Az Index orosz pénzmosási cikke nyomán Portfolio összeszedte a modern történelemm legnagyobb pénzmosási botrányait. Íme ezek közül az első három.

A maláj vagyonalap - mintegy 3,5-7 milliárd dollár

Egyes becslések szerint 3,5 milliárd, mások szerint pedig egészen 7 milliárd dollár tűnt el mai értéken a 1Malaysia Development Berhadból (1MDB), a 2009-ben létrehozott maláj nemzeti vagyonalapból. Az ügy 2015-ben pattant ki, amikor a miniszterelnök, Najib Razak számláján hirtelen megjelent 700 millió dollár. A pénz elvileg a szaúdi királyi család ajándéka volt és az ügyészség gyorsan tisztázta is a politikust, a gyanú szerint viszont a tranzakció része lehetett annak a vagyonnak, amit egy befolyásos maláj üzleti kör elsikkasztott a közpénzből létrehozott alapból.

Nemzetközi nyomozás folyik most az eltűnt maláj milliárdok ügyében; többek közt a svájci, amerikai és szingapúri hatóságok bevonásával.

Az üzleti kör egyes festményeit, ingatlanjait már lefoglalták, sőt, a gyanú szerint a lopott maláj közvagyonból forgatták le A Wall Street Farkasa című filmet is.

HSBC - mintegy 7,4 milliárd dollár mai értéken

2012-ben szakadt az HSBC nyakába a 2008-as válság utáni egyik legnagyobb pénzmosási botrány, a brit banknak

1,2 milliárd dolláros bírságot kellett kifizetnie az amerikai igazságügyi minisztériumnak és még majdnem 700 millió forintot három másik felügyeleti szervnek, mert a pénzmosási szűrőrendszerük rendkívül hiányosan működött.

A rendszer rengeteg hibát tartalmazott, például a legalacsonyabb kockázatú kategóriába sorolták Mexikót és körülbelül 670 milliárd dollárnyi tranzakciót nem ellenőrzött az országban.

Kiderült, hogy a rendszert kihasználva a mexikói Sinaloa-kartell körülbelül 881 millió dollárt mosott rajtuk keresztül tisztára. A gyenge ellenőrzési rendszert olyan országok is kihasználták, mint az éppen szankciókkal sújtott Irán és Észak-Korea, valamint más, közel-keleti, terrorizmussal összeköthető személyek.

Ferdinand Marcos - kb. 16,7-22,2 milliárd dollár mai értéken

Marcos a Fülöp-szigetek elnöke volt 1965 és 1986 között, "uralkodásának" egy forradalom vetett véget. Az ex-ügyvédből lett diktátor előszeretettel építtetett magának szobrokat és vásárolt közpénzből mintegy 2500 darab cipőt, a befizetett adóból pedig 7,5-10 milliárd dollárt - azaz mai értéken körülbelül 16,7-22,2 milliárd dollárt lopott el svájci és amerikai bankokon keresztül.

A Fülöp-szigetek kormánya a közvagyon egy részét visszaszerezte a diktátor bukása után, a pénz nagy része azonban a mai napig nem került elő.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!