Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.83
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Budapest, 2021. július 27.Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara az egyetem legrégebbi folyamatosan működő egyetemi kara a fővárosban a Múzeum körút 4. szám alatt.  AZ ELTE-BTK-t Pázmány Péter, Esztergom bíboros érseke, alapította 1635-ben. Az épület 1880–1883 között épült Steindl Imre és Wéber Antal tervei alapján, neoreneszánsz stílusban. Homlokzaton lévő két timpanonban lévő szoborcsoportot - állat- és ásványtan témákat - Fessler Leó készítette (1885).
Nyitókép: MTVA/Bizományosi: Branstetter Sándor

Jakab Roland: a négy kutatóközpont átadása után is egységes marad a HUN-REN

A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat irányítótestülete pénteken megszavazta, hogy négy kutatóközpont az ELTE-hez kerül, ezután a testület három tagja lemondott, de Jakab Roland, a kutatási hálózat vezérigazgatója szerint fontos garanciákkal engedték át az intézményeket, és a hálózat egysége változatlan marad.

Pénteken a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat irányítótestületének döntése értelmében négy kutatóközpont, a Bölcsészettudományi, a Nyelvtudományi, a Társadalomtudományi, valamint a Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont egységes szerkezetben, teljes intézeti struktúrával és munkatársi állománnyal átkerül az ELTE szervezetébe – mondta az InfoRádióban Jakab Roland, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat vezérigazgatója.

„A HUN-REN irányító testülete nehéz, de stratégiai jelentőségű döntést hozott: a tagok 6:2 arányban szavazták meg, hogy négy humántudományi kutatóközpont átkerüljön az Eötvös Loránd Tudományegyetem szervezetébe. A HUN-REN 14 kutatóközponttal, a hálózat által támogatott kutatócsoportok irodáival és a HUN-REN központjával megbonthatatlan egységben, megerősítve és fókuszáltan működik tovább” – foglalta össze a vezérigazgató.

Jakab Roland elmondta: a kutatási hálózat irányítótestületének ülésén Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke leszögezte, hogy a döntés nem indíthat meg egy olyan folyamatot, melynek során az egyetemek „vérszemet kapnak”, és bejelentkeznek egyes természettudományos központok és intézetek átvételére. Megerősítette, hogy ez nem következhet be, a természettudományos központok egysége, ahogyan ezt a bölcsészet- és társadalomtudományok központok esetén az ELTE is garantálja, megbonthatatlan.

A vezérigazgató kitért a testület döntésének személy következményeire is. Mint elmondta, a HUN-REN irányításán belül minden döntést szakmai viták, érvelések előznek meg, és nehéz döntések esetén természetes, hogy vannak reakciók.

„A mostani lépést követően három irányítótestületi tag lemondott a tagságáról, az ő döntésüket tiszteletben tartjuk és köszönjük az eddigi munkájukat”

– mondta Jakab Roland, és hozzátette, az ELTE ügyében hozott döntés 6:2-es szavazati aránya nem megosztottságot, hanem felelős döntéshozatalt tükröz.

A kutatási hálózat vezérigazgatója arról is beszélt, hogy a HUN-REN vezetése 7+1 garancia teljesüléséhez kötötte a humán kutatóközpontok átadását az ELTE részére:

  • a kutatóközpontok mindegyike külön-külön,
  • közvetlen rektori irányítás alá tartozó jogi személyiséggel,
  • elkülönült költségvetési kerettel,
  • gazdasági szervezettel rendelkező szervezeti egységként,
  • teljes intézetükkel,
  • szervezeti egységükkel,
  • kutatócsoportjukkal és teljes munkavállalói állományukkal olvadnak be az ELTE szervezetébe.

Szervezeti önállóságukat, közfeladataikat megőrizve, a jelenlegi központok általános jogutódaként teszik mindezt, az ELTE nevét viselve – tette hozzá a kutatási hálózat vezérigazgatója.

Az Index írt arról, hogy az ELTE vezetése levélben fordult a HUN-REN magyar kutatási hálózathoz és jelezte, hogy magasabb stratégiai szintre kívánja emelni a kutatási és innovációs együttműködést, és kezdeményezte, hogy a jövőben négy kutatóközpont az ELTE részeként működjön tovább.

Eközben a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének dolgozói fórumán csütörtökön úgy döntöttek, hogy a kutatóközpontok ELTE-hez kerülése miatt pénteken demonstrációt tartanak a HUN-REN Alkotmány utcai székháza előtt. A pénteki tüntetésen átadták tiltakozó petíciójukat, amelyet a kutatási hálózat vezetésének és Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszternek címeztek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×