Címke: pártok (132 cikk)

A 21 Kutatóközpont és a XXI. Század Intézet egyaránt október elején kérdezte a választókat, némileg eltérő módszert választva, és különböző "típusú" számokat nyilvánosságra hozva. Ezért vagy sem, de az eredményeik is különböznek.

Egy most vasárnapi választás eredményeképp négypárti lehetne a parlament - vagy öt.

Az elmúlt hónapban sem történt jelentős változás a pártok támogatottságában. A Tisza a teljes népesség körében 5, míg a biztos pártválasztók között 8 százalékponttal vezet a Fidesz előtt – derült ki a Republikon Intézet legfrissebb kutatásából, amely a Mi Hazánk parlamentbe jutásával hárompárti Országgyűlést prognosztizál.

Nemcsak a parlamenti mandátumokról, hanem a pártok állami támogatásáról is döntöttek a hétvégi csehországi képviselőházi választások. A péntek–szombati voksolást az Andrej Babis vezette Elégedetlen Polgárok Mozgalma nyerte fölényesen.

Az elmúlt hetekben sorra jelentek meg azok a közvélemény-kutatások, amelyek legtöbbször holtversenyt jeleztek a kormányon lévő konzervatív CDU/CSU és az ellenzék vezető ereje, a radikális jobboldali AfD között. A legfrissebb felmérés egy esetleges hétvégi választásokon olyan AfD-fölényt jósol, amire nem volt még példa.

Az ellenzéki és a kormánypártok is reagáltak Orbán Viktor miniszterelnök őszi országgyűlési ülésszakot indító felszólalására. Toroczkai László (Mi Hazánk) a termékenységi arányszámot javító politikát hiányolta. Tordai Bence (Párbeszéd) "macskás fadísz" feliratú pólóban szólalt fel. Lukács László Győrgy (Jobbik) Szaniszló Ferenc Világpanoráma-adásaihoz hasonlította Orbán Viktor szónoklatát. Komjáthi Imre (MSZP) beszédének középpontjában a munkások álltak. Arató Gergely (DK) sorolta, mi mindent hiányolt a kormányfői szónoklatból - őt kritizálta Simicskó István (KDNP). Kocsis Máté beleállt a képviselőtársa által indított "svéd vitába".

A német parlamenti pártok körében szinte példa nélküli a radikális jobboldali AfD (Alternatíva Németországnak) párt szárnyalása. Egy friss felmérés szerint első ízben vezeti a népszerűségi listát. "Szebb" ajándékot az épp száz napja hivatalba lépett koalíció aligha kaphatott volna, ezt pedig még egy kemény bírálattal is megtoldották.

Az AfD társelnöke szerint Németország érdeke a szövetségi szintű egyeztetés a BSW-vel, míg Sahra Wagenknecht, a baloldali párt elnöke szerint antidemokratikus a jobboldali párt politikai kirekesztése.

A szeptember végi országos parlamenti választások nyomán rendkívüli érdeklődés előzte meg a Magyarországgal szomszédos Burgenland tartományban tartott helyi törvényhozási választásokat. Az első előrejelzések szerint a mintegy 300 ezer lakosú Burgenlandban változatlanul a szociáldemokrata SPÖ a legerősebb párt, az igazi győztes azonban az országosan immár kormányalakítással megbízott Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) lehet.

Alig hét hét van hátra a február 23-i előre hozott német parlamenti választásokig. A kampány lassan a hajrához érkezik, és aligha "olcsó", adományok nélkül a pártok nemigen boldogulnának. A kereszténydemokrata CDU és a szabad demokrata FDP ebből a szempontból nem panaszkodhat, a szociáldemokrata SPD annál inkább. A legnagyobb egyéni adományt ugyanakkor egy, az év elején alakult baloldali párt kapta.

A Fidesz kevés szavazót veszített a nyár vége óta, a Tisza viszont sok támogatót szerzett – olvasható a ZRI Závecz Research Intézet legfrissebb kutatásában.

Kétségkívül nagy győzelmet aratott Friedrich Merz azzal, hogy az ellenzéki konzervatív pártszövetség, a CDU/CSU kancellárjelöltje lett. A németek többsége ma minden valószínűség szerint a keresztény pártok győzelmére és arra fogadna, hogy az ország következő kancellárja a 68 éves politikus lesz. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a hivatalban lévő Olaf Scholz kancellár és pártja, a szociáldemokrata SPD feladta volna a harcot.

A kánikulában sem olvadt el a Fidesz előnye - olvasható a Závecz Research Intézet kutatása alapján készült tudósításban.

Nem jogsértő, ha a június 9-ei választás napján a szavazóköri eredményeket a jelölőszervezetek közzéteszik még a hivatalos előzetes tájékoztató eredmények megjelenése előtt. A Nemzeti Választási Irodának azonban tilos vasárnap 23 óra előtt nyilvánosságra hoznia az európai parlamenti (EP-) választás előzetes eredményét.

Az EP-listák május eleji erősorrendjét a Fidesz-KDNP vezette (39 százalék) megelőzve a Tisza Pártot (26 százalék) és a DK-MSZP-Párbeszéd közös listáját (17 százalék).

Kisorsolta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) pénteki ülésén, hogy a június 9-ei európai parlamenti (EP-) választáson a pártok listái milyen sorrendben szerepeljenek a szavazólapon. Az NVB 13 lista sorrendjét állapította meg, legfeljebb ennyi lista szerepel majd a szavazólapon.

Kevesebb mint kétszáz párt indulhat a június 9-ei európai parlamenti (EP-) választáson az Országos Bírósági Hivatal közlése szerint. Öt évvel ezelőtt több mint 250 bejegyzett párt indulhatott.

Néhány hónap alatt negyed millió szavazót vesztettek a kormánypártok, stagnáló-csökkenő állapotot mutat viszont az ellenzék is, a párt nélküliek bő fél millióval többen vannak, mint a közelmúltban - derül ki a Závecz Research adataiból. Nagy apátiában a fiatalok.

A külföldi adatkezelés problémás lehet.

A jobbközép erőknek ugyanolyan szövetségre kell lépniük Európában, mint amilyenre sikerült lépniük az olasz kormányban, és nem jelent problémát, ha különböző pártcsaládok tagjai - hangoztatta csütörtökön Milánóban Giorgia Meloni olasz kormányfő.