Infostart.hu
eur:
353.18
usd:
309.26
bux:
143297.91
2026. július 6. hétfő Csaba
Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke beszél az érdekvédők Állj ki magadért és állj le 5 percre január 31-én! címmel megrendezett közös sajtótájékoztatóján a Belügyminisztérium épületénél  2023. január 31-én. Boros Péterné bejelentette, hogy tizenharmadik havi juttatást és további bérfejlesztést követelnek a közszolgálatban dolgozó szakszervezetek.MTI/Balogh Zoltán
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Felszólítást kapott a kormány – íme, a követelések

A köztisztviselők keresetének megduplázását követeli a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ).

Boros Péterné, a szervezet elnöke Szigetszentmiklóson közölte: húsz önkormányzati hivatalban, köztük a szigetszentmiklósiban is sztrájkolnak a köztisztviselők az elégtelen kormányzati forrás és az állami megbecsülés hiánya miatt. Hozzátette: megmozdulásuk nem országos sztrájk.

A szakszervezet elnöke kiemelte: követelik a 2008 óta változatlan 38 650 forintos illetményalap legalább 80 ezer forintra emelésének törvénybe iktatását, valamint azt, hogy az összeget az önkormányzatok kapják meg a központi költségvetésből.

Követelik azt is, hogy állítsák vissza a köztisztviselői életpályát és a valós előmeneteli lehetőséget, továbbá biztosítsák a bérek évenkénti automatikus emelését az infláció mértékéhez vagy az előző évi nemzetgazdasági átlagkereset növekedéséhez igazodóan.

Követeléseik közt szerepel még: a jegyzőkre vonatkozó alapilletmény szorzóit úgy módosítsák, hogy keresetük igazodjon a polgármesteri illetményhez, a bértáblákat pedig egészítsék ki két magasabb fokozattal. Továbbá vezessék be a diplomás bérminimumot, hogy néhány éven belül elérhető legyen az átlagos egymillió forintos bér – jegyezte meg

Boros Péterné úgy fogalmazott:

felszólítják a kormányt, hogy biztosítsa a tisztességes megélhetést a köztisztviselőknek és a kormánytisztviselőknek.

A szakszervezet elnöke szerint a kormány minden szinten bojkottálja az egyeztetést, a közigazgatási dolgozók béremeléséről egyáltalán nem akar tárgyalni. A kormánytisztviselők esetében az MKKSZ jogerős bírósági végzésre vár azért, hogy a sztrájk napját ki tudják jelölni – hangsúlyozta.

Nagy János (Egységben a Városért), Szigetszentmiklós polgármestere a sajtótájékoztatón azt mondta: bár az önkormányzatoknak lehetőségük van magasabb illetményalap megállapítására, de ezt a településeknek ki is kellene gazdálkodniuk. Bár Szigetszentmiklós egy „relatív gazdag” település, mégis „az alacsony illetményalapnak és az önkormányzatok elleni állami sarcoknak köszönhetően” a bérek emelése komoly nehézséget okoz – fogalmazott. Ezért azt követeli, hogy a kormány azonnal kezdje meg a tárgyalásokat a szakszervezettel, és biztosítson tényleges béremelést az illetményalap megemelésével, állami finanszírozással.

Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) országos választmányi elnöke szerint a köztisztviselők a pedagógusokhoz hasonlóan nehezen tudnak sztrájkba lépni. Jelezte: szolidárisak a sztrájkoló köztisztviselőkkel, és felidézte, hogy 2019-ben szolidaritási sztrájkkal csatlakozott a PDSZ az MKKSZ megmozdulásához.

Király András, a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete (HVDSZ) 2000 elnöke azt üzente: a sztrájk alapvető munkavállalói jog, azt senki nem korlátozhatja, senki nem tilthatja.

Címlapról ajánljuk
Korlátozni kéne a gyerekeknek az e-rollerezést és a trambulint – Kemény szavak az Arénában Velkey György Jánostól

Korlátozni kéne a gyerekeknek az e-rollerezést és a trambulint – Kemény szavak az Arénában Velkey György Jánostól

Naponta 5-10 olyan gyereket hoznak be a Bethesda Kórház ügyeletére, aki e-rollerezés közben sérült meg – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában az intézmény főigazgatója. Velkey György János gyermekgyógyász szerint a 14 évesnél fiatalabbak számára az új KRESZ-ben meg kellene tiltani az elektromos rollerek használatát. Tapasztalatai alapján 6 éves koring trambulinozni sem kéne.

Az időskor alkonya – 15-20 ezer hely hiányzik a rendszerből, későn döntenek a családok az otthon mellett

Az Irmák Nonprofit Kft. és az Europion közös felmérése szerint a magyar idősek többségét a betegségek, a demencia, valamint a pénzügyi gondok foglalkoztatják, ugyanakkor az idősödő lakosság 39 százaléka nem tervez idősek otthonába költözni. Szebenszki Balázs, a 25 éve időselhelyezéssel foglalkozó, több otthont is üzemeltető Irmák Nonprofit Kft. cégvezetője az InfoRádió kérdéseire válaszolt.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×