A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Országgyűlés gazdasági bizottságának meghallgatásán először is az utóbbi évek súlyos kihívásaira emlékeztetett, rámutatva, hogy a status quo többször is a feje tetejére állt, s a világgazdaság súlypontja kelet felé tolódott, a beruházásokért pedig minden korábbinál élesebb verseny indult.

Veszélyesnek nevezte a világ ismételt blokkosodásának irányába mutató folyamatokat, s hangsúlyozta, hogy a tömbösödés élesen ellentétes lenne a magyar nemzeti érdekekkel, a kormány ezért ehelyett az összeköttetések, a konnektivitás erősítésére összpontosít.

Ennek kapcsán a gazdasági semlegesség stratégiáját méltatta, amelynek alapján Magyarország a keleti és a nyugati világgal is együttműködik. „A gazdasági semlegesség nem egy ideológia, hanem maga a valóság, hiszen Magyarország a hátunk mögött hagyandó esztendőben is tovább erősítette a pozícióját a keleti és a nyugati gazdaságok fontos találkozási pontjaként” – húzta alá.

„Az európai és egyben a globális gazdaság jövőjét is meghatározó nagy nyugati és nagy keleti vállalatok együttműködésének első számú európai helyszínévé vált Magyarország” – tette hozzá.

Majd tudatta, hogy tavaly és az idei év első felében összesen 255 beruházáshoz nyújtott támogatást az állam, ezen 869 milliárd forint pedig több mint 6000 milliárd forintnyi beruházást generál az országban, mintegy 25 ezer új munkahelyet hozva létre.

Szijjártó Péter kiemelte, hogy az ezen időszakban hazánkba bejelentett nagyberuházások volumenének 62 százaléka Kínából érkezett, a második helyen pedig Dél-Korea áll, amelyet Németország követ. „Ez alátámasztja azt a statisztikát, amely szerint az Európába irányuló kínai beruházások 44 százaléka Magyarországra irányult ebben az esztendőben” – jegyezte meg.

Illetve arra is kitért, hogy a legtöbb munkahelyet is a kínai beruházók teremtették idén (11 500-at), míg a második legtöbbet a német vállalatok (több mint háromezret). Ugyanakkor a beruházások számának tekintetében Németország áll az élen huszonhéttel, ezt a magyar beruházások követik huszonkettővel és a kínaiak tizenhárommal.

„Hogy a magyar gazdaság mennyire diverzifikált, azt mutatja a tény, hogy összesen tizenkilenc iparágba érkezett kormány által támogatott beruházás” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a legtöbb továbbra is az elektromobilitáshoz kapcsolódott.

Úgy vélte, hogy a gazdaság dimenzióváltását segíti, hogy tizenöt esetben tudott a kormányzat kutatás-fejlesztési nagyberuházásokat támogatni. Emellett az üzleti szolgáltatóközpontok, az informatikai és a kutatás-fejlesztési beruházások összesen több mint kétezer munkahelyet tudtak létrehozni.

Aláhúzta: a magyar beruházásösztönzési ügynökség által hazánkba hozott beruházások értéke mintegy másfélszerese annak, amit a másik három visegrádi állam hasonló ügynökségei produkáltak összesen.

A miniszter leszögezte, hogy ezen rekordok alapja az, hogy a német és a kínai vállalatok egymásra épülő stratégiája Magyarországon jelenik meg a legkézzelfoghatóbb módon.

Felidézte, hogy a kínai BYD Szegeden hozza létre első európai gyárát, de a német BMW üzemépítése is jelentős előrehaladást ért el idén, ahogy a Mercedes is folyamatosan dolgozik második gyára építésén.

„Ezen beruházásokkal pedig Magyarország be fog lépni azon államok táborába, amelyek elmondhatják magukról, hogy évente több mint egymillió személyautót állítanak elő” – hangsúlyozta.

Ezzel összefüggésben pedig rámutatott, hogy az elektromos járművekhez szükséges akkumulátorokat gyártó vállalatok is felpörgették a beruházásaikat.

Végül érintette a beruházásösztönzési rendszer működésében eszközölt változtatásokat is, amelyek fő célja az, hogy ezek a támogatások minél szélesebb körben, minél több magyar cég számára is elérhetők legyenek.

„A magyar gazdaság egy rendkívüli hullámokkal és turbulenciákkal tarkított világgazdasági környezetben kellett, hogy helytálljon az idei esztendőben. Ez a helytállás jól sikerült, és ez a helytállás megfelelő alapot biztosít arra, hogy a jövő évben egy jelentős gazdasági növekedést tudjunk majd felmutatni” – összegzett.