Infostart.hu
eur:
388.57
usd:
334.3
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia
Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke beszél az érdekvédők Állj ki magadért és állj le 5 percre január 31-én! címmel megrendezett közös sajtótájékoztatóján a Belügyminisztérium épületénél  2023. január 31-én. Boros Péterné bejelentette, hogy tizenharmadik havi juttatást és további bérfejlesztést követelnek a közszolgálatban dolgozó szakszervezetek.MTI/Balogh Zoltán
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Felszólítást kapott a kormány – íme, a követelések

A köztisztviselők keresetének megduplázását követeli a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ).

Boros Péterné, a szervezet elnöke Szigetszentmiklóson közölte: húsz önkormányzati hivatalban, köztük a szigetszentmiklósiban is sztrájkolnak a köztisztviselők az elégtelen kormányzati forrás és az állami megbecsülés hiánya miatt. Hozzátette: megmozdulásuk nem országos sztrájk.

A szakszervezet elnöke kiemelte: követelik a 2008 óta változatlan 38 650 forintos illetményalap legalább 80 ezer forintra emelésének törvénybe iktatását, valamint azt, hogy az összeget az önkormányzatok kapják meg a központi költségvetésből.

Követelik azt is, hogy állítsák vissza a köztisztviselői életpályát és a valós előmeneteli lehetőséget, továbbá biztosítsák a bérek évenkénti automatikus emelését az infláció mértékéhez vagy az előző évi nemzetgazdasági átlagkereset növekedéséhez igazodóan.

Követeléseik közt szerepel még: a jegyzőkre vonatkozó alapilletmény szorzóit úgy módosítsák, hogy keresetük igazodjon a polgármesteri illetményhez, a bértáblákat pedig egészítsék ki két magasabb fokozattal. Továbbá vezessék be a diplomás bérminimumot, hogy néhány éven belül elérhető legyen az átlagos egymillió forintos bér – jegyezte meg

Boros Péterné úgy fogalmazott:

felszólítják a kormányt, hogy biztosítsa a tisztességes megélhetést a köztisztviselőknek és a kormánytisztviselőknek.

A szakszervezet elnöke szerint a kormány minden szinten bojkottálja az egyeztetést, a közigazgatási dolgozók béremeléséről egyáltalán nem akar tárgyalni. A kormánytisztviselők esetében az MKKSZ jogerős bírósági végzésre vár azért, hogy a sztrájk napját ki tudják jelölni – hangsúlyozta.

Nagy János (Egységben a Városért), Szigetszentmiklós polgármestere a sajtótájékoztatón azt mondta: bár az önkormányzatoknak lehetőségük van magasabb illetményalap megállapítására, de ezt a településeknek ki is kellene gazdálkodniuk. Bár Szigetszentmiklós egy „relatív gazdag” település, mégis „az alacsony illetményalapnak és az önkormányzatok elleni állami sarcoknak köszönhetően” a bérek emelése komoly nehézséget okoz – fogalmazott. Ezért azt követeli, hogy a kormány azonnal kezdje meg a tárgyalásokat a szakszervezettel, és biztosítson tényleges béremelést az illetményalap megemelésével, állami finanszírozással.

Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) országos választmányi elnöke szerint a köztisztviselők a pedagógusokhoz hasonlóan nehezen tudnak sztrájkba lépni. Jelezte: szolidárisak a sztrájkoló köztisztviselőkkel, és felidézte, hogy 2019-ben szolidaritási sztrájkkal csatlakozott a PDSZ az MKKSZ megmozdulásához.

Király András, a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete (HVDSZ) 2000 elnöke azt üzente: a sztrájk alapvető munkavállalói jog, azt senki nem korlátozhatja, senki nem tilthatja.

Címlapról ajánljuk

Elemző: 700 forintos benzinár is jöhet az iráni háború miatt

Az iráni háborús helyzet hatására emelkedésnek indult a nyersolaj és a földgáz ára. Ha a konfliktus elhúzódik, akkor tartósan magas maradhat az árszint. Ez a tényező, valamint a forint gyengülése és a dollár erősödése azt okozhatja, hogy itthon jelentősen emelkedhetnek a következő hetekben az üzemanyagárak – mondta az InfoRádióban Mohos Kristóf, a Portfolio elemzője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Trump hallani sem akar tárgyalásról, Amerika már a győzelemre készül, Irán mindennél durvább támadással fenyeget – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Trump hallani sem akar tárgyalásról, Amerika már a győzelemre készül, Irán mindennél durvább támadással fenyeget – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Este Donald Trump amerikai elnök bejelentette: "katonailag eléggé legyőzték" Iránt, szerinte Teherán hamarosan megadja magát. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×