Infostart.hu
eur:
353.94
usd:
306.08
bux:
0
2026. június 12. péntek Villő
Back view of female college student raising her hand to answer the question on a class at lecture hall.
Nyitókép: skynesher/Getty Images

Nagyon lassan araszolunk a felsőoktatásban az európai küszöb felé

Szeptemberben adta ki az OECD legújabb, 38 fejlett ország, köztük Magyarország oktatási helyzetét bemutató jelentését, ami szerint nem csökkent hazánkban a középfokú végzettséggel nem rendelkezők aránya és nem nőtt jelentősen a felsőfokú végzettséggel rendelkezőké.

Az OECD minden tagállamról rendszeresen végez összehasonlító vizsgálatokat, amik tele vannak erősségekkel, gyengeségekkel, lehetőségekkel, veszélyekkel; ez a döntéshozók munkáját hivatott segíteni – mondta az InfoRádiónak a Mathias Corvinus Collegium Tanuláskutató Intézetének vezetője.

A jelentés alapján az egyik ilyen fejlesztendő terület a középfokúnál alacsonyabb végzettséggel rendelkezők arányának csökkentése lenne. A legfőbb probléma, hogy míg a szocializmus időszakában nagyon minimális, nemzetközileg kiugróan kicsi volt a lemorzsolódók, tehát a csak általános iskolát végzettek aránya, a 90-es években ez nagyon megnőtt. A munkaerőpiac az elmúlt tízenként évben ugyan integrálta őket, jórészt az építőiparban és a szolgáltatásokban, de

ez nem egy fenntartható valami, és az érdek azt diktálná, hogy ez a csoport egyre kisebb legyen

– fogalmazott Setényi János.

Egyelőre ez a csoport Magyarországon nem csökken, miközben az Európai Unóiban jelentősen visszaszorult a korai iskolaelhagyás és általában az alacsony iskolaképzettség. Az oktatáskutató hozzátette, hogy egy tízezres létszámról van szó, de a gond nem a méretben keresendő. Hanem abban, hogy minden uniós projekt és kormányzati erőfeszítés dacára nem sikerült egyelőre radikálisan csökkenteni ezt a népesség-, vagy tanulócsoportot.

Magyarország a felsőoktatásban csak nagyon lassan halad az európai 40 százalékos küszöb felé – emelte ki Setényi János. Az EU-ben az utolsók között vagyunk, de szintén lassan haladnak más közép-európai országok, elsősorban azért, mert

ahol komoly szakképzés van, ott nem szívesen engednek át munkaképes okos fiatalok a felsőoktatásnak

– mutatott rá. Magyarország mellett ilyen Németország és Csehország is például. Másrészt az érintett államok félnek az állástalan diplomásoktól.

Ebben idén volt egy jelentős elmozdulás Magyarországon – decentralizálták és könnyítettek a felvételiken, és már az egyetemek döntenek a pontszámhatáraikról –, így lényegesen több felsőoktatási intézménybe több hallgató került be, ami az MCC Tanuláskutató Intézetének vezetője szerint látszani is fog a következő OECD-jelentésben.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Három fontos jóslat a magyar gazdaságról: infláció, kamatok, forint

Három fontos jóslat a magyar gazdaságról: infláció, kamatok, forint

Emelkedő GDP-t, enyhén emelkedő inflációt és a jelenlegi szint körüli erős forintot vár az idei és jövő évre az MBH Bank – ez derült ki a pénzintézet negyedéves makrogazdasági elemzéséből. Az InfoRádió Árokszállási Zoltánt, az MBH Bank Elemzési Centrum vezetőjét kérdezte.

Mohácsi új Duna-híd: százmilliárdos a tét, három alapelv szerint tervezik újra a beruházást

Felülvizsgálja a kormány a „túlárazott és pazarló” mohácsi új Duna-híd beruházását. Vitézy Dávid miniszter elmondta: egyrészt megpróbálják visszaszerezni a százmilliárd forintos nagyságrendű, előlegként már kifizetett tételeket, másrészt megnézik, lehet-e még racionálisan 2x2 sávról 2x1 sávra csökkenteni a híd, illetve az alföldi bekötőút szélességét, de mindezt úgy, hogy „torzókat nem hagyunk”.
inforadio
ARÉNA
2026.06.12. péntek, 18:00
Marsai Viktor
a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×