulni, a bérek pedig az inflációt meghaladóan tudnak nőni, akkor a reálbérek továbbra is pozitívak maradhatnak

- mondta az Erste Bank makrogazdasági elemzője.

Közben szakértők arról beszéltek az MTI-nek, hogy az alapkamat emelése idén még nem várható, a monetáris kondíciókat a jegybank az új makrogazdasági adatoktól függően, fokozatosan szigoríthatja.

Jobbágy Sándor, a CIB elemzője például úgy látja, hogy az alapkamat szinten tartása összhangban van a piaci konszenzussal. A CIB-nél változatlanul arra számítanak, hogy az alapkamat 2020 elejéig nem változik, és 2019 végén a 3 hónapos BUBOR kamat még mindig érdemben az irányadó ráta 0,90 százalékos szintje alatt állhat majd.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője az alapkamat emelésére csak akkor számít, amikor a kamatfolyosó szimmetrikus lesz az alapkamat körül, feltehetően a jövő év közepén.

Varga Zoltán, az Equilor senior elemzője úgy véli, hogy megkezdődött a hazai monetáris politika normalizációja. Szerinte az egyre erőteljesebb inflációs nyomás miatt várható volt, hogy valamilyen bejelentést tesz a jegybank, annak ellenére, hogy a külső környezetben jelentős enyhülést lehetett tapasztalni az elmúlt időszakban.