eur:
402.37
usd:
371.5
bux:
91415.63
2025. március 29. szombat Auguszta
Közép-amerikai kivándorlók gyalogolnak a mexikói Córdobában 2018. november 5-én. Az amerikai-mexikói határ felé tartó, több ezer emberből, főként hondurasiakból és salvadoriakból álló migránsok első csoportja október 13-án indult útnak a hondurasi San Pedro Sula városából.
Nyitókép: MTI/AP/Marco Ugarte

Választási szuperév: eluralja a migránstéma csaknem az összes kampányt

Március 10-én startol a választási szuperév a nyugati világban. Először Portugáliában, majd egyebek mellett Ausztriában, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban is tartanak voksolást, az EP-választás pedig 27 országot érint majd. A politikai megmérettetések közös pontja, hogy a migráció mindenhol sorsdöntő téma lesz – mondta az InfoRádiónak Vargha Márk, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője.

2024-ben Litvániában és Izlandon is lesz parlamenti választás, ott nem központi téma a migráció, de minden más országban (Portugália, Belgium, Horvátország, Ausztria, Grúzia, Egyesült Államok, Egyesült Királyság) kisebb-nagyobb mértékben, de nagyon fontos téma lesz az InfoRádió által megkérdezett elemző szerint.

"Legelőször Portugáliában, ahol már most az urnákhoz járulnak a választópolgárok, de figyelnünk kell majd a belga vagy a minket nagyon közelről érintő osztrák választásra is, ahol szintén például a legesélyesebb párt, az Osztrák Szabadságpárt hagyományosan nagyon erősen bevándorláskritikus" – mutatott rá Vargha Márk, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője.

Szerinte érdemes arra figyelni, hogy az Európai Külkapcsolatok Tanácsa 2023. júniusi közvélemény-kutatásából az derül ki, hogy az európai polgárok "két nagy politikai törzsre" oszlanak:

  • akik az emberi faj sorsa és a klímaváltozás miatt aggódnak
  • a nemzetközi kulturális identitást féltők.

"Ez a két téma, a klímaváltozás, illetve a migráció fogja leginkább meghatározni az európai parlamenti választások kimenetelét is. A Külkapcsolatok Európai Tanácsa előrejelzése szerint az európai parlamenti választásokon jobboldali előretörés várható, a balközép és zöld pártok pedig veszítenek a támogatottságukból, és a bevándorláskritikus pártok a legtöbb országban – Ausztriától Franciaországon át Olaszországig, Szlovákiáig – első helyen fognak végezni, de sok más egyéb országban, például Észtországban, Spanyolországban vagy Svédországban is a második, illetve harmadik helyen" – figyelmeztetett Vargha Márk.

Érdemes is szerinte erre figyelni, mert ez az eredmény hozhat egyfajta változást az Európai Unió politikájában több területen is, de ez nyilván attól is függ, hogy az új Európai Parlamentben a frakciók létszáma hogyan aránylik majd egymáshoz.

Az Egyesült Államokban pedig – mint fejtegette – hagyományosan a demokraták hangsúlyozzák a bevándorlás pozitív oldalát, és "ez most is így lesz, bár Joe Biden és a demokraták politikájában az elmúlt hónapokban megfigyelhető egyfajta középre tolódás ez ügyben". Eközben a republikánus oldalon marad a nagyon erőteljes bevándorlásellenes retorika.

KAPCSOLÓDÓ HANG

VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
A német kancellár tettre kész, de nem  mindenben

A német kancellár tettre kész, de nem mindenben

Az Egyesült Államok után kezdettől fogva Németország volt az az ország, amely legtöbb fegyverrel, illetve pénzügyi segítséggel támogatta Ukrajnát. A német támogatás fő koordinátora Olaf Scholz kancellár volt, aki immár csak ügyvezetőként képviselte országát a "tettrekészek" párizs csúcstalálkozóján.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.31. hétfő, 18:00
Demkó Attila
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programvezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. március 28. 21:02
×
×
×
×