Eddig a tagállamok régiói aszerint részesültek a kohéziós alap támogatásából, hogy az adott térségben mekkora az egy főre jutó GDP aránya – mondta az InfoRádiónak Weinhardt Attila, a Portfolio vezető elemzője. Az Európai Bizottság a támogatás jövőbeni megítéléséhez további gazdasági és társadalmi mutatók figyelembevételét vezetné be, ilyen az oktatás helyzete, a migráció kezelése, az innovációs állapot és a fiatalkori munkanélküliség.

„Nagyon úgy tűnik, hogy a fő fókusz a mi régiónkról átterelődik a dél-európai országok irányába”

– fogalmazott a szakértő.

„Az EU történetében először politikai feltételekhez is hozzákötnék azt, hogy az adott ország megkaphatja-e a felzárkóztatási támogatásokat, vagy nem” – hangsúlyozta Weinhardt Attila. Az új kritériumok az uniós alapelvekkel – például a jogállamisággal és a független bírósággal – függnek össze – tette hozzá. Ezen alapértékekkel kapcsolatban Lengyelországnak és Magyarországnak komoly csatái voltak, illetve vannak az Európai Bizottsággal”.

Bár egyelőre nem tudni, hogyan fogja objektíven megállapítani a bizottság, hogy egy állam megfelel-e a jogállamiság feltételeinek, illetve független bírósággal rendelkezik-e, de

ha a tagállam nem tesz eleget a meghatározott kritériumrendszernek, automatikusan elesik a támogatástól, amíg a helyzet nem javul.

Május 2-án teszi közzé az bizottság a javaslatrendszert, melynek alapján a tényleges vita elkezdődik a tagállamok között. „Feltehetően nagyon kemény viták lesznek” – mondta a Portfolio vezető elemzője. 2020 második felében születhet meg a végső alku. „Egyhangú döntés kell, tehát, ha adott esetben egy tagállam vétózna, akkor nem kerül elfogadásra” – hangsúlyozta Weinhardt Attila.