Infostart.hu
eur:
365.08
usd:
331.48
bux:
0
2026. november 16. hétfő Ödön
Egy nő leadja szavazatát a nyíregyházi Vasvári Pál Gimnáziumban az országgyűlési választáson és gyermekvédelmi népszavazáson 2022. április 3-án.
Nyitókép: MTI/Balázs Attila

185 magyarországi párt indulhat a június 9-ei választáson

Kevesebb mint kétszáz párt indulhat a június 9-ei európai parlamenti (EP-) választáson az Országos Bírósági Hivatal közlése szerint. Öt évvel ezelőtt több mint 250 bejegyzett párt indulhatott.

Az Európai Parlament magyar tagjainak választásán az a párt indulhat jelölőszervezetként, amely a voksolás kiírásakor jogerősen bejegyzett párt volt. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) az MTI-vel azt közölte, hogy a civil szervezetek nyilvántartásában március 12-én, a választás kitűzésekor 185 jogerősen bejegyzett párt szerepelt.

Az OBH adatai szerint 2023. január 1-je és 2024. február vége között 12 pártot jegyeztek be jogerősen, és 30-at töröltek a nyilvántartásból.

A 2019-es EP-választástól az idei kiírásáig 57 pártot jegyeztek be, és 68-at töröltek a nyilvántartásból. Öt évvel ezelőtt az EP-választáson 264 párt indulhatott.

Bár az 1990-es évek első felében alakult pártok többsége azóta megszűnt, az OBH nyilvántartása szerint közülük néhány még ma is működik. A parlamenti pártok közül az MSZP-t 1989 novemberében, a KDNP-t 1989 decemberében, a Fideszt 1990 februárjában vették nyilvántartásba a bíróságon.

A Magyar Környezetvédők Pártja és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt 1989-ben alakult meg, 1990-ben pedig a Magyar Munkáspárt.

A rendszerváltás idején, 1989-ben alapított FKGP és MDF (mai nevén Jólét és Szabadság Demokrata Közösség) jelenleg felszámolás alatt áll. Az 1993-ban bejegyzett MIÉP megszűnt, és ugyan a nyilvántartás szerint jelenleg is van ilyen néven bejegyzett párt, de azt 2021 nyarán alapították.

Címlapról ajánljuk
Mától háromnapos ülésen tárgyalja a 2027-es költségvetést a parlament

Mától háromnapos ülésen tárgyalja a 2027-es költségvetést a parlament

Kivételesen 9 órakor kezd az Országgyűlés, Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásával, várhatóan a dublini EU-csúcs és a Seszták-ügyben elásott pénz fejleményei is szóba kerülnek. Hétfőtől szerdáig, háromnapos rendkívüli ülésen tárgyalja a 2027-es költségvetési javaslatot a parlament. A vita időkeretben zajlik, a kormánypártnak és az ellenzéknek egyaránt 900-900 perc áll majd a rendelkezésére.

Seszták Miklós-ügy: az NVVH tudta, hova kell menni az elásott pénzért

A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
A Tisza Párt erősödött, a Fidesz gyengült

A Tisza Párt erősödött, a Fidesz gyengült

A 21 Kutatóközpont friss felmérése szerint ismét nő a különbség a kormányzó Tisza és a Fidesz között, ami a Medián múlt heti eredményeit is megerősíti.  A biztos szavazó pártválasztók körében a kormánypárt szeptember óta 62-ről 68 százalékra erősödött, míg a Fidesz 26-ról 24 százalékra gyengült, a Mi Hazánk pedig 6 százalékra esett vissza. A friss felmérés trendfordulót jelez, hiszen a Tisza óriási előnye májustól lassan apadt, november elején viszont újra nőni kezdett. Róna Dániel, a kutatóközpont vezetője úgy látja, hogy a volt kormánytagok és Orbán Viktor családtagjainak elszámoltatása még sokáig a közélet középpontjában maradhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×