Infostart.hu
eur:
385.9
usd:
331.99
bux:
121719.83
2026. január 19. hétfő Márió, Sára
Iráni ballisztikus rakéta Jeruzsálem felett 2025. június 24-én pirkadatkor. Irán hajnalban két órán át indított rakétákat Izrael több térségébe, miután Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy ezen a napon reggel hét órakor tűzszünet lép életbe Irán és Izrael között.
Nyitókép: MTI/EPA/Abir Szultan

Kis-Benedek József: az örök béke nem fog bekövetkezni a Közel-Keleten, ebben a tévhitben senki ne ringassa magát

Most csak Iránon múlik, hogy a 12 napos háború valóban véget ér-e. Nagy béke hirtelen nem lesz,, de tűzszüneti megállapodás lehet, ez érdeke valamennyi országnak – mondta az InfoRádióban Benedek József biztonságpolitikai szakértő, címzetes egyetemi tanár, az MTA doktora.

Izrael újabb csapásokat mért Iránra, Irán a vasárnapi amerikai támadásra válaszul katari és iraki amerikai bázisokat lőtt, nem túl eredményesen, majd Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy szerinte Izrael és Irán teljes tűzszünetről állapodott meg, ami lezárja az általa 12 naposnak nevezett háborút.

Kis-Benedek József az InfoRádióban emlékeztetett, hogy az amerikai vezetés már korábban kijelentette, hogy nem akar hosszú háborút, és Izrael is hasonló állásponton volt, mert „ez a 12 nap is nagyon sok pénzbe, rengeteg áldozatba került”. A biztonságpolitikai szakértő kiemelte, Donald Trump jelezte, az Egyesült Államok elérte a célját, miközben az amerikai bázisok ellen intézett iráni ellencsapás. nem okozott jelentős károkat.

„A politika az elég világosan kitűzte azt a célt, hogy meg kell semmisíteni az atomlétesítményeket, vagy legalábbis belátható időn belül Irán ne tehessen szert atomfegyverre. Szerintem ezt a célt elérte, és az Egyesült Államok elnöke kifejezetten az eszkaláció ellen van, és ezért próbál közvetíteni” – vélekedett az MTA doktora, de hozzátette, azt nem leehet tudni, hogy a fegyvernyugvás mennyire lesz tartós. Szerinte Iránnak sem érdeke, hogy még nagyobb csapásokat mérjenek az országra, ezért kénytelen lesz elfogadni ezt a helyzetet.

Az amerikai lépést Kis-Benedek József szerint segíthette, hogy a katari amerikai bázis ellen intézett iráni támadás nem volt túl intenzív, noha nagy volt a célpont, az amerikai központi parancsnokság közel-keleti légibázisa, ahol több nyolcezer katona tevékenykedik, és ezért komolyan felkészültek a megvédésére, bevetették a légvédelmi rendszereket.

„Most csak Iránon múlik, hogy a 12 napos háború véget ér-e. Nyilván nagy béke hirtelen nem lesz, egyik percről a másikra ezt nem lehet megteremteni, de tűzszüneti megállapodást tudnak kötni, és az intenzívebb harcok, komolyabb csapások véget érnek. Ez szerintem érdeke valamennyi országnak” – mondta a szakértő.

A felvetésre, hogy a békés rendezés érdeke Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek, aki addig élvezi biztosan a lakosság támogatását, amíg háborús helyzet van, Kis-Benedek József azt mondta, Izraelnek így is marad feladata, hiszen folytatódik a támadás a Hezbollah, a Hamász vagy a hútik ellen. Szerinte most ismét a Hamász lesz a fő célpont, és a felszámolása mellett feladat még a túszok kiszabadítása is.

„Netanjahunak nem érdeke az, hogy béke legyen, de ennél sokkal fontosabb érdeke Izrael államnak az, hogy Iránnak ne legyen képessége az atomfegyver előállítására” – mondta Kis-Benedek József, és hozzátette, még kérdéses, hogy a dúsított uránnal mi történt Iránban, de ennek sorsáról is lehet rendelkezni egy tűzszüneti megállapodásban.

Donald Trump határozottan bejelentette, hogy a 12 napos háborúnak vége, és a szakértő szerint most csak a másik két félen múlik ennek betartása, a térségben most más állam aligha kezd fegyveres akcióba.

„Az örök béke nem fog bekövetkezni a Közel-Keleten, ebben a tévhitben senki ne ringassa magát,

és nyilván Iránban is vannak olyan erők, amelyek azt szeretnék, hogy folytatódjon az atomprogram, de egyelőre a harcok elcsendesednek” – összegzett a biztonságpolitikai szakértő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
NIS – Hortay Olivér: az olajpiacon is felértékelődhet Magyarország pozíciója

NIS – Hortay Olivér: az olajpiacon is felértékelődhet Magyarország pozíciója

Közel két hónapos szünetet követően vasárnap újrakezdte a termelést a pancsovai kőolajfinomító. A hír azért is érdekes, mert a hírek szerint ebben nagy érdekeltsége lehet a magyar olajtársaságnak is, sőt, Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter nyilatkozatai alapján okkal számíthatunk arra, hogy a Mol többségi tulajdonrészt vásárol a Szerbiai Kőolajipari Vállalatban (NIS). Ennek részleteiről Hortay Olivért, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia és klímapolitikai üzletágának vezetőjét kérdeztük.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Grönland miatt fenyegetőzik Trump, nagy reakciók a tőzsdéken

Grönland miatt fenyegetőzik Trump, nagy reakciók a tőzsdéken

Jelentős esésekkel indul a nap az európai tőzsdéken, miután hétvégén Donald Trump vámokkal fenyegette meg azokat az európai országokat, amelyek az útjába állnak Grönland megszerzésében. A német és a francia tőzsde 1 százalék feletti csökkenéssel nyitott és az ázsiai részvénypiacokon is többségében eséseket látni, itt egy kínai GDP-adat is mozgatta a hangulatot. A kockázatkerülés érződik a nyersanyagpiacokon és a kriptovalutáknál is, az arany és az ezüst új csúcsra ment, a bitcoin és az ether viszont jelentősebb esést mutat. Az amerikai tőzsdéken ma nincs kereskedés Martin Luther King napja miatt, így innen nem érkezik ma iránymutatás. A héten a viág szeme Davoson van, ma kezdődik a Világgazdasági Fórum.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×