Infostart.hu
eur:
368.05
usd:
317.82
bux:
146832.72
2026. szeptember 2. szerda Dorina, Rebeka
Dróncsapás.
Nyitókép: Anton Petrus / Getty Images

Szakértő a kijevi rakétacsapásról: mintha Putyin már nem akarna Trump kedvében járni

Az orosz hadsereg majdnem 600 rakétával, illetve drónnal támadta Ukrajnát csütörtökre virradó éjjel, Kijevben a legfrissebb adatok szerint 10 ember meghalt, többtucatnyian megsebesültek, és az ország több régiójában komoly károk keletkeztek – közölték ukrán hírügynökségek és hírportálok. A történtekről Bendarzsevszkij Antont, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóját kérdezte az InfoRádió.

„Az elmúlt hónapokban Oroszország folyamatosan növelte az ukrán városok ellen indított drónok és rakéták számát. Hétről hétre rekordokat döntött a bevetett fegyverek mennyisége. Míg az elmúlt években éjszakánként 150-200 drón csapott le az ukrán területekre, addig az elmúlt hónapokban már 4-500 vagy majdnem 600 is” – mondta a posztszovjet térség szakértője.

Bendarzsevszkij Anton mindezt azért tartja különösen figyelemre méltónak, mert közben Donald Trump többször is sürgette az orosz légitámadások leállítását. Az amerikai elnök elmondta, hogy őt leginkább az zavarja, hogy Putyinnal nagyon jókat beszélget a háború lezárásáról, de amikor hazamegy, a felesége azzal fogadja, hogy az oroszok megint lebombáztak egy újabb ukrán várost.

Ugyan az oroszok az alaszkai találkozó előtt visszafogták a légicsapásokat, viszont utána megint csak megemelték azok számát. A munkácsi támadás is az elmúlt egy hétben történt és az is egy nagy, orosz, egész Ukrajnát érintő légicsapás része volt, akárcsak a mostani kijevi.

„Az oroszok most valamiért nem akarnak Donald Trumpnak kedvezni. Hiszen amikor Alaszka előtt ezt akarták, akkor csökkentették a légicsapásokat, most pedig újra fokozzák azokat” – hívta fel a figyelmet Bendarzsevszkij Anton. Szerinte van ebben egy terrorelem, amivel az ukrán lakosságot és a kijevi vezetést akarják megfélemlíteni. De mintha az oroszokban már nem lenne meg az a szándék, hogy tekintettel legyenek Donald Trump érzéseire és ne haragítsák magukra az amerikai elnököt. Pedig ez augusztus első felében egyértelműen megvolt, most pedig már nincs.

Bendarzsevszkij Anton kétkedését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az újabb orosz támadóhullám esetleg az olajiparukat ért ukrán csapásokra adott válasz lenne. Úgy vélte, az oroszok hónapokon keresztül támadták az ukrán városokat. Egész májusban és júniusban néhány naponta 4-500 drón, több tucat orosz rakéta csapódott ukrán célpontokba. Ráadásul az oroszok számára nem fontos, hogy ezek katonai vagy polgári a létesítményeket találtak-e el.

„A terrorizálás úgymond egy járulékos bónusz, mivel elsődlegesen az a cél, hogy túlterheljék az ukrán légvédelmet. Miután ez sikerült, jönnek a precíziós rakéták, amelyeket viszont már katonai célpontok ellen indítanak” – figyelmezetett az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója. Ellenben az ukrán támadások az orosz kritikus infrastruktúrával szemben tavasszal indultak. Aztán amikor az érintette a nemzetközi energiapiacot, akkor kaptak egy jelzést az Egyesült Államoktól, hogy fejezzék be. „Leálltak vele, és most az elmúlt hetekben megint felpörgették ezeket. De nem tekinteném válasznak az orosz támadásokkal szemben, mivel azok már hosszú hónapok óta folytatódnak” – hangoztatta Bendarzsevszkij Anton.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Kettészakadt a magyar atlétika” – Tajti-Márton Anita új emberként a fejlődő magyar atlétika élén

„Kettészakadt a magyar atlétika” – Tajti-Márton Anita új emberként a fejlődő magyar atlétika élén

A Magyar Atlétikai Szövetség rendkívüli tisztújító közgyűlésén az olimpiai bronzérmes és fedettpályás világbajnok súlylökő Tajti-Márton Anitát választották meg a szervezet új elnökének, aki 38 szavazatot kapott, míg ellenfele Kovács Zoltán, a MATE-GEAC eddigi szakosztályvezetője 27-et. Tajti-Márton Anita az InfoRádióban azt mondta, reméli, sikerül a kettészakadt atlétatársadalmat egyesíteni. Teljes körű átvilágítás jön a sportági szövetségben, új szakmai program is készül.

Nem kevesebb mint negyven napirendi pont a kormányülésen

Köztük az önálló Országos Környezetvédelmi Főhatóság létrehozása, a korábban beharangozott szigorítások a környezetvédelmi szankcióknál, illetve egy eddig nem látott mértékű országos fásítási program is – közölte a miniszterelnök a Facebook-oldalán közzétett videójában. A szerdai napon ül a kormány.
inforadio
ARÉNA
2026.09.02. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×