Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke beszél az érdekvédők Állj ki magadért és állj le 5 percre január 31-én! címmel megrendezett közös sajtótájékoztatóján a Belügyminisztérium épületénél  2023. január 31-én. Boros Péterné bejelentette, hogy tizenharmadik havi juttatást és további bérfejlesztést követelnek a közszolgálatban dolgozó szakszervezetek.MTI/Balogh Zoltán
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Felszólítást kapott a kormány – íme, a követelések

A köztisztviselők keresetének megduplázását követeli a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ).

Boros Péterné, a szervezet elnöke Szigetszentmiklóson közölte: húsz önkormányzati hivatalban, köztük a szigetszentmiklósiban is sztrájkolnak a köztisztviselők az elégtelen kormányzati forrás és az állami megbecsülés hiánya miatt. Hozzátette: megmozdulásuk nem országos sztrájk.

A szakszervezet elnöke kiemelte: követelik a 2008 óta változatlan 38 650 forintos illetményalap legalább 80 ezer forintra emelésének törvénybe iktatását, valamint azt, hogy az összeget az önkormányzatok kapják meg a központi költségvetésből.

Követelik azt is, hogy állítsák vissza a köztisztviselői életpályát és a valós előmeneteli lehetőséget, továbbá biztosítsák a bérek évenkénti automatikus emelését az infláció mértékéhez vagy az előző évi nemzetgazdasági átlagkereset növekedéséhez igazodóan.

Követeléseik közt szerepel még: a jegyzőkre vonatkozó alapilletmény szorzóit úgy módosítsák, hogy keresetük igazodjon a polgármesteri illetményhez, a bértáblákat pedig egészítsék ki két magasabb fokozattal. Továbbá vezessék be a diplomás bérminimumot, hogy néhány éven belül elérhető legyen az átlagos egymillió forintos bér – jegyezte meg

Boros Péterné úgy fogalmazott:

felszólítják a kormányt, hogy biztosítsa a tisztességes megélhetést a köztisztviselőknek és a kormánytisztviselőknek.

A szakszervezet elnöke szerint a kormány minden szinten bojkottálja az egyeztetést, a közigazgatási dolgozók béremeléséről egyáltalán nem akar tárgyalni. A kormánytisztviselők esetében az MKKSZ jogerős bírósági végzésre vár azért, hogy a sztrájk napját ki tudják jelölni – hangsúlyozta.

Nagy János (Egységben a Városért), Szigetszentmiklós polgármestere a sajtótájékoztatón azt mondta: bár az önkormányzatoknak lehetőségük van magasabb illetményalap megállapítására, de ezt a településeknek ki is kellene gazdálkodniuk. Bár Szigetszentmiklós egy „relatív gazdag” település, mégis „az alacsony illetményalapnak és az önkormányzatok elleni állami sarcoknak köszönhetően” a bérek emelése komoly nehézséget okoz – fogalmazott. Ezért azt követeli, hogy a kormány azonnal kezdje meg a tárgyalásokat a szakszervezettel, és biztosítson tényleges béremelést az illetményalap megemelésével, állami finanszírozással.

Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) országos választmányi elnöke szerint a köztisztviselők a pedagógusokhoz hasonlóan nehezen tudnak sztrájkba lépni. Jelezte: szolidárisak a sztrájkoló köztisztviselőkkel, és felidézte, hogy 2019-ben szolidaritási sztrájkkal csatlakozott a PDSZ az MKKSZ megmozdulásához.

Király András, a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete (HVDSZ) 2000 elnöke azt üzente: a sztrájk alapvető munkavállalói jog, azt senki nem korlátozhatja, senki nem tilthatja.

Címlapról ajánljuk
A franciák nagy nehezen lebirkózták Paraguayt, és a legjobb 8 közé jutottak a labdarúgó-világbajnokságon

A franciák nagy nehezen lebirkózták Paraguayt, és a legjobb 8 közé jutottak a labdarúgó-világbajnokságon

A németeket tizenegyesekkel kiejtő Paraguay remekül védekezett a francia szupersztárok ellen is, akik csak Mbappé 70. percben lőtt büntetőjével tudták feltörni a védelmet, ezzel 1-0-ra győztek a labdarúgó-vb nyolcaddöntőjében. Mbappé ezzel utolérte Messit és hétgólos, a franciák a Kanadát 3-0-ra legyőző Marokkóval játszanak a négy közé jutásért.

Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Magyar Péter miniszterelnök videón és 12 pontban tette közzé a módosítások részleteit. Kevesebb sarkalatos törvény lesz, az országgyűlési képviselők mandátumát három ciklusra (12 évre) korlátozzák. A mai képviselők mandátumát ez nem érinti, de a következő választásoktól alkalmazandó lesz. Mennek a vármegyék és a főispánok.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

A magyar háztartások a kiugróan magas infláció időszakában is meglepően nagy mennyiségű készpénzt halmoztak fel otthonaikban, dacolva a közgazdasági racionalitással. A Magyar Nemzeti Bank kutatásai szerint a lakosság a készpénzt elsősorban nem vásárlásra, hanem azonnal hozzáférhető biztonsági tartalékként tartja magánál, és a biztonságérzet kedvéért tudatosan lemond a lehetséges hozamokról. A jelenség mögött a gazdasági bizonytalanságtól való félelem, az állásvesztéstől való szorongás és a pénzügyi intézményekkel szembeni bizalmatlanság áll, amelyek a pandémia és az orosz–ukrán háború óta tartósan magasak. A készpénzállomány érdemi csökkentéséhez nem elegendő a pénzügyi edukáció: az intézményi bizalom erősítésére és a gazdasági kiszámíthatóság javítására is szükség lenne.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×