Infostart.hu
eur:
386.54
usd:
331.54
bux:
120651.59
2026. január 14. szerda Bódog
Mezőgazdasági munkagép kerekeinek nyoma egy szántóföldön Ebes határában 2020. november 3-án.
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt

A tavalyi aszály nagyot ütött – szakértő a csapadékhiányról

Bár az év első három hónapja csapadékban szegény volt, egyelőre sehol sem alakult ki komolyabb vízhiány a magyarországi termőtalajokban – mondta az InfoRádióban a Miskolci Egyetem Földtudományi Karának tanszékvezetője.

Dobos Endre szerint azzal együtt, hogy hazánk időjárása, klimatikus adottsága mindig is a szélsőségre hajlott, nem állunk rosszul. Télen hiába esik keves csapadék, a hőmérséklet miatt kevesebb is párolog el a talajból – tette hozzá. Emlékeztetett, a február és a március soha nem volt a csapadékcsúcs jellemző hónapja, tehát amivel jelenleg szembesülünk, nem okozhat nagy meglepetést.

„Más kérdés, hogy most nagyon érzékeny a társadalom erre a kérdésre, mert a tavalyi aszály nagyot »ütött«, és mindenki retteg, hogy újra jön” – fogalmazott a tanszékvezető, megismételve, hogy meglátása szerint

a talaj nem áll rosszul, még ha az optimális valóban az lenne, ha tele lenne vízzel.

Ugyan a tél a talaj felső rétegeit gyakorta kiszárítja, az országos aszálymonitoring-mérőállomások adatai azt mutatják, hogy 40-50, illetve 60 százalék a talaj víztelítettsége – tette hozzá Dobos Endre, emiatt nem kell megijedni, annál is inkább, mert hazánkban elvileg a május végi és júniusi időszak az, amikor a legtöbb csapadék hullik. „A talaj betárol sok mindent, de nyilván még várjuk a tavaszi csapadékt, amely mindenképp kell ahhoz, hogy a nyárra is felkészüljünk” – fogalmazott.

A Miskolci Egyetem Földtudományi Karának tanszékvezetője arra is felhívta a figyelmet, hogy a saját méréseik alapján az északkelet-magyarországi területeken – Mezőkövesd környékén, Tiszaszentimrén – a talajnak 35-40 százalékos nedvességtartalma van, ahol pedig kicsit kötöttebb, agyagosabb, egyenesen „tökéletesek” a viszonyok, vagyis 70-80 szakadékos a telítettség.

A homokosba hajló területeken nem tartja annyira erősen a talaj a vizet, hamarabb ki tud száradni, de mint mondta, a veteményesek gyökérzeteinek mostanra túl kellene lógnia a felső 10-20 centin, így ha az ki is szárad, alatt még bőven lehet víz, amire támaszkodhatnak.

„Nyilván nagyon nagy a változatosság az országon belül, a középső és északnyugati területeken, mert ott sokkal rosszabb víztartóképességű talajok vannak, enyhe aszályos időszakok tapasztalhatók” – mondta a szakértő, aki szerint viszont ezek annyira időszakosak, hogy már a most hét végére előrejelzett nagyobb esők is rendbe tudják tenni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A Nemzeti Választási Iroda elnöke ígéri, nem lesz csúszás, fennakadás április 12-én
Felkészülés 2026

A Nemzeti Választási Iroda elnöke ígéri, nem lesz csúszás, fennakadás április 12-én

Teljes egészében felhő alapú infrastruktúrára épül a valasztas.hu honlap, amely így nagy terhelés esetén is garantálja a stabil és megbízható működést – mondta az InfoRádióban Nagy Attila. Az NVI elnöke arra is kitért, hogy az elmúlt években kiiktatták a rendszerből azokat az elemeket, amelyek a korábbi választások során a szavazókörök zárásának a csúszásához vezettek vagy lassították a szavazatszámlálást.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×