Infostart.hu
eur:
376.93
usd:
323.11
bux:
129730.83
2026. április 9. csütörtök Erhard
Dróncsapás.
Nyitókép: Anton Petrus / Getty Images

Szakértő a kijevi rakétacsapásról: mintha Putyin már nem akarna Trump kedvében járni

Az orosz hadsereg majdnem 600 rakétával, illetve drónnal támadta Ukrajnát csütörtökre virradó éjjel, Kijevben a legfrissebb adatok szerint 10 ember meghalt, többtucatnyian megsebesültek, és az ország több régiójában komoly károk keletkeztek – közölték ukrán hírügynökségek és hírportálok. A történtekről Bendarzsevszkij Antont, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóját kérdezte az InfoRádió.

„Az elmúlt hónapokban Oroszország folyamatosan növelte az ukrán városok ellen indított drónok és rakéták számát. Hétről hétre rekordokat döntött a bevetett fegyverek mennyisége. Míg az elmúlt években éjszakánként 150-200 drón csapott le az ukrán területekre, addig az elmúlt hónapokban már 4-500 vagy majdnem 600 is” – mondta a posztszovjet térség szakértője.

Bendarzsevszkij Anton mindezt azért tartja különösen figyelemre méltónak, mert közben Donald Trump többször is sürgette az orosz légitámadások leállítását. Az amerikai elnök elmondta, hogy őt leginkább az zavarja, hogy Putyinnal nagyon jókat beszélget a háború lezárásáról, de amikor hazamegy, a felesége azzal fogadja, hogy az oroszok megint lebombáztak egy újabb ukrán várost.

Ugyan az oroszok az alaszkai találkozó előtt visszafogták a légicsapásokat, viszont utána megint csak megemelték azok számát. A munkácsi támadás is az elmúlt egy hétben történt és az is egy nagy, orosz, egész Ukrajnát érintő légicsapás része volt, akárcsak a mostani kijevi.

„Az oroszok most valamiért nem akarnak Donald Trumpnak kedvezni. Hiszen amikor Alaszka előtt ezt akarták, akkor csökkentették a légicsapásokat, most pedig újra fokozzák azokat” – hívta fel a figyelmet Bendarzsevszkij Anton. Szerinte van ebben egy terrorelem, amivel az ukrán lakosságot és a kijevi vezetést akarják megfélemlíteni. De mintha az oroszokban már nem lenne meg az a szándék, hogy tekintettel legyenek Donald Trump érzéseire és ne haragítsák magukra az amerikai elnököt. Pedig ez augusztus első felében egyértelműen megvolt, most pedig már nincs.

Bendarzsevszkij Anton kétkedését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az újabb orosz támadóhullám esetleg az olajiparukat ért ukrán csapásokra adott válasz lenne. Úgy vélte, az oroszok hónapokon keresztül támadták az ukrán városokat. Egész májusban és júniusban néhány naponta 4-500 drón, több tucat orosz rakéta csapódott ukrán célpontokba. Ráadásul az oroszok számára nem fontos, hogy ezek katonai vagy polgári a létesítményeket találtak-e el.

„A terrorizálás úgymond egy járulékos bónusz, mivel elsődlegesen az a cél, hogy túlterheljék az ukrán légvédelmet. Miután ez sikerült, jönnek a precíziós rakéták, amelyeket viszont már katonai célpontok ellen indítanak” – figyelmezetett az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója. Ellenben az ukrán támadások az orosz kritikus infrastruktúrával szemben tavasszal indultak. Aztán amikor az érintette a nemzetközi energiapiacot, akkor kaptak egy jelzést az Egyesült Államoktól, hogy fejezzék be. „Leálltak vele, és most az elmúlt hetekben megint felpörgették ezeket. De nem tekinteném válasznak az orosz támadásokkal szemben, mivel azok már hosszú hónapok óta folytatódnak” – hangoztatta Bendarzsevszkij Anton.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Csizmazia Gábor: Európa nehezen érti meg a Trump-féle amerikai logikát az iráni konfliktusban

Csizmazia Gábor: Európa nehezen érti meg a Trump-féle amerikai logikát az iráni konfliktusban

Az amerikai elnök az elmúlt napokban egyszerre próbált retorikai nyomást helyezni az iráni rezsimre és közben megnyugtatni az amerikai piacokat. Az európai vezetőknek ugyanakkor még nem sikerült kiismerniük a Trump-féle amerikai adminisztrációt – erről beszélt az InfoRádióban Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa.

Lecserélték Szoboszlait, kétgólos hátrányba került Párizsban a Liverpool: 2-0

A két keddi idegenbeli győzelem után meglepetésre a Barcelona is két góllal kikapott otthon az Atletico ellen a Bajnokok Ligája negyeddöntőjében. Szoboszlai Dominikék nem voltak boldogok, amiért az ellenfelük, a PSG volt az egyetlen pályaválasztó csapat a BL-negyeddöntők első körében, amely hazai pályán győzni tudott. A Liverpool végig alárendelt szerepet játszott, Szoboszlait és Kerkezt is lecserélték. A visszavágók jövő kedden lesznek.
inforadio
ARÉNA
2026.04.09. csütörtök, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
Tarol a magyarok univerzális slágerhitele, fű nem nő mellette

Tarol a magyarok univerzális slágerhitele, fű nem nő mellette

Az utóbbi időben szinte minden az állami kamattámogatású hitelekről, különösen az Otthon Start programról szólt a magyar hitelpiacon. Eközben azonban csendben megerősödött a lakossági hitelezés egy tisztán piaci alapon működő szegmense is, amely egyre több magyar hitelfelvevő számára kínál lehetőséget személyes céljai megvalósítására. Miután a kétezres években még a lakásfedezetes, devizaalapú, ezért alacsony kamatozású szabad felhasználású jelzáloghitelek domináltak, az az elmúlt évtizedben már a digitális robbanás által hajtott, fedezetlen, szintén univerzális felhasználású személyi kölcsönök váltak a fogyasztási hitelezés fő motorjává – teret hódítva más, sok esetben az ügyfelek élethelyzetéhez jobban igazodó hiteltípusoktól is. Külön szekcióban foglalkozunk a témával a Portfolio közelgő Hitelezés 2026 konferenciáján, érdemes regisztrálni a szakmai rendezvényre!

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×