A folyamat azzal indult, hogy az Európai Unióban megalkották a jogállamisági kondicionalitási rendeletet, ami különböző politikai elvárásoktól tette függővé az uniós forrásokhoz való hozzájutást. Ezt követte 2022-ben az a határozat, amelynek a keretében felfüggesztették a Magyarországnak járó uniós források 55 százalékát. A határozat hatályba lépése után elkezdődött a hosszú huzavona a magyar kormány és Brüsszel között, aminek eredményeképpen a források egy jelentős részét feloldották, hiszen Magyarország számos olyan vállalást teljesített, ami ezt lehetővé tette – mondta Petri Bernadett az InfoRádióban. Brüsszel azonban újabb és újabb elvárásokat támasztott, és ennek a következménye, hogy most

patthelyzet alakult ki a forrásokkal kapcsolatosan, amelyet az új tárgyalások tudnak majd feloldani idén, ez hozhat változást, új lendületet ebben az ügyben

– vélekedett az uniós szakértő.

Mint mondta, nagyon komplex a feltételrendszer, 54 feltétel és 27 szupermérföldkő szerepel a teljes kohéziós forrásfelfüggesztési ügyben. Ezek úgynevezett horizontális feljogosító feltételek, amelyekkel kapcsolatosan vita van jelenleg a magyar kormány és az EU között, és ebbe tartoznak például olyan politikai kritériumok is, mint például a gyermekvédelmi törvény, amivel kapcsolatban Brüsszel számos jogállamisági kifogást támasztott, és egy per is folyamatban van.

Nem állítható tehát a szakértő szerint, hogy ez csak a modellváltó egyetemeknek az ügye. Az része ennek a csomagnak, ugyanakkor itt az igazságügyi rendszerrel kapcsolatos elvárások is voltak, ezeket is teljesítette a kormány, ahogy a közbeszerzéssel kapcsolatos elvárásokat is. Ezért

"kormányzati oldalról nem értelmezhető, hogy az Európai Unió mit kifogásol még, hiszen a 2022-es határozatban szereplő elvárásoknak a kormány minden szempontból eleget tett"

– hangsúlyozta a közvetlen uniós források felhasználásának koordinációjáért felelős miniszteri biztos.

Korábban 12 milliárd euróhoz már hozzájutott az ország. Most a teljes szóban forgó összeg hatmilliárd euró, abból egy egymilliárd euró körüli összeg kérdéses azért, mert december 31-ig lehetett lehívni ennek a kötelezettségvállalását, illetve teljesíteni azokat a feltételeket, amelyek a kötelezettségvállalással kapcsolatosak.

A miniszteri biztos azonban lát esélyt arra, hogy ez a pénz még megszerezhető. Véleménye szerint politikai és jogi útja is van annak, hogy valamilyen megállapodás jöjjön létre.

"A 2022-es határozatban 2024. december 31-e valóban határidőként jelent meg, de hogy ez mennyire jogvesztő határidő, az annyiban is kérdéses, hogy az Európai Bíróság előtt jogi úton még mindig érvényt lehet szerezni a magyar igényeknek. Gyakorlati szempontból pedig mivel az eddig lehívott források felhasználásában nagyon jól teljesít az ország, nem érezni az összeg hiányát. A politikai rendezés pedig azért releváns, mert új pénzügyi keret tárgyalási mechanizmusa indul el idén május-június környékén. Ekkor minden kormány kiteríti a lapjait a tekintetben, hogy milyen elvárásokat támaszt az új MFF-fel (az EU hosszú távú, hétéves költségvetésével) kapcsolatban.

Annak érdekében, hogy arról megállapodás születhessen, több mozgástér van a tárgyalásra"

– vázolta a magyar terveket a miniszteri biztos arra vonatkozóan, hogy esetleg politikai úton is nyomást gyakorolhatnak és a megegyezés felé terelhetik a visszatartott uniós pénzekkel kapcsolatos vitát.