Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Általános iskolások
Nyitókép: szekesfehervar.hu

Kiderült, milyen súlyos következményei vannak a Covid alatti iskolabezárásoknak

Olvasásban 15-16 hét, a természettudományokban 10-11 hét, matematikában pedig 9 hét lett a tanulási veszteség az általános iskola alsó tagozatos diákjainál – állapították meg tanulmányukban a Budapesti Corvinus Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem kutatói a koronavírus-járvány miatti óvoda- és iskolabezárások rövid és hosszú távú hatásairól.

A friss tanulmány elkészítésében magyar kutatók vettek részt, akik a koronavírus-járvány alatt elrendelt távoktatás rövid és hosszú távú hatásait vizsgálták. Az már ismert volt korábbi, külföldi kutatásokból, hogy a távoktatás sokkal kevésbé hatékony, mint a jelenléti tanítás – írja közleményében a Budapesti Corvinus Egyetem.

A kutatás alapján a szakértők megállapították, hogy a tanulási veszteségek felhalmozódtak és egymásra tevődtek. A tanulmány szerint minél hosszabb ideig tart a bezárás és minél többször történik meg, annál negatívabban hat a diákok készségeire. Az adatokat mintegy 80 ezer, 1-8. osztályos tanulóktól gyűjtötték matematikából, olvasásból és a természettudományokból 2015-ben, valamint 2018 és 2021 között, vagyis a Covid előtti és alatti időszakban is figyelték a diákok teljesítményét. A lezárások hatását rövid távon három hónapos utánkövetéssel, hosszú távon másfél év elteltével vizsgálták. Az eredményeket 2023 februárjában publikálták a Learning and Instruction című folyóiratban.

A lezárások alatt az óvodások 16 hetet töltöttek otthon (hivatalos távoktatás nélkül), az alsósok legalább 19 hét távoktatásra, míg a felsősök 22 hétnyi online tanításra kényszerültek.

Az elsősöknél az alapvető számolási készségekben mutatkozott meg a legerőteljesebben az óvodai szintű oktatás hiánya,

rövid távon öt iskolai hétnek felelt meg a hátrányuk a 2020-as óvodabezárások első hulláma után. Az olvasástanulásban egyhétnyi, az érvelési készségek terén kéthétnyi hátrányt regisztráltak. Hosszú távon érvényesülő negatívum, hogy a 2021-ben iskolát kezdő elsősöknél már átlagosan 8 hét hátrány alakult ki az előző évi korlátozások következtében, tehát a bezárási idő fele, ekkor is különösen a matematikai készségeik szenvedtek csorbát.

A tanulási veszteség az alsó tagozatosokat érintette leginkább – a legnagyobb mértékben az olvasástanulásban.

A 2-4. osztályokban hosszú távon óriási lemaradást állapítottak meg a kutatók: az olvasásban 15-16 hetet, a természettudományokban 10-11 hetet, a matematikában 9 hetet.

Rövid távon 2-5 hétnyi veszteségük volt. A halmozott hátrányos hatások az alsó osztályosoknál a legszembetűnőbbek, főképp az olvasás és a természettudományos ismeretek elsajátításában, és ez akár a negyedével is növelhette a diákok már meglévő lemaradását. A felsősök némileg könnyebben átvészelték ezt az időszakot, csak az olvasás terén volt látható náluk hosszú távú lemaradás.

A többiekhez képest jobban lemaradtak rövid és hosszú távon is a rosszabb gazdasági és szociális helyzetű diákok, őket a szüleik valószínűleg kevésbé tudták segíteni a távoktatásra való átállásban. Ezek a diákok hosszú távú hatásként – 2021 őszén, a lezárások után másfél évvel mérve –, olvasásból és a természettudományokból nagyobb időtartamú hátrányt szereztek, mint amennyi ideig, 19 hétig a távoktatás zajlott számukra: 23, illetve 21 hetet, és matematikából is 16 hét veszteségük volt.

A mindkét csoportba tartozó, rászoruló alsósok ennek következtében alig vagy egyáltalán nem haladtak tanulmányaikkal, amikor otthonról kellett tanulniuk, és hátrányuk hosszú távon, másfél év múltán egyre csak nőtt.

Számukra a távoktatás olyan volt, mintha egyáltalán nem tanítottak volna vagy tanítási szünetet rendeltek volna el.

A közleményben azt írják, a felhalmozott tanulási veszteség kompenzálására megoldást nyújthatnak az iskolai nyári programok, mindemellett fontos a tanulók motiválása és a hatékony visszajelzés is. A kutatási eredmények a Szegedi Tudományegyetem Oktatáselméleti Kutatócsoportjának másfél évtizedes kutatás-fejlesztési projektjein alapultak.

Közösségi élmény nélkül maradtak a kisiskolások

Nemrég Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta: a Covid-hatásnak biztosan van utóélete. Szerinte ebben az időszakban – bár sok esetben pedagógusi segítséggel – de a diákokra volt bízva, hogyan vesznek részt egy online órán. Hozzátette: a legkisebb diákok nagyon komoly otthoni segítségre szorultak, amit nem mindenki tudott megkapni, másfelől pedig mindazok a közösségi élmények, amelyek kellenek ebben a korban, mind elmaradtak.

„Az a fajta motiváció, az a fajta felüdülés vagy kikapcsolódás, amit egyébként a barátságok tudnak jelenteni, a beszélgetések is mind kimaradtak. A pedagógusok döntő többsége megpróbált úgy segíteni, ahogy tudott, de ne felejtsük el azt, hogy itt péntekről hétfőre kellett átállni a rendszerre” – emlékeztetett Horváth Péter.

Címlapról ajánljuk
Lefejezhetik a Győrt, két női sportvezető távozásáról szólnak az értesülések

Lefejezhetik a Győrt, két női sportvezető távozásáról szólnak az értesülések

Meg nem erősített sajtóértesülések szerint rendkívüli elnökségi ülést tartottak a Győri Audi ETO KC-t működtető gazdasági társaságot tulajdonló egyesületnél. A kisalföld.hu információi alapján felmerült Fata Edina ügyvezető és Görbicz Anita elnök távozásának lehetősége is, hivatalos bejelentés azonban egyelőre nem történt.

Ismét gumiügyben szólalt meg Magyar Péter

Százhúsz milliárd forintos útfelújítási programot indít a kormány, bővíti a Magyar Közút kapacitásait, valamint visszaveszi az autópályák üzemeltetését a 23 ezer milliárd forintos koncesszió lezárásával – közölte a miniszterelnök. A kormányfő bejegyzésében ironikus utalással tért ki az elmúlt napok parlamenti és közösségi médiás vitájára is, amely az esemény utáni tabletta vény nélkülivé tétele kapcsán alakult ki.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Új ingatlanfejlesztési modell keresi a helyét Magyarországon – Közösségi kollégium született egy volt ipari épületben

Új ingatlanfejlesztési modell keresi a helyét Magyarországon – Közösségi kollégium született egy volt ipari épületben

Egy korábbi ipari ingatlanból alakítottak ki közösségi finanszírozású, nonprofit alapon működő diákotthont Budapest VIII. kerületében, a Ganz-telepen. A Szövetség a Közösségi Ingatlanfejlesztésért és a Társadalomelméleti Kollégium együttműködésében megvalósult projekt 48 felsőoktatásban tanuló fiatalnak biztosít megfizethető lakhatást. A beruházás túl van a legfontosabb mérföldköveken: az épületet felújították, a diákok szeptemberben beköltöztek, a kollégium teljes kihasználtsággal működik. A projekt azonban pénzügyi értelemben még nincs lezárva: a vételár fennmaradó részének kifizetéséhez további forrásokra, vállalati partnerekre és támogatókra van szükség.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×