„Az ELTE 2025. július 7-én tartandó rendkívüli szenátusi ülésére benyújtott előterjesztések törvénybe ütköznek. Orbán Viktor 2025. június 24-én kiadott kormányhatározatai a HUN-REN kutatóhálózat felosztásáról és a kutatóközpontoknak az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez (ELTE) csatolásáról ugyancsak súlyosan jogellenesek” – írja közleményében az Akadémiai Dolgozók Fóruma.

A szervezet szerint Hankó Balázs miniszter nem hozhatja létre a kutatóhálózatot a négy bölcsészet- és társadalomtudományi kutatóközpont húsz intézete nélkül, továbbá Darázs Lénárd, az ELTE még hivatalban nem lévő rektorának felajánlása és Gulyás Balázsnak, a HUN-REN elnökének, valamint a HUN-REN Irányító Testületének döntése szintén törvénybe ütközik. „A példátlan eljárás azt mutatja, hogy

a miniszterelnök a kétharmados parlamenti többség és a veszélyhelyzeten alapuló felhatalmazási törvények segítségével is képtelen kormányozni.

Mindez azonban nem menti fel a felelősség alól az ELTE vezetőit, akik segédkezet nyújtanak ebben a nyilvánvalóan jogellenes folyamatban” – írja közleményében a szervezet.

A július 7-én délután tartandó szenátusi ülésére Darázs Lénárd mint általános rektorhelyettes, Scheuer Gyula mint a kormány érdekeit képviselő kancellár, valamint Rikker Emília igazgatási vezető olyan előterjesztéseket nyújtott be, amelyek szerint ELTE Humántudományi Kutatóközpont, ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpont, ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont és ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont néven négy szervezeti egység jönne létre a rektor közvetlen irányítása alatt. A kutatóközpontok gazdasági vezetőit a kancellár alá rendelnék. Az ELTE létszáma egynegyedével nőne, a mintegy

1200 új dolgozó azonban az egyetem másodrangú polgárává válna, arányos szenátusi képviselet és közalkalmazotti jogviszony nélkül.

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma úgy véli, az előterjesztés és a kormányhatározatok szétválasztanák a kutatóhálózat két nagy területét, a természet- és humántudományokat, és az így létrejövő csonka kutatóhálózat képtelen lenne azon céljainak ellátására, amelyekre a törvény szerint közfeladatait szervezi.

„A magyar jogállamiságnak az elmúlt 15 évben jelentkező jelentős problémáival összevetve is egészen abszurd az a megoldás, hogy a kormányfő részben kormányhatározatok útján, részben egyetemi vezetőknek adott informális utasítással, az egyetemi autonómia intézményeivel visszaélve, az egyetem legfőbb döntéshozó szervére nyomást gyakorolva írjon felül hatályos törvényeket. Az Akadémiai Dolgozók Fóruma ugyan mindig is ellenezte az új HUN-REN törvényt, amely, bár kikerült belőle az alapítvány szó, a kutatóhálózatot lényegében az alapítványi egyetemek mintájára alakítja át és privatizálja” – írja a közleményben az ADF, hozzátéve, hogy az egész magyar államszervezet működése szempontjából döbbenetesnek találja, hogy a miniszterelnök szerint még ezeket a törvényeket sem kell betartani.

Az ADF szerint ha a beolvasztás mégis megvalósulna a jelenlegi körülmények között, akkor mindent meg fognak tenni azért, hogy az odacsatolt 1200 dolgozó „arányos képviseletet” kapjon a szenátusban, „mind szervezeti, mind munkavállalói szinten. Ha az ELTE létszáma a negyedével nő, akkor ennek a növekedésnek szenátusi képviseletben is meg kell jelennie.”

Az akadémiai dolgozók követelni fogják a belső autonómia szerveinek kialakítását kari tanácsok mintájára.

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma értelmetlenséget is említ közleményében: ide sorolják azt is, mely szerint 2025. július 6-ig „véglegesített tartalmú szerződés születik" az ELTE és a HUN-REN között. Álláspontjuk szerint "téves az az elképzelés, hogy az ELTE a kutatóközpontok ingó és ingatlan javainak használatát ingyen megszerezhetné. Nem áll be jogutódlás a használati jogok tekintetében, azok ugyanis nem szerződésen, hanem törvényen alapulnak.”

A közlemény végén az akadémi adolgozói kijelentik, hogy ha az átalakítást sikerülne rákényszeríteni az érintett intézményekre, de „a politikai szerencse forgandósága folytán 2026-ban felállnak olyan hatóságok”, amelyektől a fenti kérdések pártatlan és teljes körű kivizsgálása elvárható, az Akadémiai Dolgozók Fóruma kezdeményezni fogja a vizsgálatok lefolytatását és a személyes felelősség megállapítását.

Zárásként megkérik a szenátus tagjait, hogy az egyetem vezető testületének "az egyetemi autonómia megőrzéséért elkötelezett tagjaiként ne adják a nevüket ehhez a súlyosan jogellenes lépéshez, és ne szavazzák meg a rektorhelyettes, a kancellár és az igazgatási vezető által benyújtott javaslatokat".