Infostart.hu
eur:
387.2
usd:
329.12
bux:
0
2025. december 29. hétfő Tamara, Tamás
Sós Endre, a Fővárosi Állat- és Növénykert természetvédelmi és állategészségügyi igazgatója az állatkertben tartott sajtótájékoztatón 2025. május 21-én. Bejelentették, hogy a Hortobágyról telepítenek vissza Przewalski-vadlovakat Kazahsztánba, az Altin Dala rezervátumba június folyamán.
Nyitókép: MTI/Kovács Attila

Eldőlt, ki vezeti a Fővárosi Állat- és Növénykertet

Sós Endrét választotta meg a Fővárosi Állat- és Növénykert új főigazgatójának a Fővárosi Közgyűlés, ezzel több mint öt évnyi szünet után ismét van kinevezett főigazgatója a városligeti intézménynek.

Az állatorvos végzettségű szakember 30 éve dolgozik a természetvédelem és az állatkerti vadállatorvoslás nemzetközi hírű szaktekintélyeként a budapesti állatkertben, 2023 óta pedig kinevezett főigazgató hiányában megbízott vezetőként irányította a városligeti intézményt - tudatta a Fővárosi Állat- és Növénykert csütörtökön.

Sós Endre 1971-ben született Budapesten. 1995-ben szerzett állatorvos-doktori végzettséget az Állatorvostudományi Egyetemen. 2006-ban kisállatgyógyász szakállatorvos másoddiplomát, 2008-ban pedig egzotikus állatgyógyász szakállatorvos másoddiplomát szerzett a Szent István Egyetem Állatorvostudományi Karán - olvasható a közleményben.

Mint írják, a szakember 2012-ben védte meg PhD értekezését a Nyugat-Magyarországi Egyetemen, majd ugyanabban az évben megszerezte az Európai Állatgyógyászati Kollégium (ECZM) diplomáját is.

A tájékoztatás szerint Sós Endre 1995-ben lett a Fővárosi Állat- és Növénykert munkatársa mint állatorvos. 2003-ban a városligeti intézmény vezető állatorvosává, valamint az Állategészségügyi és Természetvédelmi Osztály vezetőjévé nevezték ki. 2017 óta az állatkert természetvédelmi és állategészségügyi igazgatója.

Megközelítőleg harminc évnyi munkaviszonyával a városligeti intézmény egyik legrégebbi munkatársa. Bár főigazgatóvá most nevezték ki, 2023 óta a szakember látta el az Állatkertben az intézményvezetői teendőket - áll a közleményben.

Vezető állatorvosként aktív részese és a magyar szakemberek vezetője volt abban a nemzetközi kutatócsoportban, amelynek munkája nyomán a világon először, illetve másodszor született orrszarvú mesterséges termékenyítésből.

Állatkerti állatorvosként és természetvédelmi szakemberként tanácsadói tevékenységet folytatott több hazai és külföldi állatkertben, többek között Szlovákiában, Csehországban és Törökországban is.

Sós Endre az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségében (EAZA) több munkacsoportban tevékenykedik állatorvosi tanácsadóként, például az elefántokkal, a Przewalski-vadlovakkal és a vörös pandákkal kapcsolatban. A szövetség emellett két tagjelölt állatkert (Belgrád és Nagyszeben) mentorálásával is megbízta.

A Magyar Állatkertek és Akváriumok Szövetségében (MÁASz) 2016-tól 2021-ig titkárként, 2021 óta a szövetség alelnökeként dolgozik. A Magyar Vad- és Állatkerti Állatok Társaságában (MVÁÁT) 2008-tól 2018-ig az elnöki, 2018-tól 2023-ig az alelnöki feladatokat látta el. Az Európai Állatkerti és Vadállatorvosok Szövetségében (EAZVW) 2018-tól 2020-ig alelnökeként, 2021-től 2022-ig a szervezet elnökeként, majd 2023-tól 2024-ig az elnöki testület tagjaként tevékenykedett.

Az amerikai kiadású Journal of Zoo and Wildlife Medicine című, állatkerti és vadállatorvoslással foglalkozó szakfolyóirat társszerkesztője.

Kiterjedt oktatói tevékenységet is folytat: rendszeresen tart előadásokat magyar és angol nyelven hazai és nemzetközi konferenciákon, továbbképzéseken, egyetemeken a világ minden táján. Az Állatorvostudományi Egyetemen 2006 óta oktat, valamint tanszékvezetője az egyetem kihelyezett Állatkerti Tanszékének. Az Állatorvostudományi Egyetem egyetemi docense - hangsúlyozták a közleményben.

Mint írják, a munkásságát 2007-ben Pro Natura emlékplakettel ismerte el környezetvédelmi- és vízügyi miniszter, 2023-ban pedig az igazságügyi miniszter által adományozott, Az év állatvédő állatkerti szakembere cím díjazottja lett.

Címlapról ajánljuk
Keleti nyitás és az uniós függőség csökkentése – a magyar külpolitika irányai az elmúlt 15 évben

Keleti nyitás és az uniós függőség csökkentése – a magyar külpolitika irányai az elmúlt 15 évben

A magyar külgazdaság törekvései 2010 óta két fő csapásvonal mentén haladtak: egyrészt a korábbi, főként nyugat-európai és amerikai kapcsolatok stabil fenntartása és fejlesztése volt napirenden, másrészt olyan új partnerségek kialakítása a Közel-Keleten és Ázsiában, amelyek hozzájárulhatnak a magyar külkereskedelem diverzifikációjához – mondta az InfoRádióban Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője.

Donald Trump Kijevbe is kész elutazni a béke érdekében

Donald Trump szerint a kelet-ukrajnai Donbasz régió kérdésében „is sikerült közelebb kerülni az egyetértéshez”. Az amerikai elnök Volodimir Zelenszkijjel tárgyalt Floridában. Az ukrán elnök szerint a 20 pontra szűkített béketervezetről „90 százalékban sikerült megállapodni”. Egy végleges békemegállapodás Trump szerint „néhány héten belül” létrejöhet, de az sem zárható ki, hogy meghiúsul az egyezség.
Az év vége is tartogat még bőven izgalmakat a tőzsdéken

Az év vége is tartogat még bőven izgalmakat a tőzsdéken

Az ázsiai tőzsdéken ma reggel kisebb esés figyelhető meg, Európában pedig óvatos emelkedést láthatunk majd. A nemesfém piacra is nagyon érdemes figyelni az év utolsó napjaiban, ugyanis az ezüst és az arany árfolyama is új történelmi csúcsot döntött az éjjeli órákban, ezt követően azonban egy nagyobb, főként negatív irányú csapkodás vette kezdetét. Gazdasági események szempontjából nem várhatóak nagy izgalmak, a potenciális ukrajnai békével kapcsolatos hírek azonban hozhatnak mozgásokat a piacokra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×