Infostart.hu
eur:
379.96
usd:
319.83
bux:
130559.19
2026. február 12. csütörtök Lídia, Lívia
Mezőgazdasági munkagép kerekeinek nyoma egy szántóföldön Ebes határában 2020. november 3-án.
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt

A tavalyi aszály nagyot ütött – szakértő a csapadékhiányról

Bár az év első három hónapja csapadékban szegény volt, egyelőre sehol sem alakult ki komolyabb vízhiány a magyarországi termőtalajokban – mondta az InfoRádióban a Miskolci Egyetem Földtudományi Karának tanszékvezetője.

Dobos Endre szerint azzal együtt, hogy hazánk időjárása, klimatikus adottsága mindig is a szélsőségre hajlott, nem állunk rosszul. Télen hiába esik keves csapadék, a hőmérséklet miatt kevesebb is párolog el a talajból – tette hozzá. Emlékeztetett, a február és a március soha nem volt a csapadékcsúcs jellemző hónapja, tehát amivel jelenleg szembesülünk, nem okozhat nagy meglepetést.

„Más kérdés, hogy most nagyon érzékeny a társadalom erre a kérdésre, mert a tavalyi aszály nagyot »ütött«, és mindenki retteg, hogy újra jön” – fogalmazott a tanszékvezető, megismételve, hogy meglátása szerint

a talaj nem áll rosszul, még ha az optimális valóban az lenne, ha tele lenne vízzel.

Ugyan a tél a talaj felső rétegeit gyakorta kiszárítja, az országos aszálymonitoring-mérőállomások adatai azt mutatják, hogy 40-50, illetve 60 százalék a talaj víztelítettsége – tette hozzá Dobos Endre, emiatt nem kell megijedni, annál is inkább, mert hazánkban elvileg a május végi és júniusi időszak az, amikor a legtöbb csapadék hullik. „A talaj betárol sok mindent, de nyilván még várjuk a tavaszi csapadékt, amely mindenképp kell ahhoz, hogy a nyárra is felkészüljünk” – fogalmazott.

A Miskolci Egyetem Földtudományi Karának tanszékvezetője arra is felhívta a figyelmet, hogy a saját méréseik alapján az északkelet-magyarországi területeken – Mezőkövesd környékén, Tiszaszentimrén – a talajnak 35-40 százalékos nedvességtartalma van, ahol pedig kicsit kötöttebb, agyagosabb, egyenesen „tökéletesek” a viszonyok, vagyis 70-80 szakadékos a telítettség.

A homokosba hajló területeken nem tartja annyira erősen a talaj a vizet, hamarabb ki tud száradni, de mint mondta, a veteményesek gyökérzeteinek mostanra túl kellene lógnia a felső 10-20 centin, így ha az ki is szárad, alatt még bőven lehet víz, amire támaszkodhatnak.

„Nyilván nagyon nagy a változatosság az országon belül, a középső és északnyugati területeken, mert ott sokkal rosszabb víztartóképességű talajok vannak, enyhe aszályos időszakok tapasztalhatók” – mondta a szakértő, aki szerint viszont ezek annyira időszakosak, hogy már a most hét végére előrejelzett nagyobb esők is rendbe tudják tenni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Marad az árrésstop
Kormányinfó

Marad az árrésstop

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentéseket tett a kátyúhelyzetről, a rezsistopról, az árréskorlátról, a nemzeti petícióról és az ukrán fenyegetésről is, majd Vitályos Eszter kormányszóvivővel együtt újságírói kérdésekre is válaszoltak. A gödi Samsung-gyár ügyében Gulyás Gergely kérdésre válaszolva azt mondta, egy hatósági ügyből akar a sajtó politikai ügyet kreálni.
inforadio
ARÉNA
2026.02.12. csütörtök, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Ugrik az OTP és a Magyar Telekom

Ugrik az OTP és a Magyar Telekom

Jók az előjelek a mai európai piacnyitásra, a japán Nikkei és a dél-koreai Kospi index is új történelmi csúcsra emelkedett, a nyitás után pluszba lendültek az európai piacok. A befektetők elsősorban a vállalati gyorsjelentésekre és a délután megjelenő amerikai makroadatra figyelnek, a heti friss munkanélküli segélykérelmek számáról kapunk mag friss statisztikát. A magyar tőzsdén az OTP és a Magyar Telekom papírjaiban vannak nagyobb izgalmak. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×