Infostart.hu
eur:
385.58
usd:
329
bux:
120520.39
2026. január 21. szerda Ágnes
Mezőgazdasági munkagép kerekeinek nyoma egy szántóföldön Ebes határában 2020. november 3-án.
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt

A tavalyi aszály nagyot ütött – szakértő a csapadékhiányról

Bár az év első három hónapja csapadékban szegény volt, egyelőre sehol sem alakult ki komolyabb vízhiány a magyarországi termőtalajokban – mondta az InfoRádióban a Miskolci Egyetem Földtudományi Karának tanszékvezetője.

Dobos Endre szerint azzal együtt, hogy hazánk időjárása, klimatikus adottsága mindig is a szélsőségre hajlott, nem állunk rosszul. Télen hiába esik keves csapadék, a hőmérséklet miatt kevesebb is párolog el a talajból – tette hozzá. Emlékeztetett, a február és a március soha nem volt a csapadékcsúcs jellemző hónapja, tehát amivel jelenleg szembesülünk, nem okozhat nagy meglepetést.

„Más kérdés, hogy most nagyon érzékeny a társadalom erre a kérdésre, mert a tavalyi aszály nagyot »ütött«, és mindenki retteg, hogy újra jön” – fogalmazott a tanszékvezető, megismételve, hogy meglátása szerint

a talaj nem áll rosszul, még ha az optimális valóban az lenne, ha tele lenne vízzel.

Ugyan a tél a talaj felső rétegeit gyakorta kiszárítja, az országos aszálymonitoring-mérőállomások adatai azt mutatják, hogy 40-50, illetve 60 százalék a talaj víztelítettsége – tette hozzá Dobos Endre, emiatt nem kell megijedni, annál is inkább, mert hazánkban elvileg a május végi és júniusi időszak az, amikor a legtöbb csapadék hullik. „A talaj betárol sok mindent, de nyilván még várjuk a tavaszi csapadékt, amely mindenképp kell ahhoz, hogy a nyárra is felkészüljünk” – fogalmazott.

A Miskolci Egyetem Földtudományi Karának tanszékvezetője arra is felhívta a figyelmet, hogy a saját méréseik alapján az északkelet-magyarországi területeken – Mezőkövesd környékén, Tiszaszentimrén – a talajnak 35-40 százalékos nedvességtartalma van, ahol pedig kicsit kötöttebb, agyagosabb, egyenesen „tökéletesek” a viszonyok, vagyis 70-80 szakadékos a telítettség.

A homokosba hajló területeken nem tartja annyira erősen a talaj a vizet, hamarabb ki tud száradni, de mint mondta, a veteményesek gyökérzeteinek mostanra túl kellene lógnia a felső 10-20 centin, így ha az ki is szárad, alatt még bőven lehet víz, amire támaszkodhatnak.

„Nyilván nagyon nagy a változatosság az országon belül, a középső és északnyugati területeken, mert ott sokkal rosszabb víztartóképességű talajok vannak, enyhe aszályos időszakok tapasztalhatók” – mondta a szakértő, aki szerint viszont ezek annyira időszakosak, hogy már a most hét végére előrejelzett nagyobb esők is rendbe tudják tenni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nagy Márton: „megvizsgáljuk, kik voltak a hideg nyertesei” – új adó jöhet a szerdai kormányülésen

Nagy Márton: „megvizsgáljuk, kik voltak a hideg nyertesei” – új adó jöhet a szerdai kormányülésen

Tavaly januárhoz képest 43 százalékkal lehet magasabb itthon az átlagos földgázfogyasztás – jelentette ki egy háttérbeszélgetésen a nemzetgazdasági miniszter. Nagy Márton kiemelte, hogy a hideg vesztesei a fogyasztók, ezért a kormány meg fogja vizsgálni, hogy miként lehet segíteni azokon, akiknek megnövekedett a gázszámlája például azzal, hogy átlépték a kedvezményes fogyasztási határt.

Katonai támadásra készítik fel Grönland lakosságát

Grönland miniszterelnöke szerint a sziget lakosságának és hatóságainak fel kell készülnie egy katonai jellegű válsághelyzetre is, miután Donald Trump területszerzési fenyegetései miatt az invázió kockázata megnőtt. Dánia és NATO lépései, valamint az amerikai vámfenyegetések tovább élezik a geopolitikai feszültséget az egyre nagyobb stratégiai jelentőségű sarkvidéki térségben.
Robbanás rázta meg Krasznodárt, hatalmas baj van Kijevben - Szerdai híreink az ukrán frontról percről percre

Robbanás rázta meg Krasznodárt, hatalmas baj van Kijevben - Szerdai híreink az ukrán frontról percről percre

Ma hajnalban hatalmas robbanás rázta meg Afipszkij városát, Oroszország Krasznodár megyéjében, ukrán források szerint egy orosz légvédelmi rakéta tévedt el, amely eltalált egy magasházat. Kijevben nagyon súlyos a helyzet a folyamatos orosz bombázások miatt: a lakóövezetek nagy részében sem áram, sem fűtés, sem ivóvíz nincs. A fronton nincsenek nagy mozgások: Huljajpole, Pokrovszk és Kosztyantynivka most a harcok epicentruma, az extrém hideg alighanem korlátozza a katonai műveleteket is. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×