Infostart.hu
eur:
389.61
usd:
338.51
bux:
121718.08
2026. március 28. szombat Gedeon, Johanna
Back view of female college student raising her hand to answer the question on a class at lecture hall.
Nyitókép: skynesher/Getty Images

Nagyon lassan araszolunk a felsőoktatásban az európai küszöb felé

Szeptemberben adta ki az OECD legújabb, 38 fejlett ország, köztük Magyarország oktatási helyzetét bemutató jelentését, ami szerint nem csökkent hazánkban a középfokú végzettséggel nem rendelkezők aránya és nem nőtt jelentősen a felsőfokú végzettséggel rendelkezőké.

Az OECD minden tagállamról rendszeresen végez összehasonlító vizsgálatokat, amik tele vannak erősségekkel, gyengeségekkel, lehetőségekkel, veszélyekkel; ez a döntéshozók munkáját hivatott segíteni – mondta az InfoRádiónak a Mathias Corvinus Collegium Tanuláskutató Intézetének vezetője.

A jelentés alapján az egyik ilyen fejlesztendő terület a középfokúnál alacsonyabb végzettséggel rendelkezők arányának csökkentése lenne. A legfőbb probléma, hogy míg a szocializmus időszakában nagyon minimális, nemzetközileg kiugróan kicsi volt a lemorzsolódók, tehát a csak általános iskolát végzettek aránya, a 90-es években ez nagyon megnőtt. A munkaerőpiac az elmúlt tízenként évben ugyan integrálta őket, jórészt az építőiparban és a szolgáltatásokban, de

ez nem egy fenntartható valami, és az érdek azt diktálná, hogy ez a csoport egyre kisebb legyen

– fogalmazott Setényi János.

Egyelőre ez a csoport Magyarországon nem csökken, miközben az Európai Unóiban jelentősen visszaszorult a korai iskolaelhagyás és általában az alacsony iskolaképzettség. Az oktatáskutató hozzátette, hogy egy tízezres létszámról van szó, de a gond nem a méretben keresendő. Hanem abban, hogy minden uniós projekt és kormányzati erőfeszítés dacára nem sikerült egyelőre radikálisan csökkenteni ezt a népesség-, vagy tanulócsoportot.

Magyarország a felsőoktatásban csak nagyon lassan halad az európai 40 százalékos küszöb felé – emelte ki Setényi János. Az EU-ben az utolsók között vagyunk, de szintén lassan haladnak más közép-európai országok, elsősorban azért, mert

ahol komoly szakképzés van, ott nem szívesen engednek át munkaképes okos fiatalok a felsőoktatásnak

– mutatott rá. Magyarország mellett ilyen Németország és Csehország is például. Másrészt az érintett államok félnek az állástalan diplomásoktól.

Ebben idén volt egy jelentős elmozdulás Magyarországon – decentralizálták és könnyítettek a felvételiken, és már az egyetemek döntenek a pontszámhatáraikról –, így lényegesen több felsőoktatási intézménybe több hallgató került be, ami az MCC Tanuláskutató Intézetének vezetője szerint látszani is fog a következő OECD-jelentésben.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Repedések a jólétben – 20 jel, hogy ez a Németország már nem az a Németország

Repedések a jólétben – 20 jel, hogy ez a Németország már nem az a Németország

Németország hosszú ideig a kiszámíthatóság országa volt. Stabil árak, erős ipar, növekvő életszínvonal. 2019 óta azonban egy új korszak kezdődött, amelyben ezek az alapok meginogtak. A változás nem egyetlen válság eredménye, hanem több, egymást erősítő folyamat következménye. Ez a cikk húsz konkrét példán keresztül mutatja meg, hogyan változik meg egy gazdasági nagyhatalom.

Dulakodás Orbán Viktor beszéde alatt Győrben, forrósodik a kampány

Győrben már a beszéd előtt elszabadultak az indulatok. Az egymásnak feszülő kormánypárti és ellenzéki csoportok között dulakodások alakultak ki, transzparenseket téptek ki egymás kezéből, miközben a skandálások és sértő bekiabálások egyre erősödtek.
inforadio
ARÉNA
2026.03.30. hétfő, 18:00
Nagy Dávid
a Magyar Kétfarkú Kutya Párt pártigazgatója, választási listavezetője
Európa újrafegyverkezése nemcsak pénznyelő: az IMF szerint a gazdaságot is húzhatja

Európa újrafegyverkezése nemcsak pénznyelő: az IMF szerint a gazdaságot is húzhatja

Az Európai Unió újrafegyverkezése nemcsak biztonságpolitikai kényszer, hanem gazdasági tényező is: a védelmi kiadások rövid és középtávon érezhetően támogathatják a növekedést, még ha közben növelik is a költségvetési terheket és az államadósság-kockázatokat. Az IMF egy friss elemzése ugyanakkor arra jut, hogy ebből a többletköltésből nem minden tagállam profitál egyformán, mert a hatás nagyban függ az importfüggőségtől, a fiskális mozgástértől, az állami beruházások hatékonyságától és attól is, hogy mire megy el a pénz. Magyarország számára mindez azért különösen fontos, mert bár nem tartozik az uniós védelmi költés legnagyobb szereplői közé, földrajzi helyzete, védelmiipari kapcsolódásai és exportkitettsége miatt akár haszonélvezője is lehet az európai fegyverkezési hullámnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×