Infostart.hu
eur:
388.2
usd:
334.81
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Nyitókép: Pixabay

Szakértő: egy társadalom készségei határozzák meg az országok gazdasági növekedésének lehetőségeit

Egyértelmű a kapcsolat a minőségi oktatás és a jövőbeli gazdasági jólét között – ez volt az egyik legfontosabb megállapítása Eric Hanushek közgazdásznak, a Stanford Egyetem Hoover Intézete főmunkatársának, aki a napokban Csapó Benő, az MTA Közoktatási Elnöki Bizottsága elnöke meghívására tartott előadást a Magyar Tudományos Akadémián.

Az oktatás és gazdaság kapcsolatának nemzetközi hírű kutatója szerint az egyének képességei erősen befolyásolják gazdasági jövőjüket, egy társadalom készségei pedig meghatározzák az országok gazdasági növekedésének lehetőségeit. Ugyanakkor eredményei alapján úgy látja, „nincs szoros összefüggés az iskolákra költött pénz mennyisége és a teljesítményük között. Vagyis a pénzt sokkal hatékonyabban lehetne elkölteni az iskolákban a teljesítmény növelése érdekében, mint ahogy az iskolák ténylegesen működnek.”

Eric Hanushek előadása előtt interjút adott az mta.hu-nak, amelyben az iskolai teljesítmény kapcsán kiemelte:

„az iskolában a tanárok rátermettsége a legfontosabb.

(…) Szinte triviálisnak hangzik, hogy fontos a tanár hatékonysága. Csakhogy kiderült, hogy hatalmas a különbség abban, hogy az egyes tanárok mennyire segítik a gyerekek tanulását. Ez a Covid-időszakában vált a napnál is világosabbá, amikor a gyerekek hosszú időn át nem mehettek iskolába, és nem segítettek nekik a tanárok. Emiatt pedig nem ment nekik olyan jól a tanulás, hiába állt rendelkezésükre a számítógépes technológia.”

A közgazdász szerint az országok gazdasági növekedésében meglévő különbségek szorosan összefüggnek az emberek készségeivel, vagyis azzal, mi folyik az iskolákban. A pedagógusok világszerte tapasztalt hiányával kapcsolatban azt mondta, hogy

tanárokból „mindenhol hiány van, különösen a matematika és a természettudományos tárgyak tanáraiból, sőt egyéb képesítésű pedagógusokból is.

Az Egyesült Államokban például nyelvtanárokból és a speciális oktatásban alkalmazható tanárokból van a legnagyobb hiány. Erre egy közgazdász csak egyféle választ adhat: többet kell fizetnünk azoknak az embereknek, akikre szükségünk van. Ugyanakkor nem akarjuk mindenkinek megemelni a fizetését, mert bizonyos szakok terén nincs tanárhiány. Vagyis a válasz egy közgazdász számára egyértelmű, de az iskolák számára már sokkal nagyobb fejtörést okoz.”

A professzor kitért arra is, hogyan változtathatja meg a mesterséges intelligencia a tanulást. Mint fogalmazott: „Az MI csak egy újabb ipari fejlesztés. Már számos technológiaváltást megtapasztaltunk, az általános mezőgazdaságtól a gyártáson keresztül jutottunk el az információtechnológiáig. A jelenlegi helyzetet talán a változás gyorsasága teszi különlegessé. De a múltban is születtek új találmányok, például megjelentek a robotok. E fejlesztések növelték a jobban képzett emberek értékét, mert ők jobban együtt tudnak működni az új technológiákkal. (…) Ahogy múlik az idő, minden munkakör jellege változik, és az MI hatása is ez lesz.”

Eric Hanushek előadásának angol nyelvű felvétele itt nézhető meg:

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×