Infostart.hu
eur:
358.84
usd:
314.6
bux:
140910.09
2026. július 8. szerda Ellák
Back view of female college student raising her hand to answer the question on a class at lecture hall.
Nyitókép: skynesher/Getty Images

Nagyon lassan araszolunk a felsőoktatásban az európai küszöb felé

Szeptemberben adta ki az OECD legújabb, 38 fejlett ország, köztük Magyarország oktatási helyzetét bemutató jelentését, ami szerint nem csökkent hazánkban a középfokú végzettséggel nem rendelkezők aránya és nem nőtt jelentősen a felsőfokú végzettséggel rendelkezőké.

Az OECD minden tagállamról rendszeresen végez összehasonlító vizsgálatokat, amik tele vannak erősségekkel, gyengeségekkel, lehetőségekkel, veszélyekkel; ez a döntéshozók munkáját hivatott segíteni – mondta az InfoRádiónak a Mathias Corvinus Collegium Tanuláskutató Intézetének vezetője.

A jelentés alapján az egyik ilyen fejlesztendő terület a középfokúnál alacsonyabb végzettséggel rendelkezők arányának csökkentése lenne. A legfőbb probléma, hogy míg a szocializmus időszakában nagyon minimális, nemzetközileg kiugróan kicsi volt a lemorzsolódók, tehát a csak általános iskolát végzettek aránya, a 90-es években ez nagyon megnőtt. A munkaerőpiac az elmúlt tízenként évben ugyan integrálta őket, jórészt az építőiparban és a szolgáltatásokban, de

ez nem egy fenntartható valami, és az érdek azt diktálná, hogy ez a csoport egyre kisebb legyen

– fogalmazott Setényi János.

Egyelőre ez a csoport Magyarországon nem csökken, miközben az Európai Unóiban jelentősen visszaszorult a korai iskolaelhagyás és általában az alacsony iskolaképzettség. Az oktatáskutató hozzátette, hogy egy tízezres létszámról van szó, de a gond nem a méretben keresendő. Hanem abban, hogy minden uniós projekt és kormányzati erőfeszítés dacára nem sikerült egyelőre radikálisan csökkenteni ezt a népesség-, vagy tanulócsoportot.

Magyarország a felsőoktatásban csak nagyon lassan halad az európai 40 százalékos küszöb felé – emelte ki Setényi János. Az EU-ben az utolsók között vagyunk, de szintén lassan haladnak más közép-európai országok, elsősorban azért, mert

ahol komoly szakképzés van, ott nem szívesen engednek át munkaképes okos fiatalok a felsőoktatásnak

– mutatott rá. Magyarország mellett ilyen Németország és Csehország is például. Másrészt az érintett államok félnek az állástalan diplomásoktól.

Ebben idén volt egy jelentős elmozdulás Magyarországon – decentralizálták és könnyítettek a felvételiken, és már az egyetemek döntenek a pontszámhatáraikról –, így lényegesen több felsőoktatási intézménybe több hallgató került be, ami az MCC Tanuláskutató Intézetének vezetője szerint látszani is fog a következő OECD-jelentésben.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Melléthei-Barna Márton: az előző rendszer lebontása szükségszerű

Az Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottságának alelnöke szerint a szükségszerű rendszerváltásnak része a köztársasági elnök menesztése, valamint a miniszterelnök és a képviselők mandátumhosszának maximálása.
inforadio
ARÉNA
2026.07.08. szerda, 18:00
Csiki Varga Tamás
a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport elemzője
Trump szerint vége az Iránnal kötött megállapodásnak - Száguld az olaj, ütik a tőzsdéket

Trump szerint vége az Iránnal kötött megállapodásnak - Száguld az olaj, ütik a tőzsdéket

A részvénypiaci hangulat jelenleg rendkívül törékeny, két meghatározó téma uralja most a tőzsdéket, az egyik a mesterséges intelligenciához köthető részvények esése, a másik pedig az iráni konfliktus alakulása. Ma az utóbbi került a figyelem középpontjába: az Egyesült Államok és Irán közötti konfliktus újabb fordulata miatt ugyanis emelkedni kezdett az olaj és a földgáz ára, miközben az európai és az amerikai tőzsdék is lefordultak. A negatív nemzetközi hangulat alól a régiós  részvénypiacok valamelyest kilógnak, relatív felülteljesítést láthatunk a magyar tőzsdén.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×