Infostart.hu
eur:
379.58
usd:
322.07
bux:
0
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Dróncsapás.
Nyitókép: Anton Petrus / Getty Images

Szakértő a kijevi rakétacsapásról: mintha Putyin már nem akarna Trump kedvében járni

Az orosz hadsereg majdnem 600 rakétával, illetve drónnal támadta Ukrajnát csütörtökre virradó éjjel, Kijevben a legfrissebb adatok szerint 10 ember meghalt, többtucatnyian megsebesültek, és az ország több régiójában komoly károk keletkeztek – közölték ukrán hírügynökségek és hírportálok. A történtekről Bendarzsevszkij Antont, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóját kérdezte az InfoRádió.

„Az elmúlt hónapokban Oroszország folyamatosan növelte az ukrán városok ellen indított drónok és rakéták számát. Hétről hétre rekordokat döntött a bevetett fegyverek mennyisége. Míg az elmúlt években éjszakánként 150-200 drón csapott le az ukrán területekre, addig az elmúlt hónapokban már 4-500 vagy majdnem 600 is” – mondta a posztszovjet térség szakértője.

Bendarzsevszkij Anton mindezt azért tartja különösen figyelemre méltónak, mert közben Donald Trump többször is sürgette az orosz légitámadások leállítását. Az amerikai elnök elmondta, hogy őt leginkább az zavarja, hogy Putyinnal nagyon jókat beszélget a háború lezárásáról, de amikor hazamegy, a felesége azzal fogadja, hogy az oroszok megint lebombáztak egy újabb ukrán várost.

Ugyan az oroszok az alaszkai találkozó előtt visszafogták a légicsapásokat, viszont utána megint csak megemelték azok számát. A munkácsi támadás is az elmúlt egy hétben történt és az is egy nagy, orosz, egész Ukrajnát érintő légicsapás része volt, akárcsak a mostani kijevi.

„Az oroszok most valamiért nem akarnak Donald Trumpnak kedvezni. Hiszen amikor Alaszka előtt ezt akarták, akkor csökkentették a légicsapásokat, most pedig újra fokozzák azokat” – hívta fel a figyelmet Bendarzsevszkij Anton. Szerinte van ebben egy terrorelem, amivel az ukrán lakosságot és a kijevi vezetést akarják megfélemlíteni. De mintha az oroszokban már nem lenne meg az a szándék, hogy tekintettel legyenek Donald Trump érzéseire és ne haragítsák magukra az amerikai elnököt. Pedig ez augusztus első felében egyértelműen megvolt, most pedig már nincs.

Bendarzsevszkij Anton kétkedését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az újabb orosz támadóhullám esetleg az olajiparukat ért ukrán csapásokra adott válasz lenne. Úgy vélte, az oroszok hónapokon keresztül támadták az ukrán városokat. Egész májusban és júniusban néhány naponta 4-500 drón, több tucat orosz rakéta csapódott ukrán célpontokba. Ráadásul az oroszok számára nem fontos, hogy ezek katonai vagy polgári a létesítményeket találtak-e el.

„A terrorizálás úgymond egy járulékos bónusz, mivel elsődlegesen az a cél, hogy túlterheljék az ukrán légvédelmet. Miután ez sikerült, jönnek a precíziós rakéták, amelyeket viszont már katonai célpontok ellen indítanak” – figyelmezetett az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója. Ellenben az ukrán támadások az orosz kritikus infrastruktúrával szemben tavasszal indultak. Aztán amikor az érintette a nemzetközi energiapiacot, akkor kaptak egy jelzést az Egyesült Államoktól, hogy fejezzék be. „Leálltak vele, és most az elmúlt hetekben megint felpörgették ezeket. De nem tekinteném válasznak az orosz támadásokkal szemben, mivel azok már hosszú hónapok óta folytatódnak” – hangoztatta Bendarzsevszkij Anton.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.

Orbán Viktor a Mandiner Klubesten: Magyarország Brüsszel útjában áll, ezért nyílt a választási csata

Szerda este a Mandiner Klubest vendége Orbán Viktor miniszterelnök volt. „Jól állunk, de a csata még nyílt” – mondta a választásokról, hozzátéve: „ha megdolgozunk érte, nyerünk”. A kormányfő szerint Brüsszel beavatkozik a magyar kampányba, sőt még Kijev is. „A tét az, hogy sorsot fogunk választani. Ha letérünk a magyar rendszerről, és brüsszeli rendszert hozunk be, nem lehet majd visszatérni”. „Az én kihívóim Brüsszelben vannak, nem Magyarországon. Küldtek ide valakit” – fogalmazott. Donald Trump esetleges magyarországi látogatásáról azt mondta: „Csalogatom. Adtam időpontokat neki”.
Nagyban zajlik a béketárgyalás, kiakadtak Trumpon Kijevben – Orosz-ukrán háborús híreink percről percre csütörtökön

Nagyban zajlik a béketárgyalás, kiakadtak Trumpon Kijevben – Orosz-ukrán háborús híreink percről percre csütörtökön

Tegnap az atomfegyverek korlátozásának több mint fél évszázados korszaka ért véget, lejárt ugyanis az Egyesült Államok és Oroszország közötti Új Start-szerződés. Moszkva azt állítja, Washington sajnálatos módon nem reagált Vlagyimir Putyin javaslatára, amely további 12 hónapra fenntartotta volna a rakéta- és robbanófejkvóták korlátait. Biztonságpolitikai szakértők egy potenciális nukleáris fegyverkezési verseny kitörésére figyelmeztettek. Szerdán Abu-Dzabiban mindeközben folytatódott a háromoldalú béketárgyalás Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok között. Rusztem Umerov, az ukrán nemzetbiztonsági tanács titkára "jelentőségteljesnek" és "produktívnak" nevezte az egyeztetést, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a folyamat eddigi legfőbb eredménye az orosz-ukrán fogolycsereprogram újraindítása. Mára virradóra robbanások rázták meg Kijevet egy orosz dróntámadás következtében. Cikkünk folyamatosan frissül a legutóbbi fejleményekkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×