Infostart.hu
eur:
364.99
usd:
331.4
bux:
0
2026. november 16. hétfő Ödön
Közép-amerikai kivándorlók gyalogolnak a mexikói Córdobában 2018. november 5-én. Az amerikai-mexikói határ felé tartó, több ezer emberből, főként hondurasiakból és salvadoriakból álló migránsok első csoportja október 13-án indult útnak a hondurasi San Pedro Sula városából.
Nyitókép: MTI/AP/Marco Ugarte

Választási szuperév: eluralja a migránstéma csaknem az összes kampányt

Március 10-én startol a választási szuperév a nyugati világban. Először Portugáliában, majd egyebek mellett Ausztriában, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban is tartanak voksolást, az EP-választás pedig 27 országot érint majd. A politikai megmérettetések közös pontja, hogy a migráció mindenhol sorsdöntő téma lesz – mondta az InfoRádiónak Vargha Márk, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője.

2024-ben Litvániában és Izlandon is lesz parlamenti választás, ott nem központi téma a migráció, de minden más országban (Portugália, Belgium, Horvátország, Ausztria, Grúzia, Egyesült Államok, Egyesült Királyság) kisebb-nagyobb mértékben, de nagyon fontos téma lesz az InfoRádió által megkérdezett elemző szerint.

"Legelőször Portugáliában, ahol már most az urnákhoz járulnak a választópolgárok, de figyelnünk kell majd a belga vagy a minket nagyon közelről érintő osztrák választásra is, ahol szintén például a legesélyesebb párt, az Osztrák Szabadságpárt hagyományosan nagyon erősen bevándorláskritikus" – mutatott rá Vargha Márk, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője.

Szerinte érdemes arra figyelni, hogy az Európai Külkapcsolatok Tanácsa 2023. júniusi közvélemény-kutatásából az derül ki, hogy az európai polgárok "két nagy politikai törzsre" oszlanak:

  • akik az emberi faj sorsa és a klímaváltozás miatt aggódnak
  • a nemzetközi kulturális identitást féltők.

"Ez a két téma, a klímaváltozás, illetve a migráció fogja leginkább meghatározni az európai parlamenti választások kimenetelét is. A Külkapcsolatok Európai Tanácsa előrejelzése szerint az európai parlamenti választásokon jobboldali előretörés várható, a balközép és zöld pártok pedig veszítenek a támogatottságukból, és a bevándorláskritikus pártok a legtöbb országban – Ausztriától Franciaországon át Olaszországig, Szlovákiáig – első helyen fognak végezni, de sok más egyéb országban, például Észtországban, Spanyolországban vagy Svédországban is a második, illetve harmadik helyen" – figyelmeztetett Vargha Márk.

Érdemes is szerinte erre figyelni, mert ez az eredmény hozhat egyfajta változást az Európai Unió politikájában több területen is, de ez nyilván attól is függ, hogy az új Európai Parlamentben a frakciók létszáma hogyan aránylik majd egymáshoz.

Az Egyesült Államokban pedig – mint fejtegette – hagyományosan a demokraták hangsúlyozzák a bevándorlás pozitív oldalát, és "ez most is így lesz, bár Joe Biden és a demokraták politikájában az elmúlt hónapokban megfigyelhető egyfajta középre tolódás ez ügyben". Eközben a republikánus oldalon marad a nagyon erőteljes bevándorlásellenes retorika.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Mától háromnapos ülésen tárgyalja a 2027-es költségvetést a parlament

Mától háromnapos ülésen tárgyalja a 2027-es költségvetést a parlament

Kivételesen 9 órakor kezd az Országgyűlés, Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásával, várhatóan a dublini EU-csúcs és a Seszták-ügyben elásott pénz fejleményei is szóba kerülnek. Hétfőtől szerdáig, háromnapos rendkívüli ülésen tárgyalja a 2027-es költségvetési javaslatot a parlament. A vita időkeretben zajlik, a kormánypártnak és az ellenzéknek egyaránt 900-900 perc áll majd a rendelkezésére.

Seszták Miklós-ügy: az NVVH tudta, hova kell menni az elásott pénzért

A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Megtámadták Moszkvát, nappallá vált az éjszaka az Azovi-tenger közelében - Híreink az orosz-ukrán háborúról hétfőn

Megtámadták Moszkvát, nappallá vált az éjszaka az Azovi-tenger közelében - Híreink az orosz-ukrán háborúról hétfőn

Vasárnap délután 5 és hétfő reggel 8 óra között mintegy 600, a Moszkvai régió felé tartó ukrán drónt lőtt le az orosz légvédelem - közölte Szergej Szobjanyin, az orosz főváros polgármestere. Szobjanyin szerint a pilóta nélküli repülőszerkezetek nagy részét a fővárostól messze, 191-et pedig Moszkva közelében semlegesítettek. Online beszámolók szerint mára virradóra ukrán drónok támadták meg Azov város olajlétesítményeit Oroszország Rosztovi területén, a helyszínen hatalmas lángok csaptak fel. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legutóbbi fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×