Infostart.hu
eur:
385.83
usd:
331.62
bux:
116510.12
2026. január 11. vasárnap Ágota
Mezőgazdasági munkagép kerekeinek nyoma egy szántóföldön Ebes határában 2020. november 3-án.
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt

A tavalyi aszály nagyot ütött – szakértő a csapadékhiányról

Bár az év első három hónapja csapadékban szegény volt, egyelőre sehol sem alakult ki komolyabb vízhiány a magyarországi termőtalajokban – mondta az InfoRádióban a Miskolci Egyetem Földtudományi Karának tanszékvezetője.

Dobos Endre szerint azzal együtt, hogy hazánk időjárása, klimatikus adottsága mindig is a szélsőségre hajlott, nem állunk rosszul. Télen hiába esik keves csapadék, a hőmérséklet miatt kevesebb is párolog el a talajból – tette hozzá. Emlékeztetett, a február és a március soha nem volt a csapadékcsúcs jellemző hónapja, tehát amivel jelenleg szembesülünk, nem okozhat nagy meglepetést.

„Más kérdés, hogy most nagyon érzékeny a társadalom erre a kérdésre, mert a tavalyi aszály nagyot »ütött«, és mindenki retteg, hogy újra jön” – fogalmazott a tanszékvezető, megismételve, hogy meglátása szerint

a talaj nem áll rosszul, még ha az optimális valóban az lenne, ha tele lenne vízzel.

Ugyan a tél a talaj felső rétegeit gyakorta kiszárítja, az országos aszálymonitoring-mérőállomások adatai azt mutatják, hogy 40-50, illetve 60 százalék a talaj víztelítettsége – tette hozzá Dobos Endre, emiatt nem kell megijedni, annál is inkább, mert hazánkban elvileg a május végi és júniusi időszak az, amikor a legtöbb csapadék hullik. „A talaj betárol sok mindent, de nyilván még várjuk a tavaszi csapadékt, amely mindenképp kell ahhoz, hogy a nyárra is felkészüljünk” – fogalmazott.

A Miskolci Egyetem Földtudományi Karának tanszékvezetője arra is felhívta a figyelmet, hogy a saját méréseik alapján az északkelet-magyarországi területeken – Mezőkövesd környékén, Tiszaszentimrén – a talajnak 35-40 százalékos nedvességtartalma van, ahol pedig kicsit kötöttebb, agyagosabb, egyenesen „tökéletesek” a viszonyok, vagyis 70-80 szakadékos a telítettség.

A homokosba hajló területeken nem tartja annyira erősen a talaj a vizet, hamarabb ki tud száradni, de mint mondta, a veteményesek gyökérzeteinek mostanra túl kellene lógnia a felső 10-20 centin, így ha az ki is szárad, alatt még bőven lehet víz, amire támaszkodhatnak.

„Nyilván nagyon nagy a változatosság az országon belül, a középső és északnyugati területeken, mert ott sokkal rosszabb víztartóképességű talajok vannak, enyhe aszályos időszakok tapasztalhatók” – mondta a szakértő, aki szerint viszont ezek annyira időszakosak, hogy már a most hét végére előrejelzett nagyobb esők is rendbe tudják tenni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Harangi Szabolcs: a következő hónapokban egyes alvó vulkánok felébredése komoly gondokat okozhat

Harangi Szabolcs: a következő hónapokban egyes alvó vulkánok felébredése komoly gondokat okozhat

Tavaly 27 országban több mint hatvan vulkán tört ki, ami átlagosnak mondható szám, ugyanakkor több váratlan természeti jelenség is történt – mondta az InfoRádióban a HUN-REN ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport vezetője. A geológus szerint idén is várhatók nagy kitörések, a következő hónapokban pedig érdemes lesz odafigyelni Indonéziára, ahol egyes alvó tűzhányók felébredése akár nagyon komoly gondokat is okozhat.

Orbán Viktor a Fidesz-kongresszuson: 20 év kormányzás után is kész vagyok a feladatra

Országos kongresszuson mutatta be a Fidesz–KDNP a 106 egyéni képviselőjelöltjét a 2026-os országgyűlési választások előtt. A kongresszus mottója: „Fidesz – a biztos választás”. Orbán Viktor miniszterelnök felszólította a Fidesz-jelölteket, hogy a Lázárinfókhoz hasonlóan álljanak szóba mindenhol mindenkivel, és mindenképp beszéljenek a háborúról, a migrációról és a genderőrületről. Migránsok vagy biztonság? Gender vagy család? Béke vagy háború? – ez a választások tétje Orbán Viktor szerint.
inforadio
ARÉNA
2026.01.12. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×