Az európai uniós ügyekért felelős miniszter úgy fogalmazott: 2024 intézményi és politikai szempontból is az átmenet éve volt Európában. Az átmenet lehetőséget ad a változásra, a magyar kormánynak pedig az a legfontosabb politikai célkitűzése, hogy ennek a változásnak a hangja legyen – mondta.

Bóka János értékelése szerint azért van szükség változásra, mert az Európai Unió (EU) nem képes szavatolni Európa és közvetlen szomszédságának biztonságát. Az EU nem volt képes valódi stratégiát kialakítani az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban, csak sodródott az eseményekkel, miközben erőforrásainak egyre jelentősebb hányadát költi erre a konfliktusra – mutatott rá. Megjegyezte: ez elvitte a fókuszt az emberek mindennapjait befolyásoló fontos témákról.

Bóka János kiemelte: az EU már nem képes szavatolni Európa jólétét sem. Az európai gazdasági szereplők olyan túlszabályozással és adminisztrációs terhekkel küzdenek, ami versenyhátrányba taszítja őket – fűzte hozzá.

Mint mondta, az európai cégek kétszer-háromszor magasabb villamosenergia-árat és négyszer-ötször magasabb földgázárat fizetnek, mint a versenytársaik. Így nem beszélhetünk valódi globális versenyképességről – állapította meg a miniszter, aki kijelentette: Európai Unió jelenleg történelmének legsúlyosabb válságával küzd.

Bóka János beszélt arról is, hogy Európa továbbra sem képes megállítani az illegális migrációt, sőt az utóbbi időszakban a legmagasabb migrációs számokkal szembesül.

A miniszter szerint 2024 fontos politikai tapasztalata volt az is, hogy az Európai Unió nem ad perspektívát a mezőgazdaságnak. Az adminisztrációs terhek, a felelőtlen piacnyitás következményei és a zöld átmenet jegyében rájuk kényszerített előírások versenyhátrányba hozzák a gazdálkodókat – magyarázta.

Bóka János rámutatott:

a felsorolt problémákkal bő egy évtizede küzd az EU, de nem találja a megoldást, ez pedig intézményi és személyi felelősségi kérdéseket is felvet.

Felidézte továbbá, hogy a nyári EP-választáson megmutatkozott a változás igénye, erősödtek a változást akaró pártok, a jelenlegi vezetőktől és intézményi struktúráktól ugyanakkor nem várható új irány. „Ezt a változást nekünk kell kikényszeríteni. Ha lehet, akkor az intézményekkel együttműködve, ha ez nem lehetséges, akkor az intézményekkel szemben is. Ezt a kormányzati magatartást nevezem én – jobb megfogalmazás hiányában – konstruktív ellenzéki magatartásnak” – fogalmazott.

Az uniós elnökségi feladatok kapcsán a miniszter közölte: a magyar elnökség tisztességes közvetítőként és a lojális együttműködés szellemiségében jár el az uniós intézmények és tagállamok felé. „Ezt visszafelé nem minden esetben tapasztaljuk” – fűzte hozzá.

Rögzítette továbbá, hogy a Budapesten elfogadott versenyképességi nyilatkozat „kiemelkedő elnökségi siker.” Úgy folytatta: a nyilatkozat állam- és kormányfői szinten ismeri el Európa versenyképességi hanyatlását. A nyilatkozat felhívja az EU intézményeit, hogy a versenyképességi kihívást állítsák tevékenységük középpontjába a következő években – magyarázta, hozzátéve: a dokumentum meghatároz olyan szakpolitikai területeket is, ahol érdemi előrelépést vár, ilyen például az európai védelmi ipar kérdése vagy a bank- és tőkepiaci unió. „Azt is várjuk az EB-től, hogy 2025 első félévében tegyen javaslatot intézkedésekre, amik az energiaárak mérséklését eredményezik” – jegyezte meg Bóka János.

Az Európai Bíróság Magyarországot elmarasztaló ítéletéről a miniszter úgy szólt: morálisan igazságtalannak és jogilag is aggályosnak tekinti az ítéletet. Megjegyezte továbbá: az ítélet végrehajtásáról folyamatosan tárgyal a bizottság illetékes tagjaival.

Az EU bővítéséről szólva rögzítette: a magyar kormány számára kiemelkedő jelentőségű a Nyugat-Balkán európai perspektívájának biztosítása.

Bóka János az uniós forrásokhoz való hozzáférés, illetve a jogállamisági eljárások kapcsán kiemelte: egyértelművé vált, hogy ezeket az eszközöket a politikai nyomásgyakorlás eszközeiként használja az EU, céljuk pedig a kormányváltás.

Ezek ellen az eljárások ellen politikai eszközökkel kell küzdeni – húzta alá, megjegyezve: a magyar kormány a fentiek ellenére konstruktívan kíván együttműködni az európai intézményekkel annak érdekében, hogy a magyar embereket megillető forrásokat minél nagyobb arányban le tudják hívni.